Tényszerűen a balatoni halpusztulásokról

koi2.JPG
Az utóbbi hetek halpusztulásai okán nagyon sokan vészharangokat kongattak meg a Balatonon, mondván: valami nincs rendben a vízzel. Valóban, a benne élő hal nem azért pusztul el, mert nem jól aludt előző este, de a halpusztulások okait sem kell minden eddiginél súlyosabb emberi felelőtlenségek vagy sötétben bujkáló hal-ellenforradalmárok számlájára írni.

A korabeli halpusztulásokról (1965 előtt) nincsenek feljegyzések. Ellenben ma, ha valahol, valamilyen okból elpusztult két keszeg lebeg a vízen, előkerül a mobiltelefon, majd készül egy fénykép, mely fél perc múlva fenn van a facebook-on, és kész a tragédia. Nos, az információáramlás ezzel nemcsak felgyorsult, de szépen torzítható is – kinek-kinek az érdeke szerint. Ez utóbbira jó példa a gardapusztulás és az ominózus füredi úszóversenyen történt megbetegedések közé tett párhuzam, mely természetesen minden valós alapot nélkülözött.

Sajnálatos, ami az utóbbi hetek média (lejárató) kampányát illeti a Balaton ellenében. Úszók megbetegedése kontra gardaelhullás, szennykupac fotózása a vízen. Hajmeresztő badarságokkal álltak elő, ebből a legutóbbi a legszomorúbb: az árvaszúnyogok rajzásából visszamaradt habolódást állítottak be "szarkupacnak". Aki gyakran megfordul a nyári Balatonon, az előtt nem ismeretlen jelenség ez, még ha kevésbé nyitott szemmel is jár a vízen.

De térjünk vissza az eredeti témánkhoz.

Néhány alapvető okot, ami a halpusztulásokat végig kísérheti, muszáj felemlegetnünk.
Megépítettük a déli vasutat, szabályoztuk a vízszintet, körbebetonoztuk a déli partot, idegenhonos halfajokat telepítettünk, eddig ismeretlen parazitákat és halbetegségeket hurcoltunk be, különféle kemikáliákat kezdtünk alkalmazni a szántóföldeken és a szúnyogok irtására. A fürdőzők száma több ezerszeresére nőtt, ahogy a fürdőzéssel behordott kémiai vegyszerek mennyisége is már tonnákban mérhető. Nagyjából ennyi antropogén hatás között kell kutakodnunk, amikor felteszik a kérdést: na de miért döglött meg az a sok hal? Az okok némelyike nem közvetlenül hat ugyan a halállományok egészségi helyzetére (például a déli berekterületek elvesztése vagy a vízszabályozás), de áttételes hatásuk kétségtelen.

halpusztulat.JPG

Tracheliastes maculatus parazita rákkal fertőzött dévérkeszeg oldala közelről

Hogy mi sok vagy kevés, ami az elmúlt időszak halelhullásának mértékét illeti, ahhoz következzék alább a Dr. Bíró Péter, Dr. Takács Péter és Turcsányi Béla nevével fémjelzett dolgozat, mely a korábban bekövetkezett, feljegyzett halpusztulásokról számol be. Csak hogy legyen viszonyítási alapunk: cégünk a június hónap első felében lezajlott, rendkívülinek tekinthető halpusztulás során 4-5 tonna elpusztult garda, valamint 2 tonna keszeg elhullott tetemét gyűjtötte be, és gondoskodott azok ártalmatlanításáról.

Az alábbi linkre kattintva tölthető le az eddigi balatoni halelhullásokról készült, összegző tanulmány: http://journal.ke.hu/asc/index.php/asc/article/viewFile/76/117

 

 

Címkék: halpusztulás 

A bejegyzés trackback címe:

https://pelsologia.blog.hu/api/trackback/id/tr956464753

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

deepee 2014.07.01. 21:05:35

Na végre! Persze ettől még a buták nem lesznek okosok, de legalább látjuk hogy még élsz Willy bátyó :)

horgaszvidek.wordpress.com 2014.07.01. 21:33:40

A hétvégén felétek jártunk Willy, és Pelso anyát is meglátogattuk. Nyomát sem láttam semmi rémisztő dolognak.
Az emberek buták, hogy minden ok nélkül bedőlnek a rémhíreknek.
Ne tudom, és nem értem kinek áll érdekében a Balaton rossz hírének keltése?
Igaz én elfogult vagyok a Balatonnal kapcsolatban, de aki mostanában ellátogat a partjára látni fogja, hogy miért vagyok az.

Endre Vass 2014.07.02. 10:55:41

Sosem tudtam felfogni, hogy milyen az oxigénhiány miatti ezüstkárász-pusztulás. Fogalmaim szerint mire ez bekövetkezne, addigra már az összes többi halfajnak ki kellene pusztulni az oxigénhiánytól (tisztelet a kivételnek)

TamásGábor 2014.07.02. 13:33:59

Hahóóó Emberek!

Ez az egész felhajtás egy nagy blamázs.
Semmi másról nem szól, mint a NEM a Balatoni szálláshelyeket kínáló utazási irodák és hozzájuk szoros érdekeltségeket fűző politikai erők lejárató kampánya, hogy minél több saját -hangsúlyozom - NEM Balatoni nyaralást és welness-t kínáló szolgáltatásukat tudják értékesíteni.
Kicsit kartellezésnek gondolom...
Vegyünk egy példát.
Adott egy 1 Hektáros tó. Legyen egy aktívan horgászott horgásztó, ahol lehetőség van strandolásra is. Ha ebben az 1 hektáros tóban napi 1 hal elpusztul, senki észre sem veszi.
A Balaton közel 60.000 hektáros, ergó ha napi 60.000 hal elpusztulna, az sem lenne nagy kunszt. Természetesen ez óriási szám, és katasztrófa, ami a halakat illeti...de mégis.
Igen...lehet vitatkozni, hogy napi 60.000 hal elpusztulása miért, de ez csak egy hasonlat. Szó nincs ilyenről. Úgy vélem a hirtelen hőmérséklet változások nem kedveznek a biológiai ökoszisztémának és ennek akaratlanul is áldozatul esnek a halak. Kisebb fertőzések a halak közt teljesen elfogadható és természetes. A meleg vízben a lecsökkent oxigénszint a vízben ugyancsak tizedeli a halakat.
Gyerekként mikor pecáztam a keszthelyi öbölben, Balatonakarattyán...ha a partra sodort napi 3-4 halat a víz ott ahol pecáztam, senki nem kiabált tücsköt békát. Elfogadott volt.
Tisztelettel kérem a mesterkedő hírhajhász médiát és a hasonszőrű szenzációhajhász blogokat, tartózkodjanak a BALATON elleni lejáratókampánytól. Köszönöm

paksica 2014.07.03. 13:56:34

Tegnap avattam fel új vízi járművemet keszegezős, márnázós pecával. Márnafalva lakói köszönik szépen jól vannak, de Tracheliastes maculatus parazita rákkal fertőzött egyedek nálunk a Dunán sem mennek ritkaság számba. Az öreg példányok szinte mind, a fiatalok (tenyeresek) közül csak kb. minden harmadik fertőzött. Más szemlélettel közelítik meg a Dunát a zöldek, média képviselők pedig hát....! Elég nagy víz ahhoz, hogy itt is úszkáljon néha-néha haltetem, csak nem számolják őket és a gyűjtésével nem foglalkozik senki a sirályokon kívűl.

Laszlo Horvath 2014.07.04. 20:17:21

Nálunk az északi parton (Szepezd) is találtunk néhány elhullott gardát + keszeget, de gyönyörű és egészséges pontyokat is tudunk végre fogni!
É 11 éve horgászom csak a Balatonon és ilyen jó évkezdet még nem volt!
Pelso anya él és egészséges!