Az írott horgászsajtó védelmében
Válság van, és ez a válság miért éppen a horgászmédiát kerülné el? Lapok alakultak és szűntek meg a közelmúltban, de jelentősen visszaesett a két piacvezető horgászújság, a Magyar Horgász és a Sikeres Sporthorgász értékesített példányszáma is. Néhány hónapja megszűnt az EuroHorgász, és úgy tűnik, Fish Info-sorsra jut az F&H Magazin is…
Hallani vélem: nagyon helyes, ennyi horgászújságra úgysincs szükség. Sőt, színvonalukat tekintve tulajdonképpen egyre sem. Nem írnak azokban semmi újat a megélhetési szakírók, reklámújság valamennyi. Pusztuljon az összes!
Lehet, az elmúlt évek gyarapodó száma miatt van, de jólesik visszaemlékezni azokra az időkre, amikor mint a messiást, úgy vártam az éppen aktuális Magyar Horgászt. Ez azokban az időkben volt, amikor – hogy egy kedves barátom szavait idézzem – még a dinoszauruszok járkáltak a Balaton medrében. Gyerekként, pontosabban gyerekhorgászként ez a lap volt a mindenem: információ, rekordlista, módszerek, irodalom… Érdekes, de már akkoriban is Zabos Géza, Vígh József, Dr. Hunyadi Attila, Matula Gy. Oszkár, Keszthelyi Jenő és sok, a mai időkhöz képest rettentően sok, kitűnő vénájú horgász tollából származó írásokat olvastam el legelsőként. Valahogy a novellisztika, ízes útleírás (modern korunkban: túra) fogott meg a legjobban, ez a fajta olvasmány vitt – képletesen szólva – szobámból a vízpartra. Az akkori Magyar Horgász a fellelhető egyetlen információforrás volt a horgászatról, és összekötő kapocs – ha csak a hírek erejéig is – a versenyzőtársakkal. Bevallom, minden, még a legkevésbé érdekes írást is legalább kétszer elolvastam benne, mert bizony hosszú volt az egy hónap a következő szám megjelenéséig…
Manapság pedig ott tartunk, hogy az írott horgászsajtóra való igény a mélypontját éli. És ez nem csak a válsággal hozható kapcsolatba. Kétségtelen, roppant nehéz hónapról-hónapra új és aktuális dolgokról írni, fenntartani az olvasók érdeklődését. Nem azért, mert jelenleg kevés olyan szerző van, aki jól és szerethetően ír; sokkal inkább azért, mert az elektronikus média térnyerése – kényelme, frissessége, és nem utolsó sorban „ára” – porba döngöli a nyomtatott szöveget. Pedig – és ez most kritika lesz – ezzel borzasztóan felhígul a szerzőtársadalom: mérhetetlenül sok szemét, igénytelen munka kerül ki a nagyvilágba. Gyermeteg, szlenges fogalmazás, elképesztő helyesírás jellemzi többségüket, amivel az olvasó néha szembesülhet is, de szerencsére legtöbbször csak a szerkesztők idegei borzolódnak. Két ismerősöm is van, aki a beérkezett anyagokat fésüli át, netán „újraírja”. Borzalom, sokszor milyen anyagokkal látják el őket; munkájuk előtt ezennel emelem a kalapom.
Az elektronikus sajtónak van még egy nagy előnye, ami egyúttal a hátránya is: azonnali reagálási lehetőséget ad az olvasó számára. Lehet kommentálni, kritizálni, dicsérni, a szerző ezzel órákon belül bezsebelheti a műért járó „díjazást”. De el lehet bújni a névtelenség, beazonosíthatatlanság köpenye mögé is, ahonnan aztán kezet dörzsölgetve lehet szurkálni a szerencsétlen írót. Jól értesülve lehet nagy nyilvánosság előtt hitelességét megkérdőjelezni, netán elvenni a kedvét a további írástól. Sok példa volt erre a közelmúltban, melyek közül talán elég a legsötétebb, leggyalázatosabb esetet felemlegetni, amikor is Bokor Károly munkásságát, hitelességét kérdőjelezte meg egy szánalmas blogger. Ez utóbbi történet végkifejlete egyébiránt nyomon követhető a zöld oldalon, ráadásul éppen egy blogajánló kommentjei között… Szomorú.
Az internet további előnye, hogy szinte percnyi késéssel tudja olvasói elé tárni az érdeklődésre okot adó eseményeket és híreket, ezzel szemben például egy nemzetközi versenyről két hónapos csúszással jelenik meg cikk a nyomtatott sajtóban, amelynek hírértéke már nincs, de más értéke sem – mondhatnánk – , hiszen azokat az elektronikus sajtó már rég lefölözte. Még szerencse – mondhatnánk megint –, hogy azért a horgászat szakirodalma után érdeklődő nagy többségnek nincs netje, vagy egyszerűen nem ér rá ilyesmivel foglalkozni; számukra bizony a horgászlapok igenis fontosak.
Számomra is fontos. Éppen ezért sajnálom, hogy a nagy múltú Magyar Horgász szerkesztettsége még mindig olyan, amilyen; hogy a kreatív, jó tollú egykori szerzők közül már alig vannak a lapnál, és nem csak azért, mert az idő bevégeztette velük a tollforgatást. Sajnálom, hogy még mindig jelenhetnek meg olyan írások, képek, melyek nem méltóak egy horgászlaphoz, különösen nem a Magyar Horgászhoz. Pedig a háttérben van szellem, ami mindezeket szebbé és jobbá tehetné, még akkor is, ha a mai, elanyagiasodott-elreklámosodott időkben bizony ez komoly kihívást jelent szerzőnek és szerkesztőnek egyaránt.
S ha már horgászsajtó, hadd említsem meg a könyveket is. Elég, ha csak átpillantunk a „szomszédvárba”: a tizedannyi tagot tömörítő vadásztársadalom szinte hetente termel ki újabb és újabb köteteket, elsősorban szépirodalmi jellegűeket, de a vadászati szakirodalom is folyamatosan frissül. Annak ellenére, hogy a vadászok nagy részének van internet elérése, és az elektronikus kínálat is bőséges. Ebből is látszik, a vadászati kultúra mérföldekkel jár a horgászati kultúra előtt, ami talán abból is adódhat, hogy fegyvert és vadászengedélyt nem vásárolhatunk csak úgy, akármelyik hipermarket eldugott sarkában. Ez utóbbi mondatommal talán minősítettem? Igen, de bevállalom…
Számomra még mindig fontos, hogy az olvasnivalót kézbe vehessem, érezhessem a könyvlapok friss nyomdaillatát, ami idővel „antikolódik” ugyan, de a benne található betűk a szerző keze-munkáját idézik, valahányszor csak fellapozom az oldalakat. Ám nem várhatom el, hogy az internetet előnyben részesítők ezzel egyetértsenek, sőt azt sem, hogy a fenti gondolatokkal azonosuljanak. Talán ezért is írogatok alkalomadtán itt, ezen az oldalon…
Címkék: mahor horgászkultúra
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ex-leprás 2012.06.06. 01:06:21
a vadászos példát mindenesetre nem teljesen értettem, de reményeim szerint a szerző úr majd kibontja az analógia részleteinek mélyebb bugyrait is egy következő posztban.
- ha érdekel, mennyivel megy jobban a vadászoknak, illetve miért nem érdekli a horgászokat a novella műfaja, tartsatok vele a sörétes puskák és a pikkelyes barátaink világába... ahol elmélyedhetünk a különböző fantasztikus ízek és aromák forgatagában, és a hihetetlenül fogós horogcsalik színes kavalkádjában... ott, ahol a bevágás után egyből érezni, hogy nem mindennapi ellenfél védekezik a zsinór másik végén, és ahol a festői szépségű 0,5 hektáros horgásztó füvesített és gyönyörűen karbantartott partján lélegzetelállító természettel találja magát szembe a napijegyes vendég...
steveolson · steveolures.com 2012.06.06. 08:51:35
Valamin mindenképpen változtatniuk kellene ezeknek a lapoknak, ha meg akarják tartani az olvasóik nagy részét! az újság ára nem hinném, hogy akkora visszatartó erő lenne.
Raon 2012.06.06. 21:01:06
Csak egy jellemző példa: aki összefutott már HA horgásztárssal a budai Duna parton, hogy "holnap leadási határidő van, kell valamilyen anyagot írni", azt elég nehéz meggyőzni arról, hogy a mahorban a tényleges tartalomszolgáltatás és a minőség egy ideje előtérbe kerülhetne. Nehéz elhinni, hogy nem egy zárt kör fix fizetése és az eszetlen sok reklám haszna a lényeg.
Egy ilyen hátterű újságot nem nagy kunszt leköröznie egy blognak - elég ha tisztességgel teszi a dolgát, már ezzel egy kategóriát ver a nyomtatott formátumra, sajnos.
ex-leprás 2012.06.07. 14:33:22
a mohoszos urambátyám már egyre kevésbé igaz, ráadásul eléggé ártalmatlan. a szövetség(ek) egyre több csatát veszít, de ez csak első látásra és a laikusok számára lehet örvendetes, hiszen az, hogy valami rosszul működött, még nem jelenti azt, hogy nincs is rá szükség. ami a mohosz után következik majd, nagy eséllyel rosszabb lesz, mint a mohosz "fénykorában".
doktor HA pedig - noha legalább 10 éve úgy néz ki, hogy méltányosságból írhat a mahorba - valójában igényt elégít ki, méghozzá az olvasók egy jelentős részének igényét. fura, de igaz, akkor is, ha szakmailag erősen megkérdőjelezhető a cikkek mondanivalója.
vele ellentétben azonban - és most nem védeni szeretném HA-t -, a "modern" "szakírók" "cikkeire" (őszinte tisztelet a kis számú őszinte kivételnek:)) valójában semmiféle igény nem mutatkozik. hacsak nem az igénytelenség igénye... az eredetiség-mondanivaló-érdekesség-kivitelezés-szakértelem-önálló gondolat bermuda sokszögében vész el a legtöbb jelölt... sajnos.
charon24 2012.06.07. 23:31:37
te volt leprás, én asszem ismerlek valahonnan...
mikor gyógyultál meg?
:D
PS: ma ránéztem pár oldalra a weben, és reggel kezembe akadt a kávé után egy lap; a pecavilág vagy mi. na, az is elég tré, egy hígfos - de igényt elégít ki, még akkor is, ha az az igény alacsony, és csak kevesekben ébred meg...
ex-leprás 2012.06.07. 23:53:46
amikor jézus odajött hozzám... szökdécseltem, végeztem a munkámat, egyszer csak ott termett és meggyógyított... volt üzlet, nincs üzlet...
:))))
kár lenne lapokra bontani a problémát - általánosabb annál a színvonalesés.
Koli 2012.06.08. 10:19:52
jó a téma, és érdemes elgondolkodni rajta.
Gyerekkoromban tényleg úgy vártam az újságot, mint a messiást, és ha pár napot csúszott az újság, képes voltam elé kimenni az úton...
A régi MaHor-ból sok évfolyamom megvan, sőt odáig fajult a dolog, hogy a télen vettem vagy 20 évfolyamot a vaterán, és azokat lapozgattam (az ötvenes évek közepétől a hetvenes évek közepéig).
2-3 évvel ezelőttig megvettem minden újságot, sőt a két nagynak előfizetője is voltam.
Tavaly úgy ímmel-ámmal vettem párat, az idén nem fizettem elő egyre sem.
Az idén egyetlen (!) lapszámot sem vettem meg, és nem olvastam el, és valahogy nincs hiányérzetem ez miatt.
A két naggyal kapcsolatban tudom elmondani, hogy miért, mivel inkább ezekre volt rálátásom.
A MaHor-nál azt érzem, hogy régről ottragadt emberek gyülekezete, belterjes társaság, és mikor ugyanazt a cikket meglátom a süllő horgászatáról immár ötödször látom egy tizedszer publikált képpel, akkor kicsit felmegy a pumpa. Bár a kézzel rajzolt úszók és sodorvonalak eléggé nosztalgikusak... Hunyadi úr a csököshágliban jó volt, és tudom, hogy egy újszülöttnek minden vicc új, de ezen már rég túl kellett volna lépni.
A SSH pár ember üzleti próbálkozása, ahol nem találták meg az összhangot. Kicsordul belőle az ésszerűtlen és mennyiségi reklám. Ez lenne az a tipikus eset, amikor a kevés sokkal több. Az újság több mint a fele reklám, a másik fele meg összeollózott cikk, ami más máshol megjelent. A reklámmal ugyanúgy járnak, ahogy pl. a haldo is. Ha már minden banner, csiricsáré, villogós és minden DG, akkor én erre nem vagyok vevő. Egyszerűen hetekig nem nézek rá, ha igen, akkor is csak a balatonos topicot nézem meg. Cikket hónapok óta nem olvastam rajta.
Az egyéb újságok közül talán a KőrösHorgász volt emlékezetes, ha egyáltalán jól írom a nevét... A szerzők többsége ismeretlen volt, de olyan hamvas, jó szándékú, ígéretesnek kinéző próbálkozásként emlékszem rá.
Azt gondolom, hogy amiért a horgászsajtó a mélypontján van, azért a legtöbbet a kiadók tették, akik nem képesek felmérni, hogy mire van szüksége annak a rétegnek, aki megvásárolná ezeket a kiadványokat.
Koli
szpeti85 2012.06.09. 08:57:50
Érdekes a téma! Úgy gondolom, a magyar horgász sajtók hanyatlása mögött rengetek ok áll. Baromi jók voltak szerintem is a régi Magyar Horgász számok, de azt is figyelembe kell venni, hogy akkoriban teljesen más világ is volt. Még olyan korszak volt, amikor értéknek számított egy kézbe vett magazin, mert nem volt internet és videó. Amikor még volt mi újat mondani a legtöbb horgásznak, mert nem volt az olvasók tábora csurig "profi, mindenhez hozzáértő mesterhorgásszal". Manapság olyan réteg alakult ki, akik, ha bele is néznek egy cikkbe, már sajnos nem keresik a régi emlékezetes novellisztikus írásokat (rongyosra olvastam Bokor Karcsi és Hunyadi Attila köteteit, és biztos vagyok benne, hogy ezzel nem vagyok egyedül). A nagyobb réteget két dolog érdekli már csak. A mivel, és a hol. Persze ez egy kis ország, és a horgászat fejlődésének is van egy határa, tehát nem könnyű olykor újat mutatni, ezért egyre inkább nem kapják meg azt, amit keresnek, majd jön az elégedetlenség. Mivel magam is belecsöppentem a horgászmédiába valamelyest, folyamatosan keresem, mi érdekelheti a mai kor olvasóját, és mi az, amit ezek közül én hitelesen le is tudok adni és az másnak hasznára válik. Ez olykor nem egyszerű feladat, és még így is bizonyára akad, aki savanyú szájízzel tolja félre a munkámat. Persze sokan kérdezhetnék, akkor miért csinálja az ember? Hogy más miért csinálja, azt én nem tudhatom. Én azért csinálom, mert szívesen teszem és örömömet látom benne, hiszen eleve ez a hobbim is. Ha nem így lenne, már rég abbahagytam volna. Sajnos ezek a tulajdonságaim párosulnak némi túlzott jóindulattal és hiszékenységgel, amit volt olyan főszerkesztő, aki ki is használt elég csúnyán... Persze... Azt kevesen tudják, mi zajlik a háttérben. Willy is tudna mesélni. Ő is megitta ugyanannak a levét, amit én, és még jó pár író, de ebbe most nem mennék bele, és talán Willy sem fog. Hogy az írott horgászsajtónak milyen jövője van, azt a jóég tudja... Ezt majd a jövő eldönti. De a horgászatnak azért még van, és ehhez még újságra sem kell költeni:)
Üdv.: Sztahovits Peti
zug_a_volga 2012.06.09. 23:01:36
Ma egyetlen horgászlap példányszáma auditált, az pedig a Magyar Horgász. Az összes többi hazudik az eladásairól. :-) A nyomdai információk szerint (2011) tudható, hogy a Magyar Horgászból többet nyomnak (!), (és több is fogy), mint az összes többi horgászlapból együttvéve. Az hivatalos információ, hogy a Magyar Horgász a legnagyobb példányszámban eladott havilap ma Magyarországon, nem csak horgászatban, hanem az összes témában, beleértve a bulvárt is! Nem ezért, de számomra a többi lap olvashatatlan, ezekre nem is térnék ki.
A minőség hanyatlása is részben téves percepció, inkább helyesek érezném azt mondani, hogy a fejlődő igényekkel nem tud lépést tartani. Ma is vannak jó anyagok, nekem, pedig régi motoros vagyok, inkább a fiatalabb generáció anyagai tetszenek; és régen sem volt minden hibátlan. Azért azt tudni kell, hogy a főszerkesztő 72 éves, és láthatóan konzervatív módon szerkeszt, nagyon nehezen szabadul a régi klisséktől. A címlapok nagyrészt katasztrofálisak, s néhány régi szerző is gyakorolhatna önkritikát, s választhatná a nyugdíjat. Szeretném kiemelni, hogy nem a kor miatt, hanem a drasztikusan eső színvonal okán.
Sajnos teljesen egyet kell, hogy értsek azzal, hogy az internetes "szakírók" óriási hányada tehetségtelen önjelölt, és a megjelenő anyagok minősége értékelhetetlen. Vannak persze üdítő kivételek, ezek egy része nagy valószínűséggel a nyomtatott szaksajtóban is megállná a helyét.
starboard · http://horgaszat-befektetes.blogspot.com/ 2012.06.11. 14:31:17
Neha iszonyat modon szerkesztenek. a legutobbi szamaban a "Ponty horgaszata" cikkben azt irta a szerzo, hogy nehany sor a haleteklekrol es erre 5 hasabban irta le a halaszle recepjet... ennek mi koze a ponty horgaszatahoz?
A mai vilagban az elektronikus tartalom sokkal vonzobb, hamarabb megy at a mondanivalo. A videon 1 percben meg lehet mutatni egy szerelek elkesziteset ami leirva akar "rocket science " lehet egy kezdonek.
Nekem semmi bajom a reklamcikkekel, mert csak igy terjedhetnek el uj modszerek. Csak ay a resz maradna ki, mikor ezt az egyeduli udvozito utnak irja le.
azt meg ne higyjuk, hogy ezekert a cikkekert hatalmas penzeket nyulnak le az emberek. ha igy lenne, akkor nem menne tonkre egy csomo ujsag.
itt vannak a blogok: nekem is van egy, nem a kozonsegnek keszul... ez az en fogasi naplom, neha ekezet nelkul ( mint most, mert a cegben nem hasznalunk ) neha tobb hibaval.
en sok blogot olvasok, jo tudni, hogy masok is hasonloan gondolkodnak egyes kerdesekben. S jo tudni, hogy barmerre vet a sors itthon, van aki tud segiteni a helyi vizekkel kapcsolatban. Ezt soha nem adja vissza a nyomtatott sajto.
godzikka 2012.06.14. 15:14:33
A kezdő mondat nagyon igaz: válság van. A MAHOR-t kivéve 500Ft felett van a többi havilap ára. Ami 1kg közepes minőségű etető, +élőcsali, azaz kb. egy békéshalas horgászat ára. Ezért egy átlaghorgász kétszer meggondolja, hogy kihagyjon-e egy pecát egy újságért cserébe.
Viszont a válság a horgászújságok tartalmaiban is tettenérhető. A "Sikeres"-ben a C&R cikk után egyet lapozva kétoldalnyi bogáncs termékismertető található (mondjuk ez nem a válság eredménye, hiszen azelőtt is így volt), valamint semmitmondó cikkek (többször olyan, amely először interneten jelent meg, ergo sokak számára redundáns).
Az Eurohorgászról ill. utódjáról a F&H-ról gondoltam, hogy ez lesz a modern és tartalmas horgászújság. Lapozzunk bele a 2 utolsó számba: feederbot teszt, polárszemüveg teszt, csökkentett oldalszám. Totális kiüresedés. És igazából értem is őket, hiszen egy fizetett cikk a lap túlélése szempontjából többet és, mint egy nem fizetett. Persze az eladott példányszámot nem emeli, de valószínű, hogy már csak rövid távon tudnak tervezni.
MAHOR: lehetne jobb, de legalább tartja a saját nívóját. Idővel az őrségváltás is eljöhet, hiszen a mostaniak közül is rengeteg a tehetséges és sokoldalú horgász, jó cikkekkel (személyes kedvencem Szarvas Zoltán, aki Tiszától Dunáig, pergetéstől márnázásig mindenről tud hasznos tanácsokat adni).
Ami számomra érthetetlen a folyamatban: hogyan lehet, hogy rengeteg (persze szubjektíven számomra) értékes szakíró hallgat. Azt gondolnám, hogy a válság pont az elitet emelné ki a többiek közül. Teljesség igénye nélkül: Pásztor István, Kovács Zoltán, Gégény Viktor.
Vagy akár ezen blogot jegyző szerző :)
Ami pezsdülést jelenthetne: egy olyan befektető, aki nem a sok reklámfelület gyors értékesítésében látja az üzleti siker titkát, hanem képes (rendelkezik elég tőkével) várni a példányszám fokozatos épüléséig.
Willyfog67 2012.06.14. 17:08:49
Köszönöm a kommenteket.
@fonyod: bizony, alapvetően igazad van, de ez tőlem messze áll. Vannak "szakírók", akiket jobb lenne - bármilyen módszerrel, akár vasököllel is - távol tartani a megjelenési felülettől, olyannyira igénytelenek; sokkal nagyobb kár az, ha közszemlére kerül művük, mint a nyílt megfenyítés... :-) Nem kenyerem, de megteszik ezt mások, és vasujjal nyomkodják a golyóálló klaviatúrát... :-)))))
@ex-leprás: ne haragudj, de nem értem az értetlenkedésedet. Ezt azért bővebben kifejthetnéd, hátha tényleg megér egy posztot...:-)
@szpeti85: alább godzikka kérdésére megválaszolsz egyúttal, de ezt az EH-s témát tényleg ne feszegessük, nem ér annyit az egész. Arra mindenesetre talán jó volt, hogy soha többet ne bízzál semmilyen mézes-mázas-jános ígéretben... :-(
@zug_a_volga: szerkesztőségi információ. Nyilván te erről többet tudsz, de egy ilyen lapnál ötezres csökkenés is komoly tétel, még ha a lap mögött az egész MOHOSZ tornyosul is.
@starboard: a helyesírást természetesen nem arra értettem, hogy nem tudsz ékezetes betűket produkálni. Fogalmazás, helyesírás, így együtt lesz kerek a történet. Egyébként csak a könyvemben találtam utólag számtalan olyan hibát, amit el nem tudok képzelni, hogyan nem vettem észre sem én, sem a lektor, sem más szakmabeli, aki a nyomda előtt átfésülte.
@godzikka: a felsorolt hiányemberek számomra is hiányoznak, ámbár Viktor már aktívan cselezik a saját oldalán, Pásztor Pista a Mersey vízében áztatja halveszélyes horgait, Kovács Zoli sem hiszem, hogy valaha még egyszer bízni fog abban, hogy végtére csak jó irányba mozdulnak el a dolgok. De valóban írhattál volna még jó pár nevet, ezért is írtam, hogy a háttérben van szellem, ami jobbá tehetné kedvenc újságomat. Bízom abban, ha változik majdan a főszerkesztő személye, változni fog a szerzőközösség összetétele is.
charon24 2012.06.15. 12:39:55
és te honnan veszed, hogy Willy-nek nincsen igaza a lapszámok visszaesésével?
persze, bennfentes(ebb) lehetsz - és akkor még az is lehet, pontos számadatokat tudsz, csak érthető okokból, nem vered nagydobra
emlékszem, anno egy fehovás történetre pár évvel ezelőttről:
egy akkor induló - és elég hamar meg is szűnő... - lap standjára kérés nélkül jött egy mahoros szakíró, na az is valami számokkal meg egyéb történettel múlatta ott az időt, mindenki örömére
klisé ide vagy éppen oda (igen, egy essel, nem kettővel), az öreg főszerkesztő nyugalomba vonulhatna már. bár gondolom, kábé ugyanúgy fog zajlani minden, mint a megboldogult (?!) kádárizmus vége felé, amikor enyhült a szigor, és élvezte a nép...
persze én nem vagyok régi motoros, nem is éltem akkor, de az idősebb generáció beszélgetéseiből érezni ezt-azt
Koli 2012.06.26. 09:54:30
Végignéztem a választékot, és egy MaHor mellett döntöttem.
Újra kell gondolnom az előzőekben leírt gondolataimat, mert meglepően színvonalas cikkek is vannak benne. Tetszett a sügeres, a bábos és a waggler-slideres is.
A címlap mondjuk elég gáz, lerí róla, hogy photoshop... Legalább igényesen lenne megcsinálva, de a fa, amin a jégmadár ül, olyan igénytelenül van körbevágva...
Koli
Willyfog67 2012.06.27. 17:56:51
És azt is mondom, ha a szerkesztőség személyzetében lenne némi változás, a címlapfotók is frankók lennének.
Fishraptor 2012.06.28. 07:42:12
Sajna arról értesültem, hogy akinek illegális kikötőben vagy helyen van a csónakja/vízi járműve azt feljelentik,Juni 1-től van érvényben, most írják össze a vízügyesek a rendőrökkel karöltve!
Willyfog67 2012.07.01. 16:42:25
Fishraptor 2012.07.02. 15:53:39
Nagyon valószínű, hogy jövőre nem váltok engedélyt!(((
