Balatoni körlevél
Édes Istenem!
Amikor a Balaton halászatának leállítását kritizálják szakemberek, netán indokaikat meg kell vizsgálni és azokra válaszolni szükséges, azt mondom: ez is a feladatunk része. De amikor egy abszolút pályán kívüli „szaktekintély” agymenését kell végig szenvedni, no, arra már azt mondom: ezt azért mégsem!
Kardos úr, mint a Balatoni Kör vezetője írásában alaposan kioktatja a dilettáns horgászokat, s arra kéri őket, többek között személyemet is: a cipész maradjon a kaptafánál! Javaslok Kardos úrnak némi önkritikát gyakorolni, s én is megkérem arra, hogy ha teheti, a jövőben ő is maradjon a saját kaptafájánál.
Az Indexen minap megjelent írása korábban már a Magyar Nemzetben, hasonlatos szövegkörnyezetben megjelent, tehát sok újdonságot nem tartalmazott. Mivel akkor én is nyilatkoztam, de az akkori nyilatkozatomat még a megjelenése előtt Kardos úrék megismerhették és alaposan kivesézhettek, engedtessék meg, hogy most én is ezt tegyem.
Kezdjük az elején. Az írás ekképpen tart hatásos bevezetőt:
"...A Balatonnál már második éve tapasztaljuk, milyen katasztrofális következményekkel jár a halászat leállítása. Ideje lenne megérteni, amíg nem késő, hogy
- A modern édesvízi halászat (a horgászattal ellentétben!) halgazdálkodást és nem lehalászást jelent.
- A piac egyenletes és minőségi ellátása friss hallal CSAK halászattal oldható meg, mióta világ a világ.
- Legális halászat nélkül végképp csak az orvhalászoktól lehet majd friss halat venni vízpartjainkon, úgyhogy finoman szólva nem oldja meg az egyik fő problémát, sőt.
- A halászat (aminek hagyományosan részét képezi a horgászat) kulturális örökség is, amit nem kéne úgy szétverni, mint az ISIS a szobrokat iraki múzeumokban, mert utána alkalmasint sose lehetne majd feltámasztani azt a tudást, ami egy generáció alatt simán eltűnhet. Egy halász sokkal, összehasonlíthatatlanul jobban ismeri a halak életét, szaporodását a halgazdálkodást, mint bármilyen horgász, aki hozzá képest általában amatőr, műkedvelő és többnyire – mint a halászat mai horgászati kezelése ékesen mutatja – dilettáns..."
No, kérem. Ezt aztán alaposan megkaptuk. Az első mondat máris komolytalanná teszi az utána következőket: katasztrofális következmények. Miféle katasztrofális következmények bekövetkeztét vizionálja a szerző? Talán visszaesett a balatoni turizmus? (ellenkezőleg: tavaly növekedés volt tapasztalható) Talán nem lehetett friss halhoz hozzájutni a Balaton partján? (Sosem volt elégtelen a halellátás!) Az első pont abszolút értelmetlen, önmagának ellentmondó sületlenség. Nyilván a modern édesvízi halászatkor a halak maguktól ugrálnak a ladikba, nem pedig a hálóval való foglalatosság alkalmával. A 2. pont értelmetlen, a piac friss hallal való ellátása sosem szenvedett csorbát, hiszen nem csak a Balatonban terem hal széles e hazában. Jelzem: édesvízi akvakultúrákban is! A 3. pont kapcsolódik a másodikhoz, ezáltal már dilettanizmusnak sem nevezhető, annál sokkal súlyosabb kórkép kezd kibontakozni. Minderre a 4. pont teszi fel a koronát. Csak a tények kedvéért: a jelenleg nagy problémának kikiáltott busa sem jószántából került a Sárga folyóból a Balatonba, hanem éppen a halászati szakma hathatós segítségével! De a többit tudjuk már…
"...Miből lesz így balatoni halleves?
A Balatoni Kör tagjai az utóbbi években nem keveset dolgoztak azon, hogy jelentős mértékben javuljon a balatoni gasztronómia és vendéglátás megítélése, aminek nyilván kulcseleme a friss balatoni halból készített ételek népszerűsítése. Ennek érdekében Borbás Marcsi Gasztroangyal című műsorában elindítottunk egy országos felhívást, hogy találjuk ki közösen a balatoni hallevest, lehetőleg fűszerpaprika nélkül, fehér alaplével, amihez különösen ajánljuk a balatoni fehérborokat. Jelenleg a régiós sajtóban is sikerrel folytatódik ez az akciónk. Receptek tucatjait küldik be az egész országból..."
Borbás Marcsi nagy kedvencem! Mint ember, mint médiaszemélyiség egyaránt! Főztünk mi már együtt petyeget a Gasztroangyalban, az akkori adás még bizonyára fellelhető a neten. Ha valami, akkor a fonyódi petyeg az igazi balatoni hallé, mely se nem dunai-, se nem körös-tiszai módon készül. (Csak a rend kedvéért: jelenleg kétféleképpen főzött hallé ismert: a dunai jellegű és a körös-tiszai jellegű). Annyi bizonyos, hogy balatoni halleves nem abból a balatoni pontyból lesz, melyet paprika hozzáadása nélkül főzünk meg, ahogy például a Deltában készítik a lipovánok. Marcsi egyébként felkarol minden olyan kezdeményezést, ami a halfogyasztás népszerűsítését fokozza, és egy balatoni halleves kialakításában is szívesen vállal feladatot, ámbár ebben az esetben szerencsésebb lett volna a petyeget népszerűsíteni, de ugye, abban is van paprika. Kezdeményezem, hogy találjuk ki a paprika nélkül elkészített marhapörköltet, amit aztán nevezzünk balatoni marhapörinek, mint tóparti, gasztroturizmust fellendítő fogást! Várom a receptötleteket! :-)
Íme a lipován csorba, tálalva! Spanyolviasz feltalálva! :-)
"...Sok pénzről van szó
A halászati jogokat hagyományosan a tóparti önkormányzatok gyakorolták. Ezúton is kérjük a szakminisztériumot, hogy akár ezen az egyeztető fórumon, akár más formában tájékoztassa mindezeket az érintett feleket, hogy mik a tervei a balatoni halászattal a 2014–20-as uniós költségvetési ciklusban, amikor jelentősen növekednek az édesvízi halgazdálkodásra fordítható uniós támogatások. Bízunk benne, hogy a balatoni halászat történelmünkben példátlan leállítása miatt ezektől a támogatásoktól nem esik el legnagyobb nyílt vizünk, a Balaton. Közpénzekről és uniós támogatásokról van szó, így az ezekkel kapcsolatos alapvető információk éppúgy nyilvános, közérdekű adatok, ahogyan a halászattal kapcsolatos ágazati stratégia, és annak balatoni halászatra vonatkozó fő tervei sem lehetnek titkosak az adófizetők és az érintett felek számára..."
A Balatonon nem a halászatot, hanem a horgászturizmust kell támogatni! Miért is? Ha már nagy pénzről beszél Kardos úr, akkor számoljunk, mi hoz több hasznot a régiónak. Talán az, hogy az éppen itt nyaraló vendég, aki elsősorban fürdeni, pihenni érkezik, megkóstolhatja a halász által kifogott süllőt, ami mondjuk egy egység jövedelmet generál. Vagy talán az, amikor a vendég az idegenforgalmi szezonon kívül célzottan a süllő kedvéért érkezik a tópartra, miközben költ (utazás, szállás, étkezés, egyéb programok) s ha összeadja a költségeit, kiderül: ugyanaz a kiló süllő neki 8-10-szer többe kerül, mintha csak éppen erre jártában elfogyasztaná valamelyik vendéglőben. Ha nem teljesen világos: a horgászturizmus által generált bevétel 8-10-szerese a hálóval kifogott hal által generált bevételnél.
Nem hittem annak idején, amikor olvastam a fenti sorokat, hogy tovább lehet fokozni mindezt, de Kardos úr alaposan rácáfolt hiedelmeimre:
"...Javasoljuk, hogy minden partner főként arról nyilatkozzon, amiben kompetens. A látványhalászat turisztikai attrakciójáról például lehetőleg ne halászati szakemberek vagy horgászok nyilatkozzanak, ahogy a halgasztronómiával kapcsolatos igényekről sem, mert ezekről inkább turisztikai szakembereket és a gasztronómia képviselőit kéne megkérdezni. A Balaton helyzete nyilván nem összehasonlítható a szomszédos országok kisebb tavaival, viszont fő európai konkurenseinél, a dalmát tengerparton és mondjuk a Garda-tónál a vendégek megkapják a látványhalászatot és a friss helyi halakat is, ami tagadhatatlan versenyhátrányt jelent a Balaton számára..."
Helyes! Mindenki maradjon a kaptafánál! De ha ez így van, Kardos úr meg sem szólalhatott volna ebben a témában.
A kaptafánál maradva…
Társaságunk fő feladata az, hogy a Balatonon fenntartható halgazdálkodást folytasson. Tudjuk, hogy a horgászmódszerrel kitermelt hal mennyisége, amely az elmúlt esztendőben rögzítetten 620 tonna volt, közelít a korabeli időszakok halászattal kitermelt halmennyiségéhez. Mindez a horgászlétszám nagyarányú emelkedésének, valamint a horgászmódszerek tökéletesedésének tudható be. Ebből látható, hogy a Balatonból még halászmódszerrel is halat kivenni nem lehet, részben a fenntarthatóság okán, részben pedig egyszerű jogsérelem miatt. A jelenkor problémája az óceánok és tengerek túlhalászata; mit várunk el egy mindösszesen 60 000 ha-os víztértől? A tengeri halak, rákok és kagylók jelentős része akvakultúrákban termelődik meg manapság is, és ez a folyamat, a tengeri akvakultúrák további fejlesztése és bővítése korunk egyik létkérdése. Ha Kardos úr veszi a fáradtságot, és egy dalmát tengerparti kisvendéglő szemeteskukájába belepillant, láthatja az oda kidobott csomagoló anyagokon, hogy az általa jóízűen elfogyasztott tintahal karika vagy tengeri halfilé honnét, mely akvakultúrából, vagy éppen az igen távoli óceánból került az asztalára…
Látni kell továbbá, hogy például a Velencei-tó partján sem lehet Velence-tavi halat kapni, a Tisza-tó partján sem lehet Tisza-tavi halat fogyasztani, mert ott sincs halászat, ahogy Európa más természetes vizein sincs. Amennyiben Balatonból kifogott hallal szeretnénk ellátni a gasztronómia oldaláról felmerült igényeket, néhány év alatt teljes kifosztásra kerülne a víz. Ma már mindenütt előnyt élvez a horgászati hasznosítás, s nem véletlenül. Részben azért, mert amíg egy kiló halászattal kifogott hal egy egység jövedelmet generál, addig a horgász által megfogott egy kiló hal ennek a 8-10-szeresét. Részben pedig azért, mert a horgászatra, mint rekreációs tevékenységre egyre nagyobb az igény, mind szélesebb rétegek hódolnak ennek a szenvedélynek, s ne feledjük: szinte kizárólag az ő anyagi hozzájárulásaik fedezik, teszik lehetővé a balatoni halgazdálkodás egyéb elemeinek (haltelepítés, halőrzés, elhullott halak gyűjtése) fenntarthatóságát.
A halászat visszaállítását szorgalmazók egyik érve, miszerint tűrhetetlen állapot az, hogy a tóparton nem lehet balatoni halat fogyasztani. Sajnálatos tény azonban, hogy eddig sem csak azt (sőt!)szolgáltak fel balatoniként. Példaképpen: 2013-ban összesen 2,5 tonna süllőt fogott a cég, de ebből a tóparti vendéglátói körbe mindössze 1,5 tonna került vissza, azaz ekkora mennyiség tekinthető legálisan beszerzett balatoni süllőnek. A legkiválóbb balatoni vendéglátóhely abban az évben 15 kg (!) süllőt vásárolt Társaságunktól! Ugyanakkor tudjuk, hogy csak a szigligeti süllőfesztivál két napja alatt elfogyott több mint egy tonna süllő, a tó környéki éves felhasználás pedig 40-60 tonnára becsülhető. Azt is tudjuk, hogy a vendéglősök, halsütők mindig előnyben részesítették az olcsóbban beszerezhető, más vízrendszerekből származó süllőket, tehát a halászat beszüntetésével csak az az érdekük sérül, amelyben eddig „balatoni” jelzővel illethették azt a halat, mely valójában eddig sem volt balatoni, vagy illegális beszerzésből származott. Hozzáteszem: jobbik eset volt, amikor a balatoni süllőt rendelő egyáltalán süllőt kapott, s nem valami lényegesen olcsóbb tengeri halfilét – süllő helyett!
Ezen túlmenően a halászat régiónk kultúrájának is legősibb, arculatilag meghatározó eleme, amit pusztán hagyományőrzésből is fontos folytatni. Ha egyes halászati szakértők nem rendelkeznek olyan koncepcióval, mely alapján gazdaságosan lehetne működtetni a balatoni halászatot, akkor nyilván olyanokra kell bízni, akik képesek erre. Miért ne lehetne például egy tendert kiírni a balatoni halászat gazdaságos működtetésére? Győzzön tisztességes, nyílt versenyben a szakmailag legjobb koncepció.
A hagyományőrzésnek semmi akadálya nincs az új törvényi korlátozásokban sem! De Kardos urat ezúton tájékoztatom, hogy a balatoni halgazdálkodás, a balatoni halállomány pótlásának egyedüli fenntartói jelen pillanatban a horgászok! Azaz: a horgászok pénzén van telepítve és fenntartva (halőrzés, dögszedés, stb.) a gazdálkodás. Se az állam, se a gasztronómia nem ad hozzá egy árva petákot sem! Erre tekintve szép baleset: a horgászok pénzén telepített halat egy tisztességes versenyben debütáló halászbokor leszüreteli. Kérem Kardos urat, írjunk ki pályázatot közösen a balatoni borvidék szőlőültetvényeinek részleges hasznosítására is: keressünk szüretelő csapatokat, akik majd ősszel, amikor beérik a termés, leszedik a gazdák által gondozott termést, és autentikus tájbort készítenek belőle – mert a régiónak erre van szüksége!
Vajon mi akadálya lehet ennek? :-) :-)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
süllő57 2015.03.25. 19:41:46
fonyod 2015.03.25. 19:57:23
Azt azonban illik megkérdeznem, hogy miért nem a horgásztúrisztikai manager írta a választ? :)
Tenka 2015.03.25. 19:57:34
Kardos doktor úgy látszik leszerelt, Csöpit hagyja egyedül vitorlázni és szakíró lesz belőle. Sőt, szakTEKINTÉLY! Szar lehet a Balatoni Körnek, gondolom, a halászat leállításával kevésbé zörög egyeseknél a buksza. Szerencsére nekik semmi beleszólásuk ezekbe a dolgokba, így nem is lesz nagy baj.
A szüretelős hasonlat üt! :)
galoscsabus 2015.03.25. 19:57:41
Most találtam rá a blogodra és igen meglepődtem rajta.
Nagyon tetszik, eztán gyakrabban fogom felkeresni.
Büszke vagyok rá, hogy ismerhetlek és arra is hogy "szegről-végről" :-) barátok vagyunk.....
Nem tudom ki az a Kardos úr, de nem is fontos.
A lényeg, hogy a BALATON végre jó kezekbe került.
Még sok-sok erőt, kitartást és türelmet kívánok a munkádhoz!
Sajnálom, hogy a Fehován végül nem tudtunk egy kicsit beszélgetni, de nálunk is mindig volt valaki és nálatok is volt sürgés-forgás rendesen. (és az akváriumok is szépek lettek, kár volt aggódni az opálos víz miatt :-) )
De majd csak bepótoljuk valahol-valamikor....
Üdv.
Gálos Csaba
Skribanek Zsolt 2015.03.25. 21:21:17
Örülök, hogy született rá egy ilyen válasz, ami itt fent olvasható. A tárgyilagos helyreigazítás mellé becsempészett "balatoni marhapöri" és a "szüretelő csapatok" pedig segítették feledni a mérgemet is. :)
Bandita11 2015.03.25. 21:38:36
jójo 2015.03.25. 22:00:32
Ilyen blődséget már régen olvastam.
Zsolt,
Nem mindenben értek egyet veled, mert van balatoni gasztronómia :-)
Hiszen a "balatoni hekk" teljesen őshonosnak mondható faj, a gasztronómiában.:-)Nem értem mi lehet az a kényszer, ami paprika nélküli letyek kitalálására sarkalhat embereket, de az jól látom, hogy vihart csinálni a biliben, azt tudnak.
Üdv
Oktondi1 2015.03.25. 23:49:48
Üdv --J
Bajai Jozsef 2015.03.27. 08:26:12
Lajos Gazdig 2015.03.27. 11:39:29
króm nickel 2015.03.27. 12:28:32
Köszönöm, csak így tovább!
DKovács 2016.07.22. 15:24:22
Mérhetetlen örömmel tölt el, hogy hosszú idő óta először érzem azt, hogy a balatoni halgazdálkodás megfelelő kezekbe került, és jó irányba halad, fejlődik.
Boldog vagyok, hogy ezt a csodálatos vizet olyanok kezelik, akiknek ez a Tó ugyanolyan szivügyük, mint nekem és többi elkötelezett horgász kollégámnak.
Köszönöm szépen, és további jó egészséget és kitartást kivánok a munkájukhoz!
Üdvözlettel:
Kovács Dániel
