Karikázás - ész nélkül

karikázás3.JPG

Egykoron Steveolson emlékezett meg egy esetről, amiben az ifjonc kis horgászokat saját nagyapjuk tiltotta le a „karikázásról”. A történetet itt lehet olvasni. Még március sincs, de én máris beleuntam a karikázás egy bizonyos formájába...

…Na végre, kimozdultak a keszegek a kikötő belső feléből! Odabent már napkeleti a horgász-sűrűség, a szórakozás bosszankodássá amortizálódik, ezért nagyon megörültem, hogy keszegék túrázni indultak a nyílt víz felé. Onnét gondoltam erre, hogy „odabent” csak a botokat őrizték a sorakozó pecások, és legfeljebb egy-két kisebb keszeg akadt horogra – azok is többnyire kívülről. Lehet, már el is hagyták a kikötőt? Dobtam egyet előttünk, s lám, azonnal kapás! Tekintélyes karikakeszeg tornázott a zsinór végén. Alig bírtam átfogni, akkora volt.

Felfedezésem azonban nem sokáig maradt titokban. Pár perc és néhány karikakeszeg múltán egy pecás velem szemben odalépett a legszélső kikötőhely trónusára, és – hosszában végigdobta a mólóközt! Sutty! Szólni sem maradt időm, csak gyorsan igyekeztem menteni úszós szerelékemet, mert a fenekező készség zsinórja felülről keresztezte az enyémet. Szerelésem szerencsésen megúszta ezt a műveletet, és biztos, ami biztos alapon odébb álltam.

karikázás2.JPG

De nem csak én. A keszegek is fejükbe vették, hogy alaposabban körülnéznek a mólószárnyak között. A spori dobótávján kívül szinte elébük toppantam, ahol a nagy karikák úgy kapkodtak a félvízen lebegő kukoricához, mint Bernát a ménkűhöz. Hevesen veszekedtek velem és vékonyka kis pálcámmal, igazán önfeledt, kellemes szórakozássá alakult a horgászat.

Azonban a tétlenségre kárhoztatott pecásoknak ha a keze nem is, de a szeme jár: rövidesen újkori népvándorlás kezdődött a szemközti mólón. Úgy tűnt, talán emiatt lépegetek egyre közelebb a mólóvéghez, ám az igazság az volt, hogy karikáék is igyekeztek kifelé, tehát kényszerűségből vettem fel velük a lépést. Meglepetésre még egy jó harminc dekás dévér is horogra került néhány koncérasszonyság (ami nem meglepetés) kíséretében, ám a karikakeszegek uralma egyértelmű volt.

kariká.JPG

G. mellettem tömi vödrébe a karikákat. A napokban rengeteget fogott, kérdem is, ezekkel mi lesz? Mennek a hűtőbe, mondja, mert már nem kell senkinek. Ilyen hamar ráuntak a halra? – érdeklődöm tovább, s a válasz: a keszegre igen. Az is igaz – jegyzem meg csak úgy magamnak –, hogy legfeljebb keszeg kerül ajándékozási listára. A többi halféleség annál értékesebb, mintsem elajándékozva legyen. Amikor pedig azt kérdezem, hogy nincs-e jobb helyen a keszeg a Balatonban, mint a mélyhűtőben, G. értetlenül néz rám. Na jó – világítanék rá –, csak addig, amíg az olajba nem kerül. G. csak legyint. Azt már korábban sem értette, hogy a kifogott halat miért eresztem el, ergo ez a kérdés számára még a kiegészítéssel is teljességgel értelmezhetetlen. Számomra pedig az homályos, miért kell fagyasztóba dugni azt a halat, amit bármikor frissen kifoghatunk.

Hálás kis halak ezek a karikakeszegek. Szorgosan kapkodják a csalit, nyújtogatják a zsinórt, csillognak-villognak a horog végén. Parádéznak a kedvünkért! Fenséges vacsora készül belőlük, és elnézve a mindennapi zsákmány mennyiségét, valóban nem is hiányzik ilyenkor a halászat. Nélküle is kerül bőven a tóparton és távolabb lakók asztalára sült keszeg, a vendégek pedig messze vannak még, mint a júliusi pontyugrás.

S míg bebandukoltam a mólón, arra gondoltam, hamarosan itt az igazi tavasz, a karikázást pedig leváltja a pontyozás, mint kerékpárt az autó…

Címkék: tavasz Balaton karikakeszeg 

A bejegyzés trackback címe:

https://pelsologia.blog.hu/api/trackback/id/tr915828154

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PÁPES LÁSZLÓ 2014.02.23. 15:06:14

Ezen esszéhez nem kell hozzászólni,hisz olyan mint a vadászat mert ugyebár sokszor elég kellene,hogy legyen az "ERDŐZÚGÁS"is!

sipihoho 2014.02.23. 17:23:23

Üdv Willy!
Hát tényleg nem volt semmi az a nap.Veled szemben, ahol mutattad, szűk másfél óra alatt fogtam 30 db-ot, de csodásakat.Óriás bodrik jöttek, meg néhány karika a javából! 3 db-ot elajándékoztam, a többi ment vissza.Nagyon frankó kis peca sikeredett, ráadásul még napoztam is! És micsoda rablások voltak!

A ...G... csak nem az akire gondolok?..az úszóját kereste? Na igen jellemző, rá.

Tegnap már semmi nem volt, igaz, csak a balinjaimat kerestem.

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2014.02.23. 17:27:07

"S míg bebandukoltam a mólón, arra gondoltam, hamarosan itt az igazi tavasz, a karikázást pedig leváltja a pontyozás, mint kerékpárt az autó…" De lyó lessz az! Malyd előkerülnek az 500 literes fagyasztóládák... :-)
Keszeg láda, ponty láda, süllő láda. Mindegyiken külön felirat. Menthetetlenül elhülyültek az emberek. Csak az egzisztencia síkja létezik. Semmi más. Csak és kizárólag az van, ami fogható és ami ehető. Nem maradt más. Zabálás, alvás, meló, szarás és a szabadidő hasznos eltöltése, na meg még több zabálás, aztán egy szép mély gödör, vagy egy cunci urna.
“Mert ahogy az ember a szellemet elveszítve a lelket tartotta meg, amelynek még voltak bizonyos szellemi tulajdonságai, majd csak a testet tartotta meg, amelynek vannak még bizonyos lelki tulajdonságai, lassan eljut a semmihez, aminek lesznek még bizonyos testi tulajdonságai.” (László András)

Willyfog67 2014.02.23. 17:37:55

@PÁPES LÁSZLÓ: Ahogy Széchenyi is megmondta... :-)

@sipihoho: háhá! Pedig próbáltam úgy elrejteni az egyént, hogy még a bötű se utaljon rá... :D

@AtyafiPeca: :-) Kérsz egy sárga lapot??? :)))

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2014.02.23. 17:42:36

PIROSAT, bár a vereset nagyon utálom! :-)

sipihoho 2014.02.23. 17:53:16

Na így legyen ötösöm a lottón a jövő héten!
...megveszem a szigetet!..

deepee 2014.02.23. 22:10:14

...az írás végére már viszketett a spiccbot a sarokban... irigyellek kicsit Willy, de csak amennyire egészséges. A fagyasztóládát én sem értem, bár igen szeretem a halat...

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2014.02.23. 22:18:23

Én is irigykedem, de én arra, hogy Willy tud írni, vagyis meg van benne az, ami a mai gátlástalan sikerfigurákban nincs. A tehetség. Mert a mai világban mindenki vérbeli írónak képzeli magát, ha már hejessen le tudlya írni a nevét. Én pl. szívesen megvenném a Mahort, ha ilyen írások látnának benne napvilágot. A fentebb látható bejegyzés olyan egyszerű, mint a faék és ez benne a jó. Hogy mi van a legfrissebb Mahorban? Jobb nem is beszélni róla. Még a semminél is több (kevesebb). Negatív irányban. Szerintem.

godzikka 2014.02.24. 10:07:33

Szia Willy,

Örömmel olvasom az újabb és újabb bejegyzéseket :) A horgászok irányába intézett újabb elegáns odabökés pedig teljesen jogos. Illetve nem is te böksz a horgászok felé, böknek azok önmaguk irányába.

Üdv,
godzikka

Willyfog67 2014.02.25. 21:50:28

@sipihoho: Ez eleve ki van zárva. Mivel most én is lottózom, neked legfeljebb négyesed lehet. De majd elintézem a gondnoknál, hogy ne kerülj száműzetésbe... :))))))

@AtyafiPeca: Való igaz, hirdetés nélküli lapok, újságok, webes felületek már szinte nem is léteznek. Tulajdonképpen ez az oldal sem hirdetés mentes. A MaHor pedig még mindig kiváló, Hunyadi Attila írásait imádom! :)

@godzikka: Nem bökésnek szántam, de aranyos volt a társalgás. És tanulságos.
Várom a lektorálni valót...

Willyfog67 2014.02.25. 21:52:53

@AtyafiPeca: Tényleg mi van az új MaHorban? Szakírói értekezés a fekete lyukról? :-)

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2014.02.25. 22:07:21

Nem. Fekete lyukak értekezése a szakértésről. A szakértés szakértésének a szakértése.
El kel, hogy mondlyam Nektek, hogy nem csoda, hogy a magyar átlagpolgárnak lesújtó véleménye van a horgászokról és ha tehetik megmosojognak, vagy csak épen kiröhögnek minket, mert biza a nagykártyák töbségének nagyon bokorbaszarós a formálya. Persze ez nálam nem okoz gondot, mert én nagyon lyókat mulatok magamban ezen a sok eltévejedet én központú idiótán, akik eljutotak oda, hogy önmagukat parodizálják.

Elképzelt cikk a Mahor 2035-ös számában:

Horgászni voltam. Sütöt a Nap. Egész jó idö volt. Kicsit fáztam is, de vitem magamal kesztyűt. Már jó ideje dobáltam az ssr/258/cfk 145 tipusu mücsalimat, mikor ütést éreztem és meg is volt a hal. 8 kilos csuka. Csak ugy görbült a bot. Még a lábaim is remegtek. Én mindenki tudja hogy nem viszem el a halt, mert viszadobom az élető elemben. Igy is tetem. Eleresztetem. Huh, de jó gondoltam magamban, ijen szép csukát még nem is fogtam. Közben feltámat a szél és az őszi falevelek virgonc fecskék módlyára letek felkavarva a feltámadó szél nyomán. Ősz van gondoltam, de jó it kint a természetben egyedül kint leni a jólevegőn. Még dobtam párat és hazafelé vetem az utam a csodálatos őszi levegőben. Hazafelé menet még arra gondoltam, hogy jövök máskor is, mert nagyon szeretek horgászni, ha lehetőségem van horgászni, mikor horgászhatok kint valahol egy vizparton a jólevegőn a bezártságtól távol.
Dr. Glaubert Norbert

Clogfly 2014.02.26. 22:05:24

@AtyafiPeca: Csatlakozom. Ha lenne horgászújság ilyen nívóval, előfizetnék rá. Jelenleg ilyen nem létezik, az pedig, hogy pl. minden decemberben a pofánkba kapjuk ugyanazt a cikket a menyhal horgászatáról (persze megkevert szórenddel, más "íróval"), egyenesen felháborít...ana, ha érdekelne az ilyesmi. Így csak tojok rá.

godzikka 2014.02.27. 08:36:19

@Willyfog67: Nem is arra gondoltam, hogy a társalgásban volt bökés, hanem arra, hogy a bejegyzésben. És teljesen jogosan. Az utolsó két bekezdés a címmel együtt remek keretet ad a mondanivalónak. Nekem az Öreg Mahor Harcsák közül Ferenczy Dénes cikkei tetszenek jobban, bár elismerem, DRHA írásaiban több az érzelem, stílusa is egyedibb.