Az ígéret szép szó

 

ígéret5.JPG

„…Halásszy már alig foglalkozik a nyílt víz pontyaival, mert rövid az idő, mert a pontyok szanaszét ugrálnak, mert kagylót böfögnek, és különben is, idén valahogy nincs szerencséje velük. Eddig. De majd szeptemberben, majd akkor lesz nemulass! Most csak mulassanak – gondolja –, s az utolsó három alkalommal már pontyozó botot sem visz magával…”

Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó – szól a közmondás, s valóban: Halásszy ígért valamit még a nyár közepén, amit illett megtartani. Idő: szép és ráérő, e kettő kell még nekem – morogta az orra alá, amikor a süllők elfogyni látszottak az akadókról, és az a bizonyos, alig három kilós nyurga behörpintette a legnagyobb Orkát. Igen. Hét grammos fejjel (olykor emelgetni is lusták ennyi súlyt az úszó alatt), emelés közben, akár valami felajzott fenekeszeg, ami éppen eleget futkározik a snecik után, s így érthető, ha felpörög a meglódított Orkára. Na de egy ponty? Egy ponty csak ne szaladgáljon mindenféle műizék után! Legyen szorgalmas, törje a kagylót, és szedegesse a bedobott kukoricaszemeket…

ígéret16.jpg

Az Orkaevő nyurga. Nyári társánál kisebb, tökéletes akadással.

ígéret1.JPG

Gáborral készültünk a Salmo kupára. Ő fogott értékelhető halat...

ígéret2.JPG

...míg én csak értékelhetetlent, ráadásul azt is a Kertekalján...

Halásszy tudta, hogy ez lesz. Eljő szeptember, amikor megnyugszik az időjárás, és a pontyok úgy járulnak majd a horog elé, ahogy mi fogunk hétvégén a szavazóurnákhoz. Az idővel ugyan tévedett, de a pontyokkal – nem…

Kertekalja. Nem tudja, mit szeretnek ilyentájt rajta a sárga dolmányosok. Végül is mindegy. Lényeg, hogy sűrűn vernek tanyát ősszel ezen a területen, s így fellelésük nem is olyan nagy mutatvány. Néhány apró buborék, ha rezdületlen a víz. Egy lusta, sumák fordulás, amolyan becsapós balinos. De nem balin az, hanem ponty – nyugtázza reménykedve. Itt az idő!

Három rövid délutáni horgászat az elmúlt két hétben, éppen tucatnyi ponty a horgon. Nem eget rengető teljesítmény, na de kérem, a nyárhoz képest ez már valami! Aztán Halásszy tegnap délután csónakba szállt azzal, hogy körülnéz a kertek alján…

…Ilyen horgászat nem sűrűn fordul elő halandóval. Halásszy látott már ezt-azt, volt már része remek pecákban, de erre ő sem számított.

Két úszós pontyozó. Ennyit tett maga mellé utasnak a csónakba, a pergettyűst száműzte. Csak akadék lenne. Reggel is volt errefelé hal, most miért ne lenne?

Azért tegyük hozzá gyorsan, a szerencsével sem árt hadilábon állni. Néhány buborék, és egy lusta fordulás, éppen rakósbotnyi távra az evezővel mozgatott, keresgélő csónak mellett. Már repül is a dugó, óvatos beállás, két csúzlinyi öreg főtt kukorica a dugó mellé, végül az első szerelés bevetése.

Megszokott tevékenységek. Halásszy nem izgul, hiszen szép az idő, izgulni valója pedig legfeljebb a döhérkedő pontyoknak lehet.

Igen ám, de a slider-módra megszerelt készség úszója ahogy éppen beállna, tovább csúszik a víz alá. Túl van súlyozva, tehát rövid az eresztés. Na persze, itt mélyebb a víz, mint ahol legutóbb horgászott, hogy a franc essen beléje!

De a franc marad a helyén, ellenben Halásszy kezéből majd kirobban a nyél, és zavarodottan nyugtázza a meglepetés ereje által rámért bénaságot. Az első ponty szalad, kéri a zsinórt, ami nem csoda: négy kilót fölöző pikkelyes kerül rövidesen a merítőbe. A vízmélység pedig éppen akkora itt, mint ott, ahol utóbb horgászott.

S ettől kezdve valami csoda vár Halásszyra!

ígéret15.JPG

A délután legkisebb pontya...

ígéret14.JPG

... s ne gondoljuk, könnyű így kitartani, mert...

ígéret12.JPG

...mi lesz, ha visszaugrik? :-)

ígéret9.JPG

Fele visszaugrott, önerőből...

ígéret8.JPG

...volt, amelyik rövid pózolás után,...

ígéret6.JPG

...de a többség jól állta a portrét.

ígéret10.JPG

A nagyobbakat már nem akartam tenyérbe venni, első a hal és a csónakbelső épsége!

ígéret7.JPG

Végül csak kettő nem "ugrott" vissza :-)

ígéret3.JPG

Volt, amelyik segítséggel érkezett (horgom az etetőkosárba akadva, idegen horog a szájban...)

ígéret11.JPG

Póriasan, horogra tűzött csalival... :-)

A második szerelés bevetésére nincs lehetőség, de az egyetlen készséget sem lehet letenni a csónakdeszkára csak azért, hogy a kapásig kellően elbambuljon az ember, gyönyörködjön a tájban. Mert az úszó azonnal nyugtalankodni kezd, s Halásszy a harmadik ponty után, a negyedik érkezése előtt úgy véli: snecizik. Ott van ilyen sűrűn kapás…

Ne részletezzük: tizennyolc ponty sorakozik a listán másfél óra múlva, amikor véget ér a mulatság. Kettő ebből emlékül visz magával jófajta horgokat, amit köszönhet a kagylóknak, s természetesen ez a kettő a legnagyobb aznap, ahogy a horgászlegendákban szokás emlegetni az elengedett halakat. Az első készség hamar leamortizálódik, a második is kétszer újításra szorul, s csak csodával határos módon bírja végig a pontyáradatot.

Halásszy számot vet, mikor leteheti kezéből a horgászbotot, és elfogynak a pontyok (Pontosabban: odébb állnak.). Hamarosan itt a vihar, a felvidéken már fekete fellegek tornyosulnak, s nyelik el Csobánc ormát. Szép itt! S ráadásul, micsoda kényeztetésben volt része! Ugyan nem voltak nagyok a pontyok, talán öt kilós lehetett a legnagyobb, de szépséges, kivétel nélkül pikkelyes gúnyába öltözött halak vettek részt a szeptemberi halszüret báli mulatságán.

Mert tudjuk: az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó…

ígéret13.JPG

Címkék: ősz ponty akadó 

A bejegyzés trackback címe:

https://pelsologia.blog.hu/api/trackback/id/tr746721919

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

horgaszvidek.wordpress.com 2014.09.22. 20:27:52

Az ígéret szép szó, ha megtartják ponty jó... ;)

godzikka 2014.09.24. 09:15:11

Szia Zsolt,

Na, ez már tényleg túlzás. Remélem maradnak a ponytok hét végéig...

Üdv,
godzikka