Pontyvész a láthatáron - 1. fejezet

Ahol kezdődött.jpg

Ezt a címet adtam négy évvel ezelőtt megjelent írásomnak. Első fejezetünkben most frissítsük fel az akkor közölteket, tekintettel - sajnálatos - aktualitására.  A következő, második részben pedig a jelenlegi helyzetről szeretnék némi információval szolgálni.

Ahogy sajnálatos és nyomasztó is egyben, ami a napokban történt a Kaposon és a Fekete-vízen. Ez utóbbiról Atyafi tájékoztatta országot-világot; látogassatok át blogjára, ahol megdöbbentő riportot találhattok a rendkívüli halpusztulásról. A Kapos és Sió vonatkozásában pedig éppen ma adtak ki teljes halfogási tilalmat, az ott levonuló vinaszmérgezés miatt...

Tavaink gátjainál a Koi Herpesz Vírus (KHV)

Szegény embert még az ág is húzza – idézhetnénk az ismert közmondást annak kapcsán, hogy hazánk határai körül már megjelent a Koi Herpesz Vírus (KHV) okozta halegészségügyi probléma. A háborút követően a magyar halgazdálkodás legnagyobb kihívását a pontyok tavaszi virémiájának (SVC), ismertebb nevén hasvízkórnak a felszámolása jelentette. Ez akkoriban szinte tönkretette a gazdaságok pontyállományait. Csak súlyos veszteségekkel, körültekintő és aprólékos felszámoló-védelmi intézkedések meghozatalával lehetett leküzdeni a kórt.

Most azonban többről van szó. Sokkal többről! Nyugodtan kijelenthetjük, hogy hazánk természetes és mesterséges tavaiban élő pontyok jövőjéről! Belegondolni is rossz, mi történne, ha tavainkban felütné fejét a vírus. A betegség minimum 80 %-os halálozási rátával bír, ráadásul ahol megjelenik, ott a felszámolása csak nagy nehézséggel, költségesen végezhető el. Természetes vizek esetében pedig jelenlegi ismereteink szerint kezelhetetlen a probléma.

A megjelenés

Az első megbetegedéseket izraeli koi ponty állományokban regisztrálták 1998-ban. A vírus rövidesen feltűnt az USA-ban, Ázsiában és Európában egyaránt. Indonéziában és Malajziában a teljes pontyállományt kiirtotta, ahogy Németországban és Lengyelországban is komoly károkat okozott. Japánban 2003-ban diagnosztizálták, megjelent Szlovákiában és Csehországban is, legutóbb pedig egy Szlovén tározó pontyállományát irtotta ki. Román, Szerb és Horvát megbetegedésekről nincs információ. Sajnos úgy tűnik, hazánkat teljesen körülfogta a KHV. A döbbenetes kórság tehát itt kopogtat már a gátakon. Egyelőre úgy tűnik, csak rajtunk múlik, mikor nyitunk neki ajtót.

A vírusról

Csak azt tudom mindannyiunk érdekében kívánni, hogy az ajtó soha ne nyíljon meg e betegség előtt. A vírus viszonylag ellenálló, vízben 20 óráig életképes. Szaporodási optimumát 18-27 C-os vízben találja meg, ami hazai viszonylatban egyértelműen a nyári időszakra tehető. A fertőzött ponty alacsony hőmérsékletű vízben nem mutat klinikai tüneteket, tehát az ilyen, látszólag egészséges halak kereskedelme során könnyedén terjed a betegség.

Jelenlegi ismereteink szerint a korokozó fajspecifikus, ami azt jelenti, hogy csak a pontyot betegíti meg. A legfrissebb kutatási eredmények szerint azonban más fajok (pl. kárász, busa) is hordozhatják. A korábbi megbetegedések rekonstruálása azonban bizonyította, hogy minden esetben fertőzött hallal történt a vírus behurcolása.  

A klinikai tünetek megjelenésétől számítva 24-48 óra múlva kezdődik az elhullás. 22 C-os vízhőmérséklet mellett a fertőzött állomány 85 %-a 15 napon belül elhullik, de legtöbbször 100 %-os a halálozás. Érdekesség, hogy először a nagyobb, idősebb példányok pusztulnak el.

A KHV tünetei

Remélem, a vírus okozta tüneteket sem láthatjuk meg soha a valóságban. De fontosnak tartom a tüneti ismeretek leírását, mert egy tavon történő felbukkanása esetén a korai diagnosztizálás további pontyállományok sokaságát mentheti meg. Ez pedig mindannyiunk érdeke!

A fertőzött hal testfelületén fehéres, mélyre hatoló foltok jelennek meg, melyek később kisebesedhetnek. A bőr érdes tapintatúvá válik. A szem beesett, ahogy kórjelző értékű tünet az orrnyereg beesettsége is. Ez utóbbi egyébként csak a KHV-ra jellemző! További jellegzetes tünet a kopoltyúelhalás, ami miatt a halak a felszínen pipálnak, a befolyókra gyülekeznek. Mozgásuk koordinálatlanná válik.

A betegség tünetei nagyfokú hasonlóságot mutatnak a baktériumos eredetű (Aeronomas salmonicida) fekélyes bőrgyulladás tüneteivel, amellyel a legtöbb horgász már egészen biztosan találkozott. A kopoltyúelhalásos tünetek pedig a víz magas pH-ja vagy ammóniummérgezés kiváltotta, baktériumos megbetegedésű kolumaris betegség (Flexibacter columaris) tüneteivel hasonlatosak.

Fontos különbség: a fekélyes bőrgyulladás végső stádiumában lévő halon az általános ödéma miatt éppen szemdülledés alakulhat ki, szemben a KHV produkálta szembeesettséggel.

Bőrelváltozások.jpg

Jellegzetes bőrelváltozás

Kopoltyúelhalás.jpg
A kopoltyúelhalás szintén jellegzetes tünet, figyeljünk oda rá!

Jól látható az orrnyereg beesettsége.jpg

Tipikus, és csak a Koi Herpeszre utaló jel az orrnyereg beesettsége

Tipikus tünetek együtt.jpg

Védekezés: megelőzés!

Nos, a fentebb leírtak, valamint a betegség korábbi károsítása alapján nem túlzás azt állítani, hogy valami elképesztő kórságról van szó. Indonéziában például, ahol nagyon sok kis szigeten, viszonylagos elszigeteltséggel tenyésztették a pontyot, a betegség észlelésekor lehalászott, még élő állományt (megmentés céljából) hurcolták szigetről-szigetre. Az elgondolt mentőakció olyan jól sikerült, hogy Indonézia pontyállományát gyakorlatilag ezzel sikerül kiirtani.

Ne feledjük: ha már beütött a KHV, nehéz a védekezés. Tógazdaságok esetében sem könnyű, ahol a tavak szárazra állításával, fertőtlenítésével és egészséges egyedek telepítésével lehet megpróbálni a mentesítést. Ez természetes vizek esetében teljességgel kivitelezhetetlen! Még belegondolni is rossz, mi történne a Balatonon, Dunán, Merenyén, Palotáson, Háromfán, a kisebb horgásztavakról nem is beszélve, ha meggondolatlan telepítéssel behurcolnánk a vírust.

A felelősség tehát nagy. Ezért minden halgazdálkodónak, legyen halász vagy horgász, nem csak saját érdeke a határon túl tartani e kórságot.

Mindannyiunk érdeke!

A továbbiakban ezért egyáltalán nem javaslom semmilyen bizonytalan eredetű ponty megvásárlását, különösen, ha az nem hazai vízrendszerből származik. Legyünk óvatosak és meggondoltak a halvásárlások során!

Gyanú

Nagyon fontos, hogy 17 C-os vízhőmérséklet felett jelentkező kopoltyú- és bőrelváltozás esetén mindig éljünk a gyanúval. Még akkor is, ha csak bakteriális eredetű fekélybetegségről vagy a rossz vízminőség kiváltotta kopoltyúelhelásról van szó valójában. Ha pedig magas hőmérséklet mellett hirtelen tömeges elhullást tapasztalunk, mindenképpen jelezzük az állategészségügy felé.

Fonyód, 2009. június

Forrásanyag: Mark Hughes - Herpes virus ravages Koi carp population
Kathleen H. Hartman, Roy P.E. Yanong, Deborah B. Pouder - Koi Herpesvirus (KHV) Disease, valamint: Dr. Csaba György - szóbeli közlés

Címkék: halpusztulás KHV 

A bejegyzés trackback címe:

https://pelsologia.blog.hu/api/trackback/id/tr55541872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.10.01. 18:31:33

Ez igen népnevelő bejegyzés volt. És félelmetes is egyben!
Köszi!
G

Willyfog67 2013.10.02. 20:49:24

@AtyafiPeca: S íme, az ember (a második fejezet előzeteseként, de akár alcím is lehetne...), avagy: Fekete-víz szindróma.

godzikka 2013.10.03. 13:44:53

Remélem a megfelelő helyeken sokan olvassák a bejegyzést, de komment nem sok lesz rá a nagyon távoli jövőben sem....

Willyfog67 2013.10.04. 20:56:52

@godzikka: Ez a téma - érthetően - kevés embert érdekel. Majd akkor, ha itt a baj... Hol? Talán már itt is volt? :-(((

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.10.05. 14:36:16

Játszunk el egy percre a gondolattal, hogy a magyar pontyállomány 80%-a.....
Mekkora nagy jajgatás lenne, hogy oda a cunciságunk!!!! :-O
Persze ez rossz vicc volt, elismerem.
Üdv
A

nenono 2013.10.05. 17:46:12

Süllővész meg talán már volt is, mert két napja eltűntek. :/

Willyfog67 2013.10.05. 20:18:05

@AtyafiPeca: Nem akarom elsütni a második fejezet lényegét, de idehaza nem 80% a mortalitási ráta, hála magyaros virtussal megáldott pontyainknak...:-(, illetve: :-)

Willyfog67 2013.10.05. 20:22:04

@nenono: Öreg harcos! Valld be, elfelejtettél horgászni! :-O Mondom, poontyoooozzzáááál! :-)))
@AtyafiPeca: Speciális nenono-vírus, a keszthelyi változat. Nagyon fertőz, de nem halálos :-)

Willyfog67 2013.10.05. 20:31:18

@AtyafiPeca: Balinos cunciság, mi lett vóna...:-)

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.10.05. 20:36:04

:-)
Hűl a víz, de nagyon. Nálunk 8 fok alatt vége mindennek. Nem is néztem hány fokos a Balaton. Milyen jó lenne, ha most menne hozzátok a Nacsa és bele lehetne vágni a vízbe... :-)

Willyfog67 2013.10.05. 20:43:45

@AtyafiPeca: Most 11 fokos. Ha tényleg melegedni kezd az idő, és állandósul tíz fok körül a vízhőmérséklet, akkor lesz még pontykarácsony...:-)
A süllők ideje még csak most következik, ámbár nem lehetett panasz szeptemberre sem.
A Nacsa is jöhetne, de én a Marcsinak jobban örülnék...:-))))

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.10.05. 20:45:56

Megelőztél. Éppen azt akartam volna írni, hogy Marcsi velünk maradt volna a parton. :-):-)

Willyfog67 2013.10.05. 20:56:28

@AtyafiPeca: Az nem biztos, hogy jó lenne nekünk, mert amilyen talpraesett menyecske, szépen lehorgászna bennünket...:-)

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.10.05. 20:59:21

Én hagynám magam... Csak pecázgasson, tapogasson, kényére, kedvére. Elvégre most megy a süllő.