A Balaton temetése
Rendhagyó poszt következik. Volt már arra példa, hogy nem a saját írásom került ki az oldalra, de arra még nem, hogy egy kolléga blogjára hivatkozva írjak. Különös, pontosabban sajnálatos oka van mindennek…
Tudjuk, hogy kevés a víz a tóban. Tudjuk, hogy több helyütt kotrásra van szükség, mert bizony a hordalék jön-megy, és a szélsőséges vízállás miatt most már jelenléte helyenként gondot okoz. Azaz: kotorni kell. Nem kis feladat, de különösen a kitermelt zagy elhelyezése okoz problémát. Most azonban Horváth Feri blogjából
http://steveolsonhun.wordpress.com/
megtudhatjuk, hogy a Balaton keleti medencéjében megtalálták erre a megoldást. Egyszerűen: lerekesztettek egy részt a tóból, és oda nyomják az iszapot.
Korábban volt már erre példa. Annak idején a fonyódligeti gyermektábor területét is kotrással alakították ki. A kitermelt homokkal nagy területet töltöttek fel, de ott kézzel fogható természetkárosítás (ívóhely tönkretétel, védett növény- vagy állatfaj élőhelyének veszélyeztetése) nem történt. Sőt, az akkori 7-9 m-es, kotort gödrök kitűnő élőhelyet (ezzel együtt horgászhelyet) hoztak létre több halfaj számára. Mára ezek a gödrök alaposan feliszapolódtak, de még mindig mélyebbek a környezetüknél, és manapság is jelentős haltartó helyek.
Balatonfűzfő és Balatonkenese között azonban most más valami történik. Egyszerűen fogalmazva: temetik a Balatont. Temetik, mert egy különleges élőhely szűnik meg a munkálatok során, melynek következményeként az a legkevesebb, hogy néhány horgász kedvelt horgászhelyét tüntetik el.
Mondom: temetik a Balatont. Ívóhelyet, élőhelyet tesznek semmivé ezzel. Visszafordíthatatlanul.
Jól tudom: a hajós ember hajózni akar. Ehhez az kell, hogy ki tudjon futni a kikötőből, ami most sok helyütt, néhány mély merülésű vitorlás számára reménytelen feladat. Márpedig ő kifizette a borsos díjakat, és ezért bizony szolgáltatást vár. Speciel csak spontán vitorlázni szeretne…
Ez érthető.
De az nem, hogy mindezt bármi áron megoldjuk. Akár úgy, hogy feltöltjük a Balaton medrét, és ismétlem: közben ívóhelyet, élőhelyet teszünk tönkre. Ez utóbbi nem szabadna, hogy pénzkérdés legyen.
Miközben nekünk, horgászoknak ellehetetlenül a csónaktárolás, hiszen kikötők nincsenek, és tilos lesz a mederben parkolni. Ki érti ezt?
Steveolson blogjában megkérdezték: vajon mikor fejeződik be a Balaton feltöltése?
Mikor, mikor. Akkor, amikor már nem lesz mit feltölteni…
Ha a tisztelt olvasó horgász, vagy éppen csak egy Balatont szerető ember, kérem: holnap este gyújtson meg egy kis mécsest a parton. Amúgy is közeleg Mindenszentek napja, na és a hatalom éppen temeti a tavat…
Fotók: Horváth Ferenc
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
steveolson · steveolures.com 2012.10.04. 19:00:14
Willyfog67 2012.10.05. 21:20:20
Jobb lett volna, ha az UL-es tizenöt kilós csukádat kellene megosztani!
horogasz 2012.10.06. 12:22:37
na most ez a tilalom miért nem érvényes olyan esetben, amikor még a partig sem jut el a veszélyes hulladékként számon tartott zagy?!
ilyenkor nem veszélyes hulladék a kotort üledék? bizonyára van valami jogszabályi-rendeleti magyarázat, de akkor is fura.
mindettől függetlenül a balatoni halgazdálkodási akármi közleménye jól mutatja a mai (változatlan) helyzetet: mint a balatoni halak fő védelmezője (kezelője és gazdája) a halak fő védelmezését elsősorban a horgászokkal (és dicséretes módon a rabsicokkal) szemben tudja érvényre juttatni, komolyabb szervezetekkel való konfliktust nem vállal fel, vagy alul marad...
steveolson · steveolures.com 2012.10.08. 17:15:15
steveolson · steveolures.com 2012.10.08. 17:19:12
Az utóbbi pár hétben horoggal kb. 40 csukát mentettünk ki. Ma volt kint a BHNP zrt sok hal nem maradt, de azért csukát, compót, és széleskárászt sikerült lefogniuk. Szerintem maradt még bent hal, hiszen nagyon jó búvóhelyek vannak, és a kis vízre nem tudtak csónakkal bejutni. Tudósítás az oldalamon.
Még azért ki fogok menni, mert az egyik kisvizes öbölben ma is láttam 3 25-35 közötti csukát, hátha sikerül még őket is áttennem.
Willyfog67 2012.10.08. 17:22:17
Számomra is érdekes, hogy a Balaton medréből származó homok veszélyes hulladéknak számít, ezzel szemben a halastavakban képződött, ilyen-olyan kemikáliákkal vastagon szennyezett iszap valóban lehet veszélyes (például, a partra rakva, abban "veszélyes" mód nőnek a különféle vetemények... :-) Hajaj, ezentúl nem is merek majd "meztélláb" mászkálni a partszéli homokban... :-)))
Nem bánnám, ha egy szakértő felvilágosítana bennünket, no persze elsősorban a valós okok kapcsán, nem pedig jogszabályilag.
A felvetésed harmadik bekezdésével pedig teljes mértékben egyetértek. Talán több segítő szándék lehetne a cég mindennapjaiban felénk, horgászok felé (például a rendezetlen kikötői kérdésben való közvetítésben, közbenjárásban), és talán kevesebb hírrel is beérnénk, legalábbis olyanfélével, amiben 365 darab süllő telepítéséről tudósítanak :-) Az a baj, hogy a legjobb szándék mellett is csak a horgásztársadalom dühítésére és félre tájékozódására alkalmasak ezek a hírek, különösen, hogy ezt néhány ellenlábas, örökké elégedetlen horgász, egykori vezető kommentálja és szájba rágja egyéb balatoni, elektronikus oldalakon.
Más téma: a magyar betyár nem jött be, de más sem, a pontyok péntek reggel voltak utoljára megtalálhatóak Bélatelep előtt (én dolgoztam), szombat-vasárnap nyomuk veszett. Ha beáll a lehűlt idő, talán újból visszajönnek az akadóra.
Willyfog67 2012.10.08. 17:28:52
Feri, mondhatnám, sztahanovista vagy, pedig valójában te a Herceg Péterekkel és Nyomasegg Bobberekkel szemben nem csak papolsz a Balaton féltéséről, hanem teszel is érte. Minden elismerésem a tiéd, mert a legkisebb segítség is nemes cselekedet!
Respekt!
steveolson · steveolures.com 2012.10.08. 17:37:32
horogasz 2012.10.10. 14:21:57
nem akarnám kavarni a sza... lámit, de most már tényleg érdekelne annak a magyarázata, hogy mi a különbség a parti sávban elhelyezett cucc, meg a nem parti sávban elhelyezett cucc hatásai között.
ugyanis találtam egy doksit, amiben egy fertő-tavas eutrofizáció lassító program keretében csatornákat kotortak. a szilárd és híg üledék elhelyezését a csatornák két oldalán helyezték el, idézet a szövegből:
"A létesítés során a gépek karbantartásából kis mennyiségben keletkezik veszélyes hulladék
(fáradt olaj, olajos rongy). A fő tevékenységből – kotrás – hulladék keletkezése nem várható, mivel a kitermelt kötött iszapot a csatornák két oldalán, a már meglévő depóniákon helyezik el, míg a kitermelt híg üledéket a
mély fekvésű nádasokba vezetik, tehát a parti sávon belül marad."
ebből nekem az derül ki, hogy azért nem minősül veszélyesnek az iszap, mert a parti sávon belül marad.
bizonyára minden üledékben - különösen a lágyban - lehetnek bizonyos toxikus anyagok, melyek vagy eleve lerakódtak, vagy az ott végbemenő folyamatok során keletkeztek.
vélhetően sem a balaton, sem egyes csatornák, sem víztározók, halastavak nem jelentenek kivételt. minden természetes és mesterséges vizes élőhelyet egyaránt érnek külső szennyezések.
a kotrás során még a legkötöttebb üledék is keveredik, fellazul annyira, hogy abból kiszabadulhassanak az addig elzárt veszélyes anyagok.
ami nem világos nekem, hogy miért nem baj, ha ezek a veszélyes anyagok egy vízzel borított területre kerülnek, mely amúgy a balaton egy - szó szerint - élő helyszíne...
horogasz 2012.10.10. 14:55:12
egy környezetmérnök, egy környezetvédelmi szakember,
esetleg hidrobiológus.
talán a blog szerzőjének vannak kapcsolatai, akik között érdeklődhetne... :)))
ezzel együtt ez már csak a veszett fejszének a nyele... az egész ügy eleve egy mérhetetlenül ordas faszság, hiszen fel sem merülhetett volna egy sekély, ívásra alkalmas terület feltöltése. pláne a balatonon!
amikor a vasi szövetség a herpenyő-patak állandó vízellátását akarta megoldani a rábából - ami amúgy minden évben többször is kiönt a patak területére -, akkor állítólag majdnem megfúrták a projektet, egy a herpenyő mentén élő pókfaj élőhelyére hivatkozva...
holott a herpenyő még így sem érte el az 50 évvel ezelőtti vízellátottságát...
a balaton esetében is célszerű lenne a nádas előtti területek megóvása - ha már úgyis előrehaladott a feliszapolódás -, de úgy fest, hogy inkább felgyorsítják a folyamatot bizonyos helyeken.
Dr. Szukcesszió, ne félj, segítünk!
