Pontyvész a láthatáron - 1. fejezet
Ezt a címet adtam négy évvel ezelőtt megjelent írásomnak. Első fejezetünkben most frissítsük fel az akkor közölteket, tekintettel - sajnálatos - aktualitására. A következő, második részben pedig a jelenlegi helyzetről szeretnék némi információval szolgálni.
Ahogy sajnálatos és nyomasztó is egyben, ami a napokban történt a Kaposon és a Fekete-vízen. Ez utóbbiról Atyafi tájékoztatta országot-világot; látogassatok át blogjára, ahol megdöbbentő riportot találhattok a rendkívüli halpusztulásról. A Kapos és Sió vonatkozásában pedig éppen ma adtak ki teljes halfogási tilalmat, az ott levonuló vinaszmérgezés miatt...
Tavaink gátjainál a Koi Herpesz Vírus (KHV)
Szegény embert még az ág is húzza – idézhetnénk az ismert közmondást annak kapcsán, hogy hazánk határai körül már megjelent a Koi Herpesz Vírus (KHV) okozta halegészségügyi probléma. A háborút követően a magyar halgazdálkodás legnagyobb kihívását a pontyok tavaszi virémiájának (SVC), ismertebb nevén hasvízkórnak a felszámolása jelentette. Ez akkoriban szinte tönkretette a gazdaságok pontyállományait. Csak súlyos veszteségekkel, körültekintő és aprólékos felszámoló-védelmi intézkedések meghozatalával lehetett leküzdeni a kórt.
Most azonban többről van szó. Sokkal többről! Nyugodtan kijelenthetjük, hogy hazánk természetes és mesterséges tavaiban élő pontyok jövőjéről! Belegondolni is rossz, mi történne, ha tavainkban felütné fejét a vírus. A betegség minimum 80 %-os halálozási rátával bír, ráadásul ahol megjelenik, ott a felszámolása csak nagy nehézséggel, költségesen végezhető el. Természetes vizek esetében pedig jelenlegi ismereteink szerint kezelhetetlen a probléma.
A megjelenés
Az első megbetegedéseket izraeli koi ponty állományokban regisztrálták 1998-ban. A vírus rövidesen feltűnt az USA-ban, Ázsiában és Európában egyaránt. Indonéziában és Malajziában a teljes pontyállományt kiirtotta, ahogy Németországban és Lengyelországban is komoly károkat okozott. Japánban 2003-ban diagnosztizálták, megjelent Szlovákiában és Csehországban is, legutóbb pedig egy Szlovén tározó pontyállományát irtotta ki. Román, Szerb és Horvát megbetegedésekről nincs információ. Sajnos úgy tűnik, hazánkat teljesen körülfogta a KHV. A döbbenetes kórság tehát itt kopogtat már a gátakon. Egyelőre úgy tűnik, csak rajtunk múlik, mikor nyitunk neki ajtót.
A vírusról
Csak azt tudom mindannyiunk érdekében kívánni, hogy az ajtó soha ne nyíljon meg e betegség előtt. A vírus viszonylag ellenálló, vízben 20 óráig életképes. Szaporodási optimumát 18-27 C-os vízben találja meg, ami hazai viszonylatban egyértelműen a nyári időszakra tehető. A fertőzött ponty alacsony hőmérsékletű vízben nem mutat klinikai tüneteket, tehát az ilyen, látszólag egészséges halak kereskedelme során könnyedén terjed a betegség.
Jelenlegi ismereteink szerint a korokozó fajspecifikus, ami azt jelenti, hogy csak a pontyot betegíti meg. A legfrissebb kutatási eredmények szerint azonban más fajok (pl. kárász, busa) is hordozhatják. A korábbi megbetegedések rekonstruálása azonban bizonyította, hogy minden esetben fertőzött hallal történt a vírus behurcolása.
A klinikai tünetek megjelenésétől számítva 24-48 óra múlva kezdődik az elhullás. 22 C-os vízhőmérséklet mellett a fertőzött állomány 85 %-a 15 napon belül elhullik, de legtöbbször 100 %-os a halálozás. Érdekesség, hogy először a nagyobb, idősebb példányok pusztulnak el.
A KHV tünetei
Remélem, a vírus okozta tüneteket sem láthatjuk meg soha a valóságban. De fontosnak tartom a tüneti ismeretek leírását, mert egy tavon történő felbukkanása esetén a korai diagnosztizálás további pontyállományok sokaságát mentheti meg. Ez pedig mindannyiunk érdeke!
A fertőzött hal testfelületén fehéres, mélyre hatoló foltok jelennek meg, melyek később kisebesedhetnek. A bőr érdes tapintatúvá válik. A szem beesett, ahogy kórjelző értékű tünet az orrnyereg beesettsége is. Ez utóbbi egyébként csak a KHV-ra jellemző! További jellegzetes tünet a kopoltyúelhalás, ami miatt a halak a felszínen pipálnak, a befolyókra gyülekeznek. Mozgásuk koordinálatlanná válik.
A betegség tünetei nagyfokú hasonlóságot mutatnak a baktériumos eredetű (Aeronomas salmonicida) fekélyes bőrgyulladás tüneteivel, amellyel a legtöbb horgász már egészen biztosan találkozott. A kopoltyúelhalásos tünetek pedig a víz magas pH-ja vagy ammóniummérgezés kiváltotta, baktériumos megbetegedésű kolumaris betegség (Flexibacter columaris) tüneteivel hasonlatosak.
Fontos különbség: a fekélyes bőrgyulladás végső stádiumában lévő halon az általános ödéma miatt éppen szemdülledés alakulhat ki, szemben a KHV produkálta szembeesettséggel.
Jellegzetes bőrelváltozás
A kopoltyúelhalás szintén jellegzetes tünet, figyeljünk oda rá!
Tipikus, és csak a Koi Herpeszre utaló jel az orrnyereg beesettsége
Védekezés: megelőzés!
Nos, a fentebb leírtak, valamint a betegség korábbi károsítása alapján nem túlzás azt állítani, hogy valami elképesztő kórságról van szó. Indonéziában például, ahol nagyon sok kis szigeten, viszonylagos elszigeteltséggel tenyésztették a pontyot, a betegség észlelésekor lehalászott, még élő állományt (megmentés céljából) hurcolták szigetről-szigetre. Az elgondolt mentőakció olyan jól sikerült, hogy Indonézia pontyállományát gyakorlatilag ezzel sikerül kiirtani.
Ne feledjük: ha már beütött a KHV, nehéz a védekezés. Tógazdaságok esetében sem könnyű, ahol a tavak szárazra állításával, fertőtlenítésével és egészséges egyedek telepítésével lehet megpróbálni a mentesítést. Ez természetes vizek esetében teljességgel kivitelezhetetlen! Még belegondolni is rossz, mi történne a Balatonon, Dunán, Merenyén, Palotáson, Háromfán, a kisebb horgásztavakról nem is beszélve, ha meggondolatlan telepítéssel behurcolnánk a vírust.
A felelősség tehát nagy. Ezért minden halgazdálkodónak, legyen halász vagy horgász, nem csak saját érdeke a határon túl tartani e kórságot.
Mindannyiunk érdeke!
A továbbiakban ezért egyáltalán nem javaslom semmilyen bizonytalan eredetű ponty megvásárlását, különösen, ha az nem hazai vízrendszerből származik. Legyünk óvatosak és meggondoltak a halvásárlások során!
Gyanú
Nagyon fontos, hogy 17 C-os vízhőmérséklet felett jelentkező kopoltyú- és bőrelváltozás esetén mindig éljünk a gyanúval. Még akkor is, ha csak bakteriális eredetű fekélybetegségről vagy a rossz vízminőség kiváltotta kopoltyúelhelásról van szó valójában. Ha pedig magas hőmérséklet mellett hirtelen tömeges elhullást tapasztalunk, mindenképpen jelezzük az állategészségügy felé.
Fonyód, 2009. június
Forrásanyag: Mark Hughes - Herpes virus ravages Koi carp population
Kathleen H. Hartman, Roy P.E. Yanong, Deborah B. Pouder - Koi Herpesvirus (KHV) Disease, valamint: Dr. Csaba György - szóbeli közlés
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.10.01. 18:31:33
Köszi!
G
Willyfog67 2013.10.02. 20:49:24
godzikka 2013.10.03. 13:44:53
Willyfog67 2013.10.04. 20:56:52
AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.10.05. 14:36:16
Mekkora nagy jajgatás lenne, hogy oda a cunciságunk!!!! :-O
Persze ez rossz vicc volt, elismerem.
Üdv
A
Willyfog67 2013.10.05. 20:18:05
Willyfog67 2013.10.05. 20:22:04
@AtyafiPeca: Speciális nenono-vírus, a keszthelyi változat. Nagyon fertőz, de nem halálos :-)
AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.10.05. 20:27:00
AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.10.05. 20:36:04
Hűl a víz, de nagyon. Nálunk 8 fok alatt vége mindennek. Nem is néztem hány fokos a Balaton. Milyen jó lenne, ha most menne hozzátok a Nacsa és bele lehetne vágni a vízbe... :-)
Willyfog67 2013.10.05. 20:43:45
A süllők ideje még csak most következik, ámbár nem lehetett panasz szeptemberre sem.
A Nacsa is jöhetne, de én a Marcsinak jobban örülnék...:-))))
AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.10.05. 20:45:56
Willyfog67 2013.10.05. 20:56:28
