Megkezdődött a dévérívás

Már tegnap este feltűnt néhány keresgélő dévér a partszélben, ma hajnalban pedig össze is csaptak a mohás kövek és a sarjadzó hínáros felett. Még kevesen vannak, ez amolyan előjáték - hogy stílszerűek legyünk -, de innét kezdve lehet számolgatni a kilencedeket.

Az elmúlt évek tapasztalatához képest az első ívó csoport egyedei a darabosabb (persze csak balatoni szemmel nézve) mérethez tartoztak. 25-60 dkg-os, rendesen kidorozmásodott halak keresgélték egymás társaságát. Ahogy a napsugarak bevilágítottak a vízbe, kedvük lelohadt, és befejeződött az első ívás.

Konkrétan nem ide tartozik, de ha már a dévérekről van szó: olvasgatom más oldalakon a horgászok panaszáradatait. Most már keszeget sem lehet fogni, mert lehalásszák őket, mi több, sokan teljes lehalászatot emlegetnek. Ezt hogy értik, nem tudom. Annál inkább sem, mert olyan, hogy teljes lehalászat, csak a víz teljes elengedésével és a visszamaradó kopolyák átbogarászásával történhet, és még ekkor sem lehetünk biztosak a sikerben. Na jó, tudom, ez a jócskán eltúlzott kijelentés a természetes vízi halászatot elvakultan ellenzők részéről érkezik, azzal a tapasztalattal kiegészülve, hogy ők még keszeget sem tudnak fogni, ergo, lehalászták őket. Így azonban érthető. Szerintem viszont lehet halat fogni, kiváltképpen most, amikor a hal keresi a szélvizeket; más kérdés, hogy meg kell találni a megfelelő módszert, és legfőképpen az időpontot, mert fogadjuk el: a teljesen átlátszó, ötvencentis vízbe majd csak a sötétség beállta után óvatoskodik ki a hal.

Az elmúlt két hétben néhány este én is horgásztam, többnyire hét óra után ültem ki, és fél tizenegyig maradtam. Elsősorban pontyot szerettem volna fogni, de a fehérhalak folyamatosan bosszantottak: kapitális karikakeszegek, kilóhoz közelítő dévérek és néhány termetes kárász mellett egy-két pontyot is sikerült elejteni, ráadásul a korábban telepítettek (2-4 kg) közül. Szürkület előtt kapás nem volt, és akár a Kínai-falra, akár a mólóra, akár a szemközti strandra ültem ki, mindenütt ez volt a helyzet.

Ma estére viszont az év első rakós botos pecáját tervezem, az öbölben. Láttam a kikötő belső részén néhány napozó pontyot, és ma reggelre az átlátszó víz is szépen beopálosodott. Jó jelek. Aztán szombat reggel, baráti társaságban pedig kézbe kerülnek a pergető nyelek, és indul a süllőszezon...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.