Ave, Pelso! - Vendégek, pontyok, vendégpontyok
Most olyan idő van, amikor nyugodt szívvel ül klaviatúra elé a horgász, és jólesően dörzsölgeti a tenyerét: végre enyhülés, végre hűl a víz! Ha ennek vége van, jöhet az igazi horgászidő! Ám nekem és ismerőseimnek eddig sem volt akadály a hőség, a kánikula, a szaharai szárazság. A kérdés csak az, a halak miként voltak hajlandóak közreműködni velünk. Kitartásból nem volt hiány, ahogy az alábbiakban rövidesen kiderül…
Jeszyről és Jantner Csabiról már korábban megemlékeztem. Éppen a kapásszűke beállta előtt érkeztek, de Csabi nagyon peches volt. Egy öt kilós pontyot leszámítva száraz maradt a merítője, pedig annyi pontyot látott, amennyit még soha. Igazán sajnálom, amiért így sikerült a balatoni horgászata, ezért jelzem is: Csabi, ha maradt valami szabadidőd szeptemberre, muszáj lesz ismételnünk!
Kenyeres Lacika személyében újabb rutinos dunai pecás is beült mellém a csónakba július végén. Lacika még sohasem horgászott a Balatonon, ezért nagyon reménykedtem, hogy egy betyáros bemutatót tarthatunk az öreg Pelsoval közösen. Ember tervez, a pontyok pedig végeznek – így is összefoglalhatnám Lacika két délutáni és egy hajnali próbálkozását, hiszen a kapásszűke ekkor még kitartott. Azt hiszem, hajnalban láttuk a legtöbb pontyot, de csak én tudtam egyet – véletlenül – a horgomra kapni. Mondom, véletlenül. Mármint hogy, véletlenül maradt kezemben a bot… Szóval, az történt, hogy a mozgolódó pontyok minduntalan leléptek előlünk, dobástávon kívülre. Nem csodáltam, mert kristály tiszta volt a víz alattunk, ilyenkor pedig meglehetősen félénkek a sárgadolmányosok is. Harmadik átálláskor azonban „közibük mentem”, és ott horgonyoztunk le, ahol szemmel láthatóan törte néhány bajszos alattunk-mellettünk a kagylót. Kissé később rá is dobtam egy buboréksorra a horgomat, de lerakni sem maradt időm a botot, majd kivette azt a kezemből. Szép nyurga volt, nem mondom, de már megint nem oda érkezett, ahova vártam… Ettől függetlenül Lacika megfogta első balatoni pontyocskáját, és fogott néhány keszeget is, de azt hiszem, emlékeiben ennél jóval többel távozott a nagy állóvíz mellől
Kenyeres Laci az első balatoni pontyával
Na de Lacika, dévért a Dunán is foghatsz! :-)
A kéretlen nyurga
Július utolsó napjaiban Peti Balázs is megfordult nálunk (állítólag Atyafi is, de vele – szerencsére – most nem találkoztunk…). Balunak sikerült két kisebb pontyot merítőbe terelnie, amiről korábban már írtam, így most erről a napról és eseményeiről nem is szaporítanám tovább a betűket. Szép horgászat volt, jól éreztük magunkat.
Lesz még nagyobb dédelgetni való is... :-)
Aztán beléptünk Kisasszony havába. Valamiért nagyon kedvelem ezt a hónapot. Talán azért, mert ekkor már keményedik a fiatal vándorkagylók héja, és a pontyok szívesebben pislantak a horgon felkínált finomságokra. Pedig a víz nem lett hidegebb, sőt, igazi forróság köszöntött ránk. Kissé féltem, hogy a pontyok ezt nem veszik jó néven, de feleslegesnek bizonyult az aggódásom.
Augusztus 3.-án, hajnalban Tisza Lacit csábítottam magam mellé. Könnyű dolgunk volt: tükör víz fogadott bennünket, a derék pontyok pedig úgy mutogatták magukat, hogy a legszkeptikusabb, gyengén látó kétkedőim is észrevették volna őket, akár ötszáz méterről is… :-) Még válogathattunk is, melyik csapatra álljunk le. Jól döntöttünk: Tisza mester előbb egy pocakos tükrössel kezdett, ami éppen leütötte a tíz kilót, majd ezt megfejelte egy szép pikkelyessel. Nekem is volt három kapásom, amiből kettőt bevégzett a kagyló, egy pedig leakadt. Mindegyik jó hal volt, végre a darabosabb pontylegények közé tudtunk beülni.
A pocakos tükrös Tisza mester kezében
Ez már formásabb hal
Na és aznap délután… Zoli szegődött mellém, aki elhivatott süllőhorgász, de érezte, ezt a napot pontyozással kell eltöltenie. Ekkor jóval közelebb a hajójárathoz mozgott a ponty, a sort én nyitottam egy kisebb, éppen öt kiló alatti pikkelyessel. Aztán Zoli következett, az ő tőpontya már jóval derekasabb volt. A fotó ne csapjon be senkit: Zoli nem tartotta ki a halat, ami bizony alsó hangon is túlszárnyalta a nyolc kilót. Ezután már csak nekem volt halam: két igazán szemrevaló ponty, egy pikkelyes és egy pikkelytelen tetézte be ezt a nagyszerű horgásznapot.
A délután legkisebb pontya, nyitásképpen
Zoli hala félrebillentette a csónakot
Nem csoda: az ő pénzese nagyobb is, kövérebb is volt...
... de nyugodtan hízhat tovább :-)
Ez a tükrös is némi tapasztalattal a ritka pikkelyei mögött gyarapodhat tovább
A horgásznap koronája. Talán érthető az öröm :-)
Augusztus 4.-én, délután egy egész Miló márkabolt szállt be mellém a csónakba. Zoli, aki újabban közvetlen szomszédom is, rutinos balatoni pecás. Igaz, elsősorban süllőre szokott horgászni, de fogtunk mi már együtt szép sárgadolmányost is. Aznap nem mozgott a hal a kertek alatt, így az akadó szélén kutakodtunk fertály órányit. Nagyjából az új vitorláskikötővel szemben aztán mozgolódó pontyokra lettünk figyelmesek. Nehéz volt észrevenni őket, mert viszonylag friss keleti szél fújt, erősen hullámzott a víz. Viszont a pontyok nem kukoricáztak. Ha nem vettük észre a kapást, majd elvitték a botot. Zoli pikkelyese bizonyult a legnagyobbnak, jómagam is fogtam egy négy kilós, kissé beteg nyurgát, a többi zömében tükrös volt, 1,5-3 kiló közötti egyedsúlyban.
Erdei Zoli sem szomorkodott...,
...és örömmel osztott kegyet :-))
Ritka pillanat: három ponty egy merítőben...
Azért akadt bonyodalom ezen a délutánon is. Amikor Zoli megakasztotta a legnagyobb halát, gyorsan kivettem a másik botot az útjából. Közben eltűnt a jobbos úszóm, s mire bevágtam, eltűnt a másik is. Érdekes fárasztás volt, egyszerre két botot kezelni. A kisebbiket hamar beszákoltam, majd rámerítettem a Zoliét is, és kértem, mielőbb akassza ki halának szájából a horgot, és merítsük be a harmadik halat is. Igen ám, de elakadt az ólom a hálószemekben, így kénytelen voltam kézzel kikapni a két kilónál valamivel nagyobb tükröst. Nagyon élvezetem a délutánt, a halak remekül kaptak és szórakoztattak, és Zoli sem panaszkodott…
Másnap késő délután egyedül hajóztam ki; leendő vendégemnek programja akadt, hirtelen pedig nem tudtam mást beszervezni. Sajnálhatja mindegyikük. A kertek alja tömve volt ponttyal, szinte kicsordultak a víz tetejére. Elsőnek sikerült meghorgolnom egy nagyon darabos jószágot: húsz percig fárasztottam, de negyven méternél nem került közelebb a csónakhoz. Nem emlékszem, hogy ilyen erős, teste hal volt-e korábban a horgomon, ám mindegy is: egy fordulónál kiakadt belőle a horog. Aztán már csak egy bottal tudtam horgászni, mert kapás kapást ért. Végül kilenc pontyot fogtam, igaz, négy kilósnál nem került horogra nagyobb.
Az elmúlt két nap délutánján Fotyék Janival osztottam meg a ladikot. Dunaszentgyörgyről érkeztek Janiék, két teljes nap „nyaralásra”. Tanár úrral hagyományosan nincs szerencsém, sőt, vele kifejezetten peches horgászatokat éltem meg. Fortuna most sem kényeztetett bennünket. Fogtunk ugyan pontyokat, de csak kisebbeket, és hiába láttunk két halastónyi bajszost körülöttünk, az utolsó alkalommal még kapásig sem jutottunk. De nem csodáltuk: erősen esett a barométer, nyakunkon volt a vihar, ma este pedig már túl is vagyunk rajta. Az előrejelzés szerint szerdán újabb lehűlés várható, de utána remek horgászidő lesz.
Janinak nincs szerencséje a Balatonnal
Lesz még nagyobb is,Jani bácsi! :-)
Mindenesetre köszönjük a halakat, Balaton. Ave, Pelso!
Címkék: pontyA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
merena48 2013.08.11. 12:12:13
jeszy01 2013.08.12. 13:33:12
Köszi az újabb szösszenetet. Ahogy látom, nincs időd unatkozni, valamelyikünk állandóan rongál...
Köszönöm a többi vendéghorgász nevében is a sok segítséget!
Willyfog67 2013.08.12. 21:41:14
Willyfog67 2013.08.12. 21:42:43
Willyfog67 2013.08.12. 21:43:55
Bojlika 2013.08.16. 10:25:19
És mindez nappal! Szinte hihetetlen.....
Itt "keleten" ha heti egy ilyen pontyot kivarázsol valaki a vízből, annak egyből híre megy:)
tinca72 2013.08.19. 15:03:11
Kár, hogy már a messiás se segíthetett...:))
Willyfog67 2013.08.19. 16:13:37
