2014. október 9-én az I. Balatoni Horgász Konferencián jelentettük be, hogy jelentős módosításokat szeretnénk végrehajtani a Balatoni Horgászrendben. A változást a megújult Halgazdálkodási és halvédelmi törvény, a halőrzés tapasztalatai és igényei, az egyes halfajok csökkenő balatoni állománya és egyes új horgászmódszerek térhódítása miatt láttuk szükségesnek. Az említett konferenciára meghívtuk a Balaton-parti horgász egyesületek és szövetségek elnökeit, több ismert horgász szaktekintélyt és a horgász szakmédia képviselőit is. Az ott bemutatott horgászrendi tervezetet aztán írásos formában elküldtük a meghívottak számára véleményezésre. Emellett a tervekről kérdőívet készítettünk, amellyel megkérdeztük a Horgászshow-n és a Pontyshow-n Társaságunk standjához ellátogató horgászok véleményét. 230 db kitöltött kérdőívet kaptunk, melyek magas arányban támogatták elképzeléseinket. A Balaton partján érintett horgász-szervezetek is támogatták a változások irányát, ám azok mértékében, megfogalmazásában kértek kisebb kiigazításokat, valamint szép számmal kaptunk konkrét javaslatokat is egyes szabálypontok kapcsán. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy sokan szerettek volna a megszületett szabályozástól jóval szigorúbbat is, sőt egyes egyesületi vezetőktől olyan radikális javaslatok is érkeztek, melyek szerint teljes mértékben be kellene tiltanunk a vitorlásról való, vagy a bojlis módszerrel történő horgászatot. A behúzós, behordós horgászat lehetőségének megteremtése és szabályozása, ellenőrizhetősége kapcsán több ízben egyeztettünk a hazai bojlis horgászok képviselőivel.  A vélemények összesítését követően átdolgoztuk a tervezetet és a végleges szöveg elfogadására már csak egy szűkebb kört, a Balaton körül érintett megyei szövetségek, valamint a MOHOSZ Balaton Intéző Bizottságának képviselőit hívtuk meg.

Természetesen képtelenség olyan horgászrendet alkotni, amely minden horgász véleményével megegyezik, de törekedtünk rá, hogy a lehető legszélesebb egyeztetés előzze meg döntéseinket. A horgászrend végeleges szövege 29 pontból áll. Ez lényeges csökkenés a 2013. évi 40 pontos, vagy a 2014. évi 35 pontos horgászrendhez képest, ugyanakkor terjedelemben, karakterszámban mégsem marad el tőlük. Ez azt mutatja, hogy igyekeztünk egyértelműen megfogalmazott, betartható és betartatható szabályozást létrehozni. Hisszük, hogy a végül megszületett szabályozás a Balaton halállományának hosszú távú érdekeit, és így a horgászok érdekeit szolgálja.

Az új horgászrend teljes szövege – melyben az újonnan bevezetett pontok zölddel, a módosítottak pedig sárgával vannak kiemelve – ezen a linken érhető el.

Az összehasonlíthatóság kedvéért ezen a linken elérhető a 2014. évi horgászrend, amely 2015. január 5-ig még érvényben van.

A továbbiakban szeretnénk bemutatni, hogy milyen indokok, valamint horgász javaslatok vezettek az egyes horgászrendi pontok törléséhez, létrehozásához, illetve megújításához, módosításához.

1. Törölt horgászrendi pontok:

• Mivel a 2013. évi CII. törvény, illetve a végrehajtására kiadott 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet már tartalmazza őket, töröltük a 2014. évi horgászrendben az alábbi sorszámokkal szereplő pontokat: 1., 3., 6., 14., 15., 16., 18., 19., 28., 29., 31.
• A 1033/2004. (IV.19.) Kormányhatározat 5. pontjának hatályon kívül helyezése miatt töröltük a 2014. évi horgászrend 35. pontját is, mely elégedetlenkedést szült és nehezen volt betartatható:
  „A Balatonon a halak nagy tápanyagtartalmú és nagy mennyiségű (napi 2-3 kg feletti) szoktató beetetése TILOS.”

2. Módosított horgászrendi pontok:

• A 2014-es horgászrend 2. pontja az alábbiak szerint változik:
  A horgász köteles a horgászat megkezdése előtt megismerni és a horgászat során betartani a 2013. évi CII. törvény, a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet, valamint a Balatoni Horgászrend rendelkezéseit.

A 230 db kérdőív kitöltő horgászból 229 egyet értett, 1 nem értett egyet.

Indoklás: Szeretnénk, hogy a horgászok ténylegesen megismerjék a teljes szabályozást, ami rájuk vonatkozik, hogy teljes nyugalomban, a szabályok betartásával horgászhassanak.

• A 2014-es horgászrend 4. pontja az alábbiak szerint változik:
  Március 1. – március 31. közötti időben az egész Balatonon, valamint április 1. – április 30. közötti időben az északi part engedélyezett területein vízi járműről horgászók számára csalihalat, halszeletet, műcsalit a horgászcsónakban tartani, azzal horgászni, továbbá balint, csukát, harcsát, kősüllőt, sügért, süllőt megtartani TILOS!

A 230 db kérdőív kitöltő horgászból 196 egyet értett, 34 nem értett egyet.

Indoklás: A 4. pont módosítása nem tűnik számottevőnek, de amiért szükséges: többször találkoztunk a tavaszi ellenőrzések során olyan horgásszal, akinél műcsalival vagy halszelettel élesített horgászeszköz ugyan nem volt, ám mind műcsali, mind halszelet fellelhető volt a csónakban. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a ragadozóhal fogásának tilalmi időszaka alatt végzett pontyhorgászat csónakból csak és kizárólag a pontyhorgászatról szóljon!

• A 2014-es horgászrend 5. pontját eredetileg nem terveztük módosítani, a véleményezésre szétküldött tervezetben és a kérdőívben sem szerepelt. Ennek ellenére több horgász egyesület is jelezte, hogy szeretnének kisebb módosításokat az áprilisi csónakos tilalom idején a pontyhorgászok javára feloldott területek határai kapcsán. Ezen kéréseket figyelembe vettük, a módosított határok az új horgászrend 6. pontjában olvashatók, ezen kívül a szabálypont változatlan maradt.

• A 2014-es horgászrend 7. pontja az alábbiak szerint változik:
  November 1. – március 31. közötti időben vízijárműről (vitorlás, csónak stb.) csak 06:00 és 22:00 között szabad horgászni, az éjszakai horgászat TILOS! A parti horgászatot e korlátozás nem érinti.

A 230 db kérdőív kitöltő horgászból 198 egyet értett, 32 nem értett egyet.

Indoklás: A tilalmas időszak korábban egyrészt a viharjelző szolgálat ez időbeni szünetelése okán lett bevezetve, másrészt pedig azért, hogy egyes horgászok ne folytathassák tovább a korábban sűrűn tapasztalt gyakorlatot, hogy az esti táplálkozási időben megfogott 6 süllővel megvárták az éjfélt azért, hogy két naptári napra szétírhassák a mennyiséget. Úgy tapasztaljuk, hogy ebben az időszakban csónakból horgászók süllőre horgásznak, és nem jellemző, hogy hajnalban tennék ezt, inkább csak este. Ezért is szűkítenénk az engedélyezett időszakot a hajnali órákban 2 órával. Tapasztalataink szerint ilyenkor jellemzően a „tilosban járókkal” lehet a vízen találkozni.

• A 2014-es horgászrend 10. pontja az alábbiak szerint változik:
  A gyermek horgász 1 db horgászkészséggel, tetszőleges módszerrel (fenekezés, úszózás, pergetés stb.) horgászhat, a darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta 1 db-ot, a darabszám-korlátozással nem védett halakból naponta 3 kg-ot foghat.

Indoklás: A korábbi éves gyermek horgászjegy igen kedvező áron, 1500 ft-ért volt megváltható. Ezt egy belépő szintű jegynek tekintettük, ami azt a célt szolgálta, hogy a kezdő horgászok szabályosan tanulhassanak meg horgászni. A jelképes árhoz korlátozott jogosultságok tartoztak: a gyermekjegyet váltott horgász csak úszós készséggel horgászhatott és nem tarthatott meg darabszám-korlátozással védett halat. Ugyanakkor lehetőséget adtunk az ifjúsági éves jegy megváltására azon gyakorlottabb gyermekkorú horgászoknak, akik más módszerekkel is szerettek volna horgászni, vagy több halat szerettek volna elvinni. A 2013. szeptember 1-én hatályba lépett új Hhvtv. azonban már nem tette lehetővé ezt a kibúvót. Az új horgászrendben eleinte terveztük két féle (egy kezdő, olcsó és egy haladó, kissé drágább) gyermekjegy bevezetését, de végül úgy döntöttünk, hogy változatlan áron hagyjuk a korábbi gyermekjegyet, de kibővítjük a hozzá tartozó jogosultságot. Ezzel is szeretnénk hozzájárulni, hogy a gyermek horgászok számában tapasztalható sajnálatos csökkenő trendet pozitív irányba befolyásoljuk.

• A 2014-es horgászrend 25. pontja az alábbiak szerint változik:
  A behúzós, behordós horgászmódszer kizárólag általános éves területi jegy vagy behúzós heti területi jegy birtokában gyakorolható, a módszer külön fejezetben taglalt szabályozása mellett, amely az említett jegyek mellékleteként és honlapunkon (www.balatonihal.hu/behuzoshorgaszat) olvasható. Behúzásnak, behordásnak minősül az a horgászmódszer, amelynek során a horgász a szereléket eszköz használatával (pl. csónak, etetőhajó, egyéb megengedett jármű), vagy dobás mellőzésével a vízben begyalogolva, beúszva juttatja el a horgászhelyre úgy, hogy ezt követően a parton vagy a parttal összeköttetésben lévő stégen vár kapásra. Nem tekintendő behúzásnak, behordásnak a vízben történő begyalogolással, majd dobással bejuttatott végszerelékkel való horgászat. E szabályozások megsértése a horgászrend megsértésének minősül!

A 230 db kérdőív kitöltő horgászból 195 egyet értett, 35 nem értett egyet.

Indoklás: Az eredeti javaslatban nem szerepelt még a konkrét horgászrendi pont szövege, csak pontokba szedve azon elvek, amelyek mentén elképzeltük a Balatonon a legális behúzós horgászatot. A kérdésben több ízben egyeztettünk a balatoni horgász szervezetek mellett a hazai bojlis horgászok képviselőivel is. Végül arra jutottunk, hogy a fent leírt pont kerül csak be a horgászrendbe, a behúzós horgászat részletes szabályzatát pedig egy külön fejezetben fejtjük majd ki. Ez a honlapunkon is elérhető lesz, de a behúzós horgászatra feljogosító területi jegyekhez külön füzetecske formájában is mellékelni fogjuk. Ezen szabályzat még kidolgozás alatt áll, a honlapunkra mutató link a horgászrend életbe lépésével lesz aktív. A behúzós horgászat térbeni engedélyezését az alábbi három módon tudjuk megvalósítani:

• Vízparti ingatlant birtokló vagy üzemeltető szervezetek (javarészt kempingek, önkormányzatok) a saját partszakaszukon kijelölhetnek behúzós horgászhelyet, amelyeket interneten keresztül lehet majd előre lefoglalni. A foglalás rendszere itt teljesen nyílt, bárki számára elérhető kell legyen, egy fő maximum két hétig foglalhat egy helyet.
• A vízparti ingatlantulajdonosok, amennyiben saját telkükön behúzós módszerrel szeretnének horgászni, - a szükséges jegy birtokában – megtehetik azt, de bejelentési kötelezettségük van, hogy mely időintervallumban kívánnak így horgászni. A helyet kiadhatják vendégeik számára is, de a bejelentési kötelezettségért, valamint, hogy a vendégek rendelkezzenek a szükséges területi jeggyel, minden esetben az ingatlan tulajdonosa (a behúzós hely regisztrálója) felel. Amennyiben szabályszegés történik, a helyen nem engedélyezzük tovább a behúzós horgászatot. Ezen helyek foglalása lehet akár az előző pont szerinti nyílt rendszer része is, de a tulajdonos szándéka szerint akár privát is.
• A teljesen szabad, bárki által hozzáférhető helyeken is szeretnénk biztosítani lehetőséget a behúzós horgászatra a fürdési szezonon kívül. Itt fontos, hogy a helyeket a horgász nem előre foglalja le. A ma is meglévő etika szerint bárki leülhet egy szabad strandon horgászni. De onnantól kezdve, hogy leült, más horgász már nem tudja a helyet elfoglalni, csak ha befejezte a horgászatot. A behúzós horgászat helyének és idejének bejelentési kötelezettsége itt is fennáll, de csak a hely elfoglalását követően. Természetesen ezeken a helyeken a horgász a felelős, hogy megfeleljen a köztisztasági, higiéniai előírásoknak.

Összességében tehát nem szeretnénk semmilyen formában sem korlátozni a horgászokat az eddig is meglévő szabad partszakaszokon való horgászatban.

• A 2014-es horgászrend 26. pontja az alábbiak szerint változik:
  A haltelepítések napján a haltelepítés helyétől számított 100 méteres távolságon belül horgászni TILOS!

A 230 db kérdőív kitöltő horgászból 211 egyet értett, 19 nem értett egyet.

Indoklás: A telepített hal a telepítés napján általában még nem táplálkozik, a nagy halsűrűség miatt azonban nagy esély van annak kívülről történő megakasztására. Több javaslat is érkezett ezen pont kapcsán, amelyek kérték az időbeli és/vagy a területbeli korlátozás bővítését. Ezen javaslatokat azért nem vettük figyelembe, mert tapasztalataink azt mutatják, hogy a telepített hal néhány órán belül elúszik a telepítés helyszínéről. Olykor előfordul, hogy a telepítést követő néhány napban tömegesen megjelenik a telepített ponty egy partszakaszon, de ez a telepítés helyétől több kilométerre jellemző. (Az elmúlt években példa volt erre a balatonföldvári telepítés szemközti, északi parti felbukkanása, vagy a fonyódi telepítések megjelenése a balatonmáriafürdői mólók előtt.)

• A 2014-es horgászrend 27. pontja az alábbiak szerint változik:
  Horgászat közben a horgászhelyet elhagyni, a bevetett horgászbotokat őrizetlenül hagyni, illetve felügyeletüket másra bízni tilos, kivéve a begyaloglós és behúzós módszer esetében a második készség bevetéséig.

A 230 db kérdőív kitöltő horgászból 181 egyet értett, 49 nem értett egyet.

Indoklás: Nem szeretnénk korlátozni a főleg a Balaton déli partján jellemző begyaloglós módszert, ezt a behúzós horgászattal foglalkozó pontnál is igyekeztünk megfogalmazni. Erre főleg akkor lehet szükség, amikor az alacsony vízállás miatt a parttól dobástávolságban túl sekély a víz a halfogáshoz. A korábbi horgászrendi pont azonban a felügyelet nélkül hagyás tilalma miatt nem tette lehetővé, hogy a már bevetett egyik készség mellett a másikkal is begyalogolhasson a horgász. Ugyanez érvényes, ha az új horgászrend szerint valaki behúzva szeretne horgászni.

• A 2014-es horgászrend 30. pontja az alábbiak szerint változik:
  Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a horgászhely kivilágítása és a horgászathoz használt, veszteglő vízi jármű minden irányból látható fénnyel történő kivilágítása kötelező.

A 230 db kérdőív kitöltő horgászból 202 egyet értett, 28 nem értett egyet.

Indoklás: A szándék egyértelmű, azt szeretnénk, hogy a halőrzés számára látható legyen a horgászhely. A vízen horgászóknak balesetvédelmi szempontból ez különösen fontos, és a hajózási szabályzat is előírja a kivilágítást.

3. Újonnan bevezetett horgászrendi pontok:

• Az új horgászrend 2. pontja:
  A 2013. évi CII. törvény és a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet megsértése esetén a területi jegy minden esetben visszavonásra kerül, de az a Balatoni Horgászrend rendelkezéseinek megsértése esetén is visszavonásra kerülhet!

A 230 db kérdőív kitöltő horgászból 184 egyet értett, 46 nem értett egyet.

Indoklás: Az eredeti tervezetben még úgy szerepelt, hogy a Balatoni Horgászrend megsértése esetén is minden esetben visszavonásra kerül a területi jegy. A horgászok javaslatai alapján azonban beláttunk, hogy egyes horgászrendi pontok esetében előfordulhat olyan helyzet, hogy a halászati őr mérlegel, és a helyszínen nem vonja be a területi jegyet. Azonban továbbra is tartjuk azon elképzelésünket, hogy amennyiben eljárás indul egy szabálytalankodó horgász ellen, és ennek következményeként a Halászati Hatóság például csak 3 hónapra tiltja el az állami jegy váltásától, a tiltás lejárta után nem adjuk vissza számára területi jegyét, újat kell vásárolnia.

• Az új horgászrend 3. pontja:
  Kirívó vagy ismétlődő szabályszegés esetén a szabályszegő horgász a balatoni területi jegy váltásától hosszabb időtartamra eltiltható. A szabályszegésekről és az értük kiróható lehetséges szankciókról Társaságunk honlapján tájékozódhat.

A 230 db kérdőív kitöltő horgászból 227 egyet értett, 3 nem értett egyet.

Indoklás: A kitiltásra több hazai és külföldi horgásztó esetén is látunk példákat. Nyilvánvalóan nem tilthatunk ki senkit és nem is szeretnénk kitiltani senkit a Balaton területéről, de a kirívó esetekben (pl.: gereblyézés, orvhalászat, a hal élve szállítása és/vagy eladása, a darabszám korlátozás nagyarányú túllépése), vagy ha valaki ismétlődően vét a szabályok ellen, szeretnénk a jelenleginél szigorúbb büntetést kiszabni. Ezen esetekben akár több évre is eltiltható lesz az illető a balatoni területi horgászjegy váltásától, amennyiben mégis vásárolna, az első ellenőrzés alkalmával automatikusan bevonásra kerülne a jegye és a büntetési időszak tovább nyúlna. A horgász szervezetek javaslatai alapján került megfogalmazásra a szabálypont második mondata. Az itt említett menüpont még nem készült el, de az új horgászrend életbe lépésekor már olvasható lesz honlapunkon.

• Az új horgászrend 4. pontja:
  A területi jegy megváltásával tulajdonosa hozzájárul, hogy róla a horgászati tevékenységével kapcsolatosan a halőrzési és halvédelmi feladatok ellátása közben a jogosult által fénykép, mozgókép és hangfelvétel készülhessen. Az ellenőrzés során készült felvételeket a törvényi előírásoknak megfelelően kezeljük.

A 230 db kérdőív kitöltő horgászból 129 egyet értett, 101 nem értett egyet.

Indoklás: A kérdőívek és a beérkezett vélemények alapján is ez az újítás váltotta ki a legnagyobb ellenállást. Ebben az is szerepet játszott, hogy a tervezetben szereplő szöveg nem volt kellően alaposan megfogalmazva. Az új megfogalmazás a horgász egyesületi vezetők javaslata alapján alakult ki. A felvételt a halászati őr szabálytalanság gyanúja esetén, illetve az intézkedés során készíti, amely a horgászt is védi. A felvételt a törvényi előírásoknak megfelelően csak az eljárás során lehet használni, azt követően pedig törlésre kerül. Ezen feltételek mellett a felvétel készítése a hatályos jogszabályok szerint jogszerű.

• Az új horgászrend 11. pontja:
  A felnőtt horgász az éves területi jeggyel az év során összesen 100 db, az ifjúsági horgász 50 db, a gyermek horgász pedig 20 db darabszám-korlátozással védett halat tarthat meg. A kvóta elérésekor lehetőség van új területi jegy váltására.

A 230 db kérdőív kitöltő horgászból 189 egyet értett, 41 nem értett egyet.

Indoklás: A fogási naplók adatai alapján a következő adatokra derült fény: 2013-ban az összes halfajt tekintve 866 fő (az összes horgász 2,2 %-a) összesen 144 013 kg-ot fogott, amely az összes horgász fogásának a 23%-a. Ugyanezt megvizsgálva csak a ponty esetében: 371 fő (az összes horgász 0,9%-a) összesen 62 746 kg pontyot fogott, amely az összes horgász fogásának a 19%-a. A második legnépszerűbb süllő esetében pedig: 68 fő (az összes horgász 0,17%-a) összesen 7595 kg süllőt fogott, amely az összes horgász fogásának a 13,5%-a.

A kvóta valójában igazságosabbá teszi a halfogás elosztását, egyenlőbb teherviselést eredményez a területi engedélyt váltók között. Téves az a logika, mely szerint egy szűk kisebbség miatt van „büntetve”a többség, hiszen ezzel éppen csak a szűk kisebbség, a horgászok mintegy 2,2%-a van korlátozva, szolgálva a nagy többség (98%) érdekeit, növelve azok fogási esélyeit.
A kvóta bevezetésének szükségességében a horgász egyesületi vezetők egy kivétellel egyet értettek, annak mértékében azonban voltak jelentős eltérések. Egyesek fajok szerinti, mások nem darabszámban, hanem kg-ban kifejezett kvótát láttak volna szívesen. Nagyon sok vélemény sokallta az éves 100 db darabszám-korlátozással védett halat. Úgy gondoljuk, hogy a korábbi szabályozáshoz képest a 100 db is nagy előrelépés, a horgászoknak csak kis százalékát érinti. A jövőben lehetőség lesz a szabálypont újragondolására a tapasztalatok alapján.

• Az új horgászrend 14. pontja:
  A Hajózási Szabályzat szerinti kishajó vagy magasabb kategóriába tartozó (lajstromszámmal rendelkező) vízi járműről horgászni kizárólag általános területi jegy birtokában szabad! Az éves partközeli jeggyel rendelkező horgásznak lehetősége van kiegészítő általános napijegyet váltania.

A 230 db kérdőív kitöltő horgászból 197 egyet értett, 33 nem értett egyet.

Indoklás: Jelenleg létezik nyílt vízi területi engedély, mely a vitorlások számára ad lehetőséget az 1500 méteres parti zónán túli horgászatra. Viszonylag kevesen élnek a váltásával, arra hivatkozva, hogy vitorlásukkal a parti zónában horgásznak (1500 m-en belül). Ugyanakkor közismert, hogy egy vitorlással sokkal több lehetősége van a horgásznak: nagyobb terület járható be a süllőzés időszakában halkeresési céllal, és elsőfokú viharjelzésben sem kell betartaniuk a távolságkorlátozást (500 m), több időt képesek így vízen lenni.

A horgászok kérése, javaslata miatt került be az eredeti tervezettől eltérően, hogy az éves partközeli jeggyel rendelkező horgászok számára – akik csak néhány alkalommal horgásznának vitorlásról – lehetőség legyen egy kedvező árú kiegészítő napijegyet váltani, és ne kelljen megvenni az általános napijegyet.

• Az új horgászrend 15. pontja:
  A 2013. évi CII. törvény és a 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletben foglalt méretkorlátozásoktól eltérően a Balatonon és vízrendszerén az alábbi fajok esetében az itt meghatározott méretkorlátozás érvényes: ponty: 35 cm, süllő: 35 cm, balin: 45 cm, csuka: 45 cm. A harcsa tilalmi idejében mérettől függetlenül védettséget élvez!

A 230 db kérdőív kitöltő horgászból 167 egyet értett, 63 nem értett egyet.

Indoklás: A süllő és a balin esetében sajnálatos tény, hogy a Balatonban később válnak ivaréretté, mint más vizekben. A méretkorlátozásuk emelésével szeretnénk biztosítani, hogy minden hal legalább egyszer leívhasson, mielőtt egy horgász kifogja és hazaviszi. A ponty esetében úgy érzékeltük, hogy a horgászok többsége a 30 cm-es méretet igen kicsinek találja ahhoz, hogy elfogyassza, ezért kérték a méret emelését. Az intézkedéssel mind a négy faj esetében elmondhatjuk, hogy ha több hal kerül vissza a vízbe, megnő az átlagos méret, ezzel együtt pedig a halfogás élvezete és a horgászat turisztikai vonzereje is.

A harcsa esetében szeretnénk megszüntetni a véleményünk szerint etikátlan ívási időben zajló harcsahorgászatot.
A horgászok többsége egyet értett a változtatással, az elégedetlenkedők a süllő eredeti tervben szereplő 40 cm-es méretével nem értettek egyet. Ezért végül a süllő esetében is az 5 cm-es emelés mellett döntöttünk. A kérések mindegyike a nyeletés miatt elpusztuló süllőket említette ellenérvként. Szeretnénk a jövő évben egy felvilágosító kampányt indítani a nyeletős süllőzés ellen, amely teljesen szakmaiatlan, etikátlan és emiatt indokolatlan. A nyeletés szükségtelenségét videofelvételek alapján is szeretnénk igazolni, amelyben neves horgász szaktekintélyek is segítségünkre lesznek.

4. Az eredeti tervtől eltérően nem vezettük be:

• A horgász a fogott halat a fogástól számítva maximum 24 órán át tarthatja életben a horgászhelyén.
• Vízi járműben horgászonként egyszerre maximum három horgászbot tartható.