Fenékig tejfel
Rendezgetem emlékeimet, s bennük kutakodom: vajon mikor volt utoljára ilyen megháborodott tavasz? Azt nem mondom, hogy soha, hiszen emlékezőképességünk nagyon hiányos tud lenni, de tény, ennyire szélsőséges kikelet nem mostanában borzolta horgászidegeinket.
Az elmúlt tíz napban lopva tudtam csak horgászni. Kiszaladtam a kertek alá, aztán fél óra múlva beszaladtam, mert esni kezdett az eső, fújni a szél. Újabb fertály óra múlva reményteli kihajózás, órányi horgászat után veszett menekülés. Ezután feladtam. És így ment ez egy héten keresztül, már ha nem fújt térdig érő északi vagy déli szél. Jellemző: tegnap 27 fokban rogyadoztam a kikötőben (viharos déli szél fújt), ma pedig 15 fok, szakadó eső, még viharosabb északi szél. Az élet nem fenékig tejfel – ahogy a közmondás tartja –, de a Balaton, bezzeg az aljáig az…
Június 6. – Délután kissé csillapodott a szél, nagy remények és pontyozó botjaim kísértek a csónakhoz. Talán nem meglepő, ha minden gondolkodás nélkül a kertek alá hajóztam. Az ágyás rendben volt, paradicsomkaróm a helyén, na és a paradicsomok is ott bukdácsoltak, ahol még múlt hét végén hagytam őket… Kézdörzsölés. Széles mosoly az arcon. Különösen, hogy Tibiék keletről jelezték: holnap hajnalban jönnének, mert náluk már két hete ismeretlen halfaj a ponty. Igazából rendesen megágyazni szerettem volna a holnap hajnali pecának, de ha már úgy alakul, akár pontyot is foghatunk ( :-).
Mindebből a megágyazás jött be, mert mindössze két kapásom akadt, azok is előbb meg, aztán le. Pedig a pontyok szemmel láthatóan jól érezték magukat a kertben, hömbölögtek, ahogy a jóllakott pozsároktól szokás.
A kép csak illusztráció :-)
Június 7. – Féltem én attól a hajnali pecától. Tibiék Siófokról érkeztek Öcsi bácsival, hogy pontyot fogjanak, ehelyett mellig érő északi szél zúgatta a nádast, elmaradt a vízre szállás. Kényszerű peca a móló végén: természetesen semmi. Nem baj, legalább szedtek egy vödör berki gilisztát – vigasztaltam őket, de még a giliszták is beljebb húzódtak a berekben, mert Tibiék azt is alig találtak…
Este nagy reményekkel hajóztam be először (vihar kizavart), aztán másodszor már kevésbé nagy reményekkel (az újabb vihar ismét kizavart), mire feladtam. Nem mondom, szép volt a vízen. Azt hiszem, ritkán látja ilyennek a Balatont az ember. De fukar volt, nagyon. Sehol nem mozdult semmi, mintha eltűntek volna a pontyaim.
Hová lettetek?
Boglárt már mossa
Ideje indulni!
Június 8. – El is tűntek. Erről nem személyesen győződtem meg, mert délelőtt és kora délután a magyaregresi falunapon volt jelenésem a bográcsaimmal. Hazaértemkor Kósaöcsi lengette a szákját: a pontyokat majdnem a bálatelepi vízkiemelő műnél találták meg, de ott annyi volt, hogy púposodott a víz. Szerencsére nem ettek (az irigység és a káröröm ilyenkor feltolul az egészséges horgászban (:-), mert Öcsi csak kettőt fogott, igaz mindkettő fölözte a hét kilót, míg Jani Papa egyet, azt is kívülről akadva. Hiába, kérem: ahol fenékig hal van, ott sem biztos, hogy fenékig tejfel a horgász élete…
Estefelé ismét bemerészkedtem a kertek alá. Üres volt a víz, mintha a csapból folyt volna ki. Egy balint láttam csak garázdálkodni, és a Badacsonyba szaladgáló gyorshajókat, amiknek a hullámai majd’ felborították minden alkalommal a ladikot. Nem sok hiányzott néha, hogy U-boot-tá alakuljon az öreg dióhéj. Természetesen újabb viharkészülődés vetett véget az izgalmaknak. Na de majd holnap hajnalban!
Ám a napnak még nem volt vége: nem adom én olyan könnyen fel. Leporoltam a rezgőspicces pálcákat (idén már másodszor), és kirohantam a móló végére. Érdemes volt. Éjfélig két kapást regisztráltam, és fogtam egy tenyérnyi karika keszeget. Viszont beesett egy váratlan vendég: Zsohigabi gyorshajóval érkezett Badacsonyból, egyenesen – elmondása szerint – a már két napja tartó legénybúcsú programjának alkalmából. Meglepett egy üveg szürkebaráttal (míg a másik, az öreg Szürke Barát velem szemben vigyorgott…), és annyira belemerültünk a beszélgetésbe, hogy kis híján lekéste a hazafelé tartó hajót. Zsohigabi már nem volt szomjas, ezért aztán nem kínáltam semmiféle párlattal, de meg kell hagyni, nagyon ügyesen és magabiztosan kapaszkodott fel a móló széléhez kiálló gyorshajóra… (:-)
Június 9. – Hajnalban olyan idő fogadott, amire régen volt példa: majdnem tükörvíz. Kézdörzsölés. Széles vigyor az arcon. Az akadón – Bélatelepig eltekintve – nem láttam egy csónakot sem. Nekigyürkőztem - először persze csak az evezőknek.
A kertek alatt kezdtem, negyed hatkor. Két ponty fordult egymástól elég messzire. Gyerünk tovább, elvégre tegnap a vízkiemelő mű környékén lebzseltek. Az új vitorláskikötő előtt láttam újabb pontyfordulást, majd a szakadt part alatt, közel a parthoz. Ettől eltekintve néma volt a víztükör. Még a balinok is sztrájkoltak. Fél nyolc lett, mire visszatértem a kertek alá, mert nem álltam meg sehol sem. Nem láttam értelmét. Lehorgonyoztam, beetettem. Láttam újabb két fordulást mellettem, és gyakorlatilag ennyi élménnyel be kellett érnem a reggeli előadást, mert kapás bizony nem akadt. Semmire sem.
Azóta nem lehetett vízre menni, mert hol viharos déli szél fújt, hol viharos északi, ahogy most is. Fenékig felkavarta a vizet, ami ezáltal fenékig tejfellé változott. Tanulságként annyit tudunk levonni, hogy amikor a Balaton vize fenékig tejfel, a csónakos horgász élete bizony nem az. És ne felejtsük: a halért mostantól kezdve meg kell dolgozni, méghozzá keményen…
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
horogasz 2013.06.11. 23:50:59
amúgy bevallom, nem tudom már követni ezt a sok halat. feladom. legyél csak csúcshorgász... ;)
Willyfog67 2013.06.12. 21:00:27
Bojlika 2013.06.13. 22:36:47
Ma megcsíptem egy 4,60 kilós tőpontyot.
jójo 2013.06.13. 23:40:29
Willyfog67 2013.06.14. 16:58:29
És mivel fogtad? Csak nem tésztagolyóval? :-))
Willyfog67 2013.06.14. 16:59:42
Bojlika 2013.06.15. 07:55:51
Nem tésztagolyóval. Két szem konzerv kukorica közé tettem egy fél lebegő pelletet, mivel akadós az aljzat. Ezt vette a szájába szegény....
Egyébként nem vagyok kitartó mert most is csak keszegeztem, de miután ötször szakadt le az előkém a nádszélben, meguntam és bedobtam a "tábornokkal". És utána minden összejött: Kapás+jó akadás+nádból is kijött+szákolás.
Persze azt hittem innentől minden "fenékig tejfel" de tegnap este már nem tudtam megismételni ugyanezt a mutatványt:))
Üdv. a keleti végekről!
AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.06.15. 07:57:59
Willyfog67 2013.06.15. 17:16:40
Ma reggel például 6-7 nagyon szép kárászt, egy (az idei első) doktor urat, karika és dévérkeszeget, bodorkát fogtam, és csak egy apró pontyot (rakóssal az öbölben). Tehát ma reggel keszegeztem...:-D
Willyfog67 2013.06.15. 17:20:06
AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.06.15. 17:31:36
AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.06.15. 18:39:09
nenono 2013.06.15. 18:46:38
A szemem a pályán van. ;-)
Üdv.!
Neno
Willyfog67 2013.06.15. 18:48:39
Willyfog67 2013.06.15. 18:50:29
Köszi!
Jó móka volt, finomakat főztünk!
Fishraptor 2013.06.21. 12:23:06
Látom leírtad a kudarcunkat, és ez csak fokozódik,,kimentünk harcsázni, tele volt minden ponttyal, másnap kimentünk pontyozni, egy darab hal nem volt a környéken, most ebbe a melegben meg el is tűntek!
Bojlika 2013.06.30. 08:17:17
Mi a helyzet a pontyokkal?
Legalább illusztrációnak feltehetnél pár fotót....:))
godzikka 2013.07.01. 13:30:37
Nagyon várjuk az újabb beszámolót! Elkényeztettél minket a téli-kora tavaszi időszakban, aztán szezon közben alig valami. Rájöttem: az alapozó, meg a helybentartó etetés mintájára blogolsz :)
Üdv,
godzikka
