Harcsafohász

harcsafohász2.JPG

Ereszkedjünk térdre, balatoni sporthorgász társaim!

Nem kell feltétlenül kelet felé fordulnunk (Akarattyánál főképpen balgaság lenne), ellenkezőleg: legyen szembe velünk a víz, s mormoljunk el egy imát a megtépázott, tűzzel-vassal üldözött harcsáinkért!

Mert bajban vannak – ismét…

Pelso Anya, hallgasd meg könyörgésünk,

vedd oltalmad alá a te fiaidat.

Tégy meg mindent érettük s ezzel értünk,

gyógyítsd és erősítsd a nagybajszú harcsákat.

 

Óvd őket a vírustól, védelmezd a kórságtól,

mely néhányuk testét már erősen rágja.

Vigyázz rájuk, mint papírra a toll,

hiszen e halnak vizedben nagy a rangja.

 

Teleltesd őket békében és nyári erőben,

óvd őket porlasztó Tűztől és békétlen Vastól.

Vigyázz rájuk vizeid mély gödreiben,

mely annyi szennyt és fertőt elhantol.

 

Vized ápol és eltakar, de tagadni nem képes!

Ha baj van a szíveddel, mi a dobbanásából érezzük,

ha a szemed csal is, de tévedni nem képes,

mert látjuk benne gonosztevő két kezünk.

 

Pelso Anya, kérünk, hallgasd meg könyörgésünk!

Vedd oltalmad alá a harcsáinkat,

és ha eljő a kikelet, másra se kérünk:

tartsd jó erőben a kedves nagybajszúakat!

Az imára sajnos szükség van. Valami különös oknál fogva, szinte összeesküvés-elmélet szinten, mostanában rájár a rúd a balatoni harcsákra és a pontyokra. Már most látható, hogy a harcsákkal baj lesz tavasszal, és csak reménykedni lehet, hogy nyárelőn a pontyok jó kopoltyúval, hibátlan külsővel úszkálhatnak majd tovább.

Én csak annyit kérnék: a hatalmas felsőbbség őszintén derítse ki, mi baj van, mert a köznép, a hatalmas kisebbség így nem kelt legendákat és kósza gondolatokat, melyek ragadósak, mint a csiriz, ingoványosak, mint a szatmári lápvidék.

Mert a tények ellen az érvek mit sem érnek…    

 harcsafohász1.JPG

 

Címkék: harcsa halpusztulás 

A bejegyzés trackback címe:

https://pelsologia.blog.hu/api/trackback/id/tr435612953

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kenyeres László 2013.11.03. 18:22:05

Már a harcsák is. :S A pontyok vizsgálatának lett eredménye?

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.11.03. 18:31:26

Hát elnézést kérek, de én ebből nem sokat értettem.

fonyod 2013.11.03. 18:45:08

Honnan látni, hogy baj lesz?

jójo 2013.11.03. 19:38:28

Szerintem nincs mivel baj legyen...
Az a néhány meg megmarad nekem:)

Willyfog67 2013.11.03. 19:52:59

Két hete láttam az első kisvízbe kiténfergő, egészen világos harcsát. Ezt a példányt aztán egy ismerős merítővel később kifogta. Azóta több harcsát is láttunk a móló mentén, tegnap egy friss hullát sodort a szél a kikötőben.
Ez a fajta viselkedés nem az egészséges harcsákra jellemző. Pláne az nem, amikor háton, kifehéredve úszkál a víztetőn. :-( :-(

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.11.03. 20:33:54

Áhá!
Így már világos. Sajnos én ehhez kismiska vagyok, de szerintem Ti is. Reméljük nem lesz baj, bár ahogy hallom a baj már meg is van. :-(

Endre Vass 2013.11.04. 10:11:36

Szia, Willy!

Megvizsgáltad azt a harcsát? Nem lehet, hogy Ancylodiscoides siluri van rajtuk? A sekély vízbe való kiúszás kopoltyúproblémát sejtet, ez a parazita pedig szabad szemmel láthatatlan, sőt mikroszkópban is nehéz felfedezni, mert áttetsző, csak ha megcsillan amikor oldalra fordul (miután lemosódott a kopoltyúról és a vízben úszik), akkor lehet felfedezni. Ehhez persze egy élő harcsának a kopoltyúját kéne megvizsgálni.
Laci bácsi mutatta ezt nekem Attalán. Az anyaharcsák kezdtek el rejtélyes módon pusztulni: kívülről teljesen egészségesnek, jól tápláltnak látszottak, egyszer csak kiúsztak a kis vízbe, és ott is maradtak, majd ott helyben szépen fel is fordultak, meglepően rövid idő alatt. Laci bácsi se jött rá jó darabig, mi lehet velük, mert a kopoltyún se látszott semmi különös, végül a Petri csészében megpillantotta a kis korongokat, amik persze azonnal leúsztak a kopoltyúról, amikor a gazdája nem élt már...mondjuk ha tényleg ez lenne a baj okozója, akkor teljesen reménytelen a gyógyítás - mégis hogyan???

Egyébként biztos van valamiféle ellensége ennek a kis élősködőnek, talán a cyclopsok? ki tudja.

Reméljük a legjobbakat, s fohászkodjunk...

Willyfog67 2013.11.04. 18:35:14

@Kenyeres László: Átugrottam a kérdéseden :-(
A pontyok elhullásának kiderítése éppen ott végezte, ahol két éve a harcsáké.
De erről majd a későbbiekben.

Willyfog67 2013.11.04. 18:38:38

@Endre Vass: A merítővel kifogott példányt tüzetesen átvizsgáltam (külsőleg), természetesen a kopoltyúval kezdtem, de semmit sem találtam. Látszólag hibátlan volt a kopoltyú. Az a hal még két napig szépen eléldegélt kikötve, ezután lett feldolgozva.
Tudtommal két hete már került be vizsgálatra egy harcsa, de még semmi hír felőle.

Endre Vass 2013.11.05. 09:20:56

@Willyfog67: Akkor eddig stimmel, mert szabad szemmel semmi se látható belőlük. Valami egyéb nem látszott rajta?

ÜDV E

Holló13 2013.11.05. 13:34:06

@Willyfog67: A ponty elhullásokról és azok vizsgálati eredményeiről érdekes és nem biztos, hogy csak mende-mondák keringenek országszerte. Mindenesetre elég rejtéjes vírusos megbetegedésről beszélgetnek a jól értesültek, aminek nálunk a legfeltünőbb tünete a kopoltyú rothadásban jelenik meg. Azt tudjuk, hogy ez a betegség régóta jelen van a ponty állományban, hiszen számtalan esetben okozott komoly elhullásokat elsősorban tógazdasági pontyállományokban, de szorvány elhullásokat okozott már természetes vizeinkben is. Különösen akkor, ha a vízminőséggel és az állomány egészségi állapotával voltak komomoly gondok.
Azonban a Balatoni pontyok rejtélyes elhullásának kórokozója, a kiválló vízminőség és az egyedek fizikai állapotának köszönhetően nem jelentkezhetett csakúgy a semmiből.
Sokat hallottunk a KOI herpeszvírus országunkon kívüli terjedéséről és a ponty állományukban való pusztításáról. Eleddig nálunk nem ismertek az erre a vírusra kiterjedő vizsgálati eredmények. Azt nem tudhatjuk, hogy a vizsgálati módszerek segítségével mit sikerült kimutatniuk a kutatóinknak, de de lokálisan a magyar vizekben élő ponty állomány is fertőződhetet. Több tényező is ebbe az irányba mutat. Vízrendszerünkben a folyóink zöme határainkon kívül erednek és határainkon túl végződnek. Jelen vannak olyan vírushordozó invaziv halfajok egyedei vízeinkben minta az ezüst kárász. Regisztráltak már igaz lokálisan KOI vírus fertőzéseket, igaz ezeket az állományokat a mentesítés során megsemmisítették. stb. stb.
Azt viszont még senki nem vizsgálta, vagy nincs róla információnk, hogy az egyébként gyakorta előforduló kopoltyú rothadás kórokozója pontosan mi és honna ered. Lehet már régóta jelen van az említett kórokozó, csak nem tudtuk kimutatni. Hasonlóan működik más herpesz vírusokhoz és a legyengült állományban tud felpasszálódni és koz elhullásokat? Érdekes kérdések fogalmazódnak meg mások fejében is. Persze az is lehet, hogy csak okoskodás és tévúton járunk. Vizsgálati eredmények hiányában......

Willyfog67 2013.11.05. 17:26:20

@Endre Vass: A feltűnő kivilágosodáson túl semmi. Belső szerveket nem láttam (nem voltam jelen a kérgelésnél). De ne találgassunk. Annyit hallottam, hogy papillóma vírus gyanús az eset, ennek megerősítéséről vagy cáfolásáról hamarosan úgyis hallhatunk a médiákban. Nem irigylem A BHNPZRt vezérét, nehéz helyzetben van, kérdés, ezt a komoly súlyt a hazai halegészségügy leveszi-e a válláról. Közegészségügyi jelentősége nincs, a hal fogyasztható egyébként mindaddig, amíg nem nehézfémek okozzák a bajt, itt pedig nem erről van szó.
Szóval, hajrá harcsák, én már a fohászomat elmondtam értetek!

Willyfog67 2013.11.05. 17:29:21

@Holló13: Azért ez így nem teljesen pontos. Többféle kopoltyúprobléma létezik, de vírusos jellegű nem sok, pontynál a herpesz ismert. Ez pedig a rettegett KOI herpesz.
Erről a témáról majd később értekezünk.

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.11.05. 19:51:59

Majd a Nemzeti Park és a Vízügyi Felügyelet kideríti. Ne aggódjatok! Jó kezekben vagytok! :-)

Alter Ego2 2013.11.05. 20:12:17

@Holló13: Na, végre egy szakszerű hozzászólás.
Úgy látszik a Balatonhorgász behalt, már csak nyomasekbobó és fenyvespeca hiányzik. Hiányzik?

Willyfog67 2013.11.05. 21:24:47

@AtyafiPeca: Háhá! Ezzel azt akartad mondani, hogy határolódjak el, mert csak felesleges melót csinálok magamnak? :-)

Endre Vass 2013.11.06. 09:09:15

@Willyfog67: Az én felfogásom szerint a BHNPZrt vezérét a mai világban ilyesmiért csak Észak-Koreában vonnák felelősségre, de ugye bármi előfordulhat...azért az igen nagy igazságtalanság lenne szerintem.

Willyfog67 2013.11.06. 20:19:52

@Endre Vass: Félreértettél, Endru. Én arra gondoltam, hogy mint vízkezelőnek illik nyilatkoznia (a horgászok is keményen ostromolják), mégis, mi a franc történik mostanában a Balatonon halegészségügyileg. Erre precíz, elfogadható, érthető, KÖZérthető választ kellene produkálni, amit a vizsgáló állategészségügyi állomás eredményeire lehetne alapozni. Mi van, ha megint nem mutatnak ki semmit? Akkor te hogy kommunikálnád a helyzetet? Egyébiránt ez utóbbi a legrosszabb végkifejlet, nekem erről Csernobil jutna eszembe... :-(

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.11.06. 20:37:14

Nálunk is nagyon sok mindent produkáltak a hatóságok, mikor tömegével döglöttek a halak. Még most sem tudni mi okozta. :-)
Nekem egy hivatalos, nem kis kaliberű személy mondotta a képembe, hogy hagyni kell az egészet, hiszen ilyen régen mindig volt és mindig is lesz. Vagyis fogjam be a pofámat. Sőt, volt olyan hivatalos személy is, aki a helyieknek azt mondta, hogy most mire jó ez a cirkusz. Mindez a Duna-Dráva Nemzeti Park területén. Ne legyenek illúzióitok. Ők szarnak a halakra és a természetre. Képlékenyen, gerinctelen, opportunista és konformista képződmények, akiket csak az érdekel, hogy legyen egy cunci íróasztaluk és 25 beosztottuk. Hányingerem van mindentől és mindenkitől, aki természetvédőnek adja ki magát. Én már csak köpök, ha zöld ruhás tróger jön felém.

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.11.06. 20:47:35

És még egy észrevétel, ha megengeditek...
Annak a bizonyos víznek a töltését éppen ebben az évben aszfaltozták le, mert a Nemzeti Park területén jól mutat egy műút. A halak pedig lassan megfulladtak, mert egy olyan anyag került a vízbe, ami elvonta az oxigént. Nagyon sok horgász volt a helyszínen. Vagyis? Csak 2-3 tartálykocsi kellett volna és telemertük volna őket hallal, de ezt senki nem szervezte le. Kurvára beleszartak bármiféle mentésbe. Ők csak sajnálkozni tudtak. Impotens banda. Ezeket mi tartjuk el...

godzikka 2013.11.07. 08:32:50

"Zsíros, álmos, lángos ország
Sárba ejtett disznópörzsölő"

Hajdú Marcsi 2013.11.07. 10:26:27

Szia Zsolt!
Régóta olvasom a blogodat.Sok jó írást olvastam eddig a Balatonnal kapcsolatban.Jómagam is a Balatonon horgászok idestova 34éve.Éves szinten közel 200napot vagyok vizen.Kimondottan keresőhorgászattal fogom a halakat,gondolom te ezt tudod hogy mivel jár.Így van módom betekinteni a halak életmódjába,megismerni a szokásaikat,táplálkozási helyeiket stb.Nem tartozom a Balatonon horgászók panaszkodós táborába hisz mindíg változatosan horgászok,folyamatosan más helyeken,minden halfajra.Ezért is szeretem ezt a fajta stílust mert sosem unatkozom és nem várom Fortunát hogy megtaláljon.Nagyon közel áll hozzám a harcsázás amit a 90-es évek eleje óta űzök.Láttam már sok mindent a harcsákkal kapcsolatban,de olyant mint 2011-ben még nem Akkor 3hónapig semmit sem horgásztam.Elkeseredéssel néztem a fejleményeket a harcsákkal történő dolgokról.Sok ismerősöm álltal készített képek,videók lehangolóak voltak.Mégis a médiában vagy bármely írott sajtóban csak minimális figyelmet kapott a dolog.A limnológia által kiadott szakvéleményt olvastam.Mégis az lenne hozzád a kérdésem hogy miért van az hogy kb 15éve az ívást megelőző és ívás alatti időszakban a harcsák csaknem 70 százaléka terméketlen,nincs bennük semmi.Ez nem eredményezhet beltenyészetet és gyöngítheti az állomány gyengülését?Utána jártam 1965-ben telepítettek harcsát a Balatonba,meg most a pusztulás után 1000db-ot jelölve.Nonszensz!Így nem nagyon volt a harcsa génállománya frissítve.Szerinted ez befolyásolja pusztulásukat?Egyébként a máriai kőgát környékén is tapasztaltunk kóválygó harcsákat. A harcsák idei ívása jól sikerült mert a Nyugati-Övcsatornán a szemét leszedő takarítása közben sok idei ivadék kerül szárazra a kiemelt hínárral együtt,sajnos.Remélem hogy tavasszal nem fog megismétlődni a 2011-es pusztulás.

Üdv:Hajdu Tamás Marcali

Endre Vass 2013.11.07. 12:38:28

@Hajdú Marcsi: Szia, Tamás!
Ezt hogy érted, hogy nincs bennük semmi? Tudtommal az ívási időszakban leginkább hím harcsákat lehet fogni. Nincs heréjük? (tejük?)
Szerencsére a terméketlenség nem öröklődik :)

Hajdú Marcsi 2013.11.07. 19:46:01

Szia Endre!
Több ismerősömmel is beszéltem az évek során és pontosan ezeket a dolgokat tapasztalták amiket én is.Ívási idő alatt fogott harcsáik legolább 60 százalékában se tej se ikra nem volt.Az ívási időben ugyanúgy lehet ikrást és tejest is fogni.Az biztos hogy kevesebb az ikrások száma de azért lehet fogni ezekből a halakból is .Egy alkalommal saját szememmel láttam hogy 5db tejes kisérgetett egy nagyobb ikrást a kisvízben.Ilyenről addíg csak olvastam,látnom egyszer sem sikerült.Azt addíg is tudtam hogy ez így van.A tejeseknek persze volt heréjük de egyáltalán nem volt bennük tej,és nem azért mert már leívtak.Ezért is szeretném a Zsolt véleményét kikérni,hogy amiért sokáig nem telepítettek a Balatonba harcsát lehet hogy a halak belterjesek lettek hisz nem volt vérfrissítés közel 50-éven keresztül.Lehetséges-e emiatt a génállomány is torzult és legyengülnek a harcsák.Mindenesetre ha nem így van akkor is érdekes.

Willyfog67 2013.11.07. 20:18:02

@godzikka: Zolika. Nem szoktál te pálinkázni, még disznóöléskor sem...:-)))

Willyfog67 2013.11.07. 20:19:01

@AtyafiPeca: Rád pedig már ráférne egy jó pálinkázás. Készülj, mert én is készülök :O

Willyfog67 2013.11.07. 20:40:08

@Hajdú Marcsi: Szevasz Tamás!
Kissé túlértékeled a hozzáértésem. Endru ebben a témában nagyobb spíler, ő kimondottan a harcsa és süllő mesterséges szaporításával foglalkozott egy-két évig (Nem ment neki, oszt föladta:-)))
A kérdésed második részére vonatkozóan egyértelműen NEM az én válaszom. Ötven éve ugyan nem telepítettek harcsát ide, de előtte sem, márpedig a harcsa őshonos (hogy mikortól van jelen a jégkorszakot követően kialakult biotópban, az más kérdés). Ez miatt genetikai torzulás, illetve olyan deformáció, mely ilyen jellegű elhullásokhoz vezethet, szerintem kizárható. Igaz, arról sincs információnk, hogy a római korban esetleg nem volt-e már ehhez hasonló kiterjedésű harcsa ellhullás a Pelso-ban...:-)
Éppen ma értekeztem egy fő fő állatorvossal, aki hal specialista, és képben van a jelenlegi vizsgálattal. Papillomatózist mutattak ki, de csak szövettanilag (?), és a vizsgált példány kopoltyúján sok kopoltyúférget találtak (ez utóbbi másodlagos fertőződés, a legyengült halakra ez jellemző).
A kérdésed (illetve tapasztalataid felsorolása) első része azért izgalmas, mert elképzelhető, hogy az esetek többségében valóban leívott példányokat fogtatok. Mivel harcsaspecialista vagy, gondolom tisztában vagy a szaporodásával. Jómagam másfél évtizeden keresztül szaporítottam harcsát, természetes ívatás módszerével. Néha olyan sumák módon elvégezték a dolgukat, hogy már "párcserén" tanakodtam, máskor meg már száz méterről láttam a fészek körüli habos vizet. Testközelből figyelni az ívásukat, felejthetetlen hajnali, kora reggeli élmény volt mindannyiszor, különösen, hogy a fészket megközelítve (ikraellenőrzés miatt) olykor hetekig látható sérüléseket kaptam a lábszáramra. Amennyiben zavart egy terület (például fonyódi árok, nyugati övcsatorna), a harcsa is igyekszik "észrevétlenül" ívni, ami általában a zavartalanabb éjszakai órákra esik.
Ettől függetlenül elképzelhető, hogy a két évvel ezelőtti elhullást kiváltó ok egyik tünete lehetett az ivarszervek leépülése, felszívódása is, de erről sajnos nincsenek információk (közkézen...:-)
Remélem, nem lesz nagy baj tavasszal. És nem csak azért, mert én is szeretek időnként harcsára pecázni!

Endre Vass 2013.11.08. 13:14:34

@Hajdú Marcsi: Nagyon érdekes, amit írsz és szerintem mindenképpen érdemes lenne foglalkozni ezzel a kérdéssel, valószínűleg ilyen vizsgálatot sosem végeztek a Balatonon. Gondolok az ivartermékek meglétére vagy hiányára.
A genetikai leromlást magam is teljesen kizártnak tartom.

ÜDV E

Hajdú Marcsi 2013.11.08. 14:07:20

Endre és Zsolt!

Köszönöm a válaszokat!Lenne hozzátok egy olyan kérdésem hogy az ívás ideális vizhőmérséklete az mennyinek kell lennie hogy az ívás rendbe történjen.Az én tapasztalatom szerint kell a 18 vagy annál melegebb vizhőmérséklet,tartósan.Azért kérdezem mert a 18-foknál alacsonyabb viznél fogott halakban sem volt semmi,ívóhelytöl távol.Akkor mikor ívtak le?Mert gondolom hogy egy-két hét alatt nem fejlődik ki bennük semmi.Elnézést hogy értetlen vagyok és hülyeségeket kérdezek.:)))

Willyfog67 2013.11.09. 07:13:47

@Hajdú Marcsi: amit írtál, abból kiderül, hogy sokat figyelgetted a harcsákat az ívási idő környékén is. Valóban, a 18 fokos vízhőmérséklet opció, ez nagyjából április közepén-végén áll be, ennél korábban, hirtelen bekövetkező felmelegedés csak az ivartermékek érését gyorsatja. A fő ívási időszak a klasszikus akácvirágzás idejére esik, ámbár nem egyszer láttam ívást június közepén. Ennek oka az anyák eltérő felkészültségére vezethető vissza.
A két évvel ezelőtti elhullást megelőzhette egy lappangó időszak, amiben az általad észlelt tünetek (ivartermékek fejlődésének elmaradása, felszívódása)jelentkezhettek.
Bízom benne én is, hogy a harcsákra kicsit jobban odafigyel eztán az egészségügy, és kutatás alá veszik a problémát. Mindaddig, amit van még kutatni és védeni... :-)

Hajdú Marcsi 2013.11.09. 16:14:04

Szia Zsolt!

Sajnos az a lappangó időszak amiről írtál már 14-15 éve tapasztaltam én is és az ismerőseim is.Nem csak a nyugati medencében hanem Balaton szerte,csak akkor nem törődőtt vele senki.Most sem.Amikor ezeket a dolgokat észrevettem,minden évben a haverokat arról faggattam hogy a megfogott halakban van-e tej vagy ikra.Hol fogták illetve hogy milyen színüek voltak.Azt vontam le az egészből hogy legalább 10 megfogott halból 5-6db üres volt.Ezeket a halakat ívási idő előtti időszakban fogták.Április eleje és május eleje között.Nem hiszem hogy ezek a halak már előtte leívtak volna.:))A színük pedig azért volt döntő mert így tudtam megállapítani hogy mikor úsztak fel a csatornákba.Amikor felúszik az első csapat akkor a színük világos (balatoni)színű,és minél tovább tartózkodtak a csatornában annál sötétebb színű majd szurok fekete lett a bőrük.Számomra ez sok információt hordoz így tudom a horgászat oldalára fordítani,elméleteket gyártani és a keresést illetve a megfelelő módszert alkalmazni.Ezekből az infókból elég sok működik is.Egyébként a vonulásuk majdnem 2 hónapig is tart.Ez akkor következik be amikor a csatornákból nagy mennyiségű víz ömlik a Balatonba és késztetve a halakat a felúszásra.Továbbá a keszegek tömeges vándorlása az ívóhely felé és ezt a kilenced is befolyásolja.Ez a harcsáknak olyan mint a mágnes.A legnagyobb kedvencem az időjárás változás.Évek alatt megfigyeltem hogy az ívási idő alatt legalább 3 nagy vihar jön létre a Balatonon.Valószínünek tartom hogy a csatornába felnyomott víz nagy sebességgel visszafelé áramlik ezáltal egy erős folyást létrehozva áramlatot hoz létre.3-4 napon keresztül.A szél sebességének változása pedig(mert nem egyforma erővel fúj folyamatosan)napi szinten előidézi ezt a jelenséget.Meg még ott van a felkevert viz amiben nappal is bátran mozognak a harik,plussz a part menti áramlatok is beleszólnak a dolgokba.Ilyenkor a befolyókon nagyobb csoportokban jönnek fel.Ha valaki jó helyen és jó idöben van akkor életreszóló élményben lesz része.Nekem 24év alatt 2szer volt részem ilyenben.Ha van egy jó pergető bot vagy egy úsztatós peca akkor garantált a siker.Ezek a halak kivétel nélkül világos színüek,ikrásak tejesek és különböző méretűek.Kimondottan mederben mozognak és ott is lehet őket megfogni.Tapasztalatom az hogy az igazán nagy harcsákat június elejétől úgy 25-ig fogják.Nekem azt írtad hogy az anyák felkészültségére vezethető vissza.De csak ez lenne az oka?Észrevettem azt is hogy amikor egy markáns front jön egy éjszaka akár elkészülhet akár 7-10db fészek amiben aztán nincs egy darab hal sem.De még a környéken sem Pedíg a víz hőfoka 20fok felett van a levegőé meg 14-15.Ezek a helyek csak részben vannak kitakarítva,és van úgy hogy a hal nem jön vissza.Ez talán lehet a tejes megzavarása is aztán majd újabb helyet keres az ívásra.A nyíltvizi ívás pedíg teljesen eltolódhat július végére is. Van ugyan elméletem hogy miért de inkább egy hozzáértő véleményére lennék kíváncsi.A pusztulás előtt kimertem jelenteni hogy a Balaton harcsaállománya egyedülálló.Írom ezt azért is mert saját és ismerőseim állal sok éven át fogott halak száma és súlya meggyőzött erről.A 2011-es pusztulás is erről tanuskodott,sajnos.Most már óvatosabb vagyok.Az elmult 2 évben azért értek pózitív meglepetések is.Sok horgásztól és ismerőseimtől is tudom hogy sok kis harcsát fogtak eddig.Fogtak azért pár darab nagyot is(40-70kg köztit)Így már én is bizakodva nézek a jövő elé,és talán nem fog bekövetkezni2011.

üdv:H.T.

Willyfog67 2013.11.11. 20:16:22

@Hajdú Marcsi: Szevasz Tamás!
Posztnyi leírás, kár, hogy ide sütötted el. Szívesen vennék tapasztalataidból egy csokorra valót, mindannyiunk okulására, mert az általad leírtak (így "mákhéjban" is) sok érdekeset és hasznosat tartalmaznak.
Meg aztán, lehet, már csak korrajz marad... :-(

Röviden azért hozzászólnék az általad leírtakhoz.
Az április eleje és vége elég tág határ, elképzelhető, hogy a fogott halaitok között volt olyan, ami már leívott, a korai időpont ellenére is. De ezt ti jobban láthattátok, a harcsa színéből kiokoskodva (ha világos, akkor érkezett, tehát még nem ívhatott le). Egyébként tógazdasági körülmények közt is előfordul ivartermék hiánya, vagy gyenge kifejlődése. Talán nem is véletlen, hogy a harcsa párban ívik, és fészekőrző... :-)
Az ívást általában a kisebb egyedsúlyú halak indítják, a nagyok - az ivartermékek lassúbb érése, ívásra való alkalmassága miatt - később, ezt jól alátámasztja a megfigyelésed (a nagyobbak később jelennek meg).
Egy ismerősöm mindig elmeséli nekem, amikor a kilencvenes években egyszer, május elején a fonyódi árok torkolatában fürdött a harcsák között. Délután volt, tükör víz, és a harcsák a toroktól 100-200 méterre vártak a "jelre", hogy elinduljanak a régi berekterületek felé, ahol talán sok-sok évvel korábban ők maguk is születtek... :-)
Nagyon remélem, hogy helyreáll a rend. Mármint az egészségügyi. Azzal viszont szembe kell néznünk, hogy a két évvel korábbi állapot eléréséhez egy-két béke-évtizedre szükség lesz. Én még talán megérem... :-)

Hajdú Marcsi 2013.11.14. 10:03:54

Szia Zsolt!

Bocsi a későbbi reagálásért de nem tudtam gép elé ülni mert egy hónapja volt egy gerincműtétem és orvostól orvosig kellett rohangálnom. Nagyon szívesen megosztanám veled a tapasztalataimat,mert hiszen én is a mások által publikált vagy elmesélt történetekből okulhatok.Persze majd ha a gyógytornászom azt mondja hogy mehetek pecálni vagy bármi más tevékenységet űzni:))Peckhemre a gyógytornásznak a párja is horgász,így tudja hogy miről is beszélek neki:(( Csupán csak azt kérdeztem meg tőle hogy pergethetek-e.Erre persze nem volt a válasz.Bánatomra mert ilyenkor fogjuk azokat a nagy csukákat a Zala-torokban amelyekkel csak nyáron ritkán találkozom süllőpergetés közben.Nagy peca mert vannak napok amikor 5kg alatt nem is jön csuka csak felette és ezek között beesik pár 10feletti is.Lenne egy idevágó kérdésem.Szerinted miért lehetséges az hogy a csukák ilyenkor kimondottan a jól vezetett műcsalikat támadják a kishalra meg egyszerűen tojnak.Sajnos sokan horgásznak ilyenkor rájuk és láttam hogy többen is próbálkoznak élőhallal de csak minimális darabot fognak vagy egyáltalán semmit,pergetve meg sokszor tarolnak szó szerint.Gyomorvizsgálatuk azt mutatta hogy a közelben minimális kishal lehet és azok is nagy méretűek.(6kilós csukában 25cm-es dévér)A felszínen sem tapasztaltunk kishalmozgást és az átlátszós vízben sem láttuk az ilyenkor összebandázó kishalakat.Van elméletem a jelenségre de azért kíváncsi vagyok a tiedre is.

A harcsaívással kapcsolatban:,Leívhat 18 fok alatt is?Fogtam harikat áprilisban felúszás előtt is azok közt is voltak üres halak.De ismerőseim is ezt támasztották alá.Nem értem:)Bocsi ha egy kicsit értetlen vagyok:))Azt pedig én is remélem hogy helyreáll az egészségük mert szeretnék én is még a jövőben ezzel a csúcsragadozóval egyre többet randizni és minél többet megtudni róla:))Számomra e hal horgászata a legnagyobb kihívás a süllőpergetés mellett mert úgy gondolom hogy mindkét halfaj igen rapszódikus viselkedésének köszönhetően legnehezebb a horgászatuk.

ÜDV:H:T:

Endre Vass 2013.11.14. 14:34:06

@Hajdú Marcsi: Szia, Tamás!

Zsolt megelőzött, de igazán írhatnál egy könyvet a tapasztalataidról, én lennék az első, aki megvenné!

Ami a harcsák ürességét illeti, a csúcsragadozóknál gyakori jelenség, hogy nem szaporodnak minden évben, és egyéb "eszközöket" is bevetnek saját fajuk szaporodásának korlátozására. Nekem hirtelen pl. a békászó sasok jutnak eszembe, amik nem költenek minden évben, csak ha minden passzol, ha meg igen, akkor is mindig két tojást raknak, amiből ha ki is kel mindkét fióka, az egyikük szinte 100%-os biztonsággal megöli a testvérét (káinizmus).
Előfordulhat, hogy a harcsáknál is hasonló szabályozó mechanizmus működik. Ugyebár a harcsáknál tudomásom szerint nem beszélhetünk olyan mértékű kannibalizmusról, mint a csukánál, süllőnél, sügérnél (sőt, bár nem beszélünk róla, valószínűleg a balinnál is), valami más módon korlátozzák a faj szaporodását. Más halfajoknál is vannak olyan esetek, ami azt bizonyítja, hogy az állomány nagyon érzékenyen tud reagálni a saját szaporodási állapotára, pl. ha csak a legegyszerűbbet említem, az akváriumban tartott szifók nőstényei hímmé tudnak alakulni, ha valamiért elfogynak a hímek.

Én nagyon-nagyon érdekesnek találom a harcsák ivararányának kérdését és kíváncsi lennék a tapasztalataidra, mert az én horgászfogásaimban pl. sokkal több a hím hal, mint az ikrás. Neked nincsenek ilyen tapasztalataid?

Azon kívül kíváncsi lennék a különböző ivarok méretét illető tapasztalataidra. A közvélekedés szerint a harcsák ikrásai nagyobbak a hímeknél, mint a legtöbb hazai halnál is, egyedül Fekete István Halászat című könyvében láttam leírva, hogy az azonos korú hímek nagyobbak. Érdekes módon a kifogott rekordharcsák (pl. töröcskei országos rekord is) szinte mind hímek. Több harcsahorgásztól hallottam, hogy vannak még ezeknél is sokkal nagyobb ikrások, amiket néha lehet ugyan látni, (ilyenkor elképesztő, 3 m körüli hosszt emlegetnek) de kifoghatatlanok. Ebben a magam részéről kételkedtem, találtam is egy francia vizsgálatról szóló eredményt, ami az intenzíven nevelt harcsák növekedését mérte, ez a kísérlet szintén azt erősíti meg, hogy a hímek jobb növekedési eréllyel rendelkeznek. Itt olvasható angolul és franciául:
www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0990744098800053

Erről jutott eszembe, hogy az említett 60% körüli üresség lehet, hogy a harcsák nagy méretre való növekedésének eszköze: közismert, hogy az ivaréréssel lelassul a halak növekedése, valamint hogy a terméketlen hibridek sokkal gyorsabban nőnek a tisztavérű egyedeknél, többek közt azért is, mert nem kell az ivartermékek előállítására energiát "pazarolniuk".

Lehet, hogy ez a jelenség normális a harcsáknál, csak eddig nem figyeltünk fel rá. Persze, jön a kérdés, hogy akkor miért úsznak fel a csatornákba tavasszal? Biztosan van erre is válasz szerintem.
18 fok alatt véleményem nemigen fordulhat elő harcsaívás, sőt, a tapasztalataim alapján (tudományosan is leírt tény) a 20 fok alatti hőmérséklet károsítja a lárvák fejlődését, sok elpusztul és a kikeltek közt is sok a torz. Azt még itt megemlítem, hogy a nagyobb ikrásoknak az ikrájuk is szemmel láthatóan nagyobb szemű és a kikelő ivadék is nagyobb és ellenállóbb.

A csukás kérdéssel kapcsolatban én arra tippelek, hogy ilyenkor kevésbé keresik a zsákmányt a csukák, inkább egy helyben fekszenek, ezért lehet sikeresebb a pergetés.

ÜDV E

Willyfog67 2013.11.14. 19:26:43

Most mondhatnám azt, hogy jobb, ha csendben maradok, mert Endru bátyánk többet írt, mint én tudtam volna. Ha van kedved és időd valami szépet írni a harcsáról (a lábadozás időszaka éppen erre való - jobbulást innét is!), szívesen vesszük néhány jó fotóval egyetemben. Valószínűleg azon kevés balatoni harcsafogók közé tartozol, aki tapasztalt ezt-azt horgászatai során.
Jó ideig egyébként én is úgy gondoltam, hogy az ikrások nőnek nagyobbra. Endru magyarázata az ivartermékek megléte/hal növekedése közötti összefüggésre teljesen logikus és valós magyarázat, ahogy a többi is.
A csukás felvetésed szintén érdekes. Ezzel éppen ellenkező tapasztalatokat lehet gyűjteni az őszi Bugaszegen. Ott ilyenkor élő csalihallal kétszer-háromszor gyorsabban fogsz csukát, és a pergetve sosem látott nagyok is így kerülnek partra.
Szerintem a csukák ilyenkor már "várakozó állásponton" vannak a torokban (áramló víz), hiszen elsőként ők szaporodnak tavasszal. Én is az Endru által leírt állapotot említettem volna (elfekszik a fenék közelében, nem mozog), és még egy fontos tényező: ezek a csukák valószínűleg még sohasem láttak műcsalit, bugaszegi társaikkal szemben... :-)
Egyébként pedig: harcsát, süllőt fogni smafu. Bezzeg a pontyhorgászat... :-)))

Hajdú Marcsi 2013.11.18. 13:50:15

Köszi srácok az írásokat!

Leginkább a képeim alapján tudnék történetekkel alátámasztani dolgokat.Mert csak a fogás körülményei tudnának rávilágítani a dolgokra.Persze ez csak személyes beszélgetés közben lehetséges egy kis iszogatás mellett,ugy gondolom.Mert ha iszunk többre emlékszünk:)).Endre!Érdekeseket irtál az üres halakkal kapcsolatban de ez azt hiszem személyesen jobb lenne megbeszélni.Zsolt!Téged majd ahogy jobban leszek akkor felkereslek a kikötői keszegezések alkalmával.

Az hogy az ikrásak mindíg nagyobbak az teljesen nem állja meg a helyét.Többnyire tényleg nagyobbak de történt olyan eset is többször hogy egyforma hosszúak voltak csak éppen az ivar termékük különböztette meg őket.

Volt egy olyan fogásom amikor mindkét halat sikerült megfognom.Az egyik 78 a másik 65kg volt!A tejes hal megtalálása és méreteinek kiderítése után úgy döntöttem hogy kivárom a fejleményeket.Jól tettem.Órák teltek el azzal hogy figyeltem a tejest.Az nem csinált semmi mást mint ki-be járkált a fészekből.Nehéz volt megállni hogy belógassak.Tuti ahogy beétr volna a csali azt könyörtelenül elvitte volna.Közben este lett és haza kellett mennem mert másnap munka volt.Alig vártam hogy indulhassak horgászni.A tetthelyre érve megnyugodva konstatáltam hogy nem piszkálta senki a helyet.Mert ugyanis ez a nagy hal nem a klasszikus fészket csinálta meg hanem a parton nagyra növő és 30méteren a vizre hajló sást választotta nászágyként.Ez a kívülálló szemének nem mond semmit.Simán elmegy mellette.Láttam a töklevélen hogy az éjszaka folyamán egy kicsit át lett rendezve.Ez jó jel mert megérkezett őnagysága is.Ilyenkor jön a dilemma.Hol lehet az asszonyság és merre állhat a feje.Mert ha megfogom a ház urát akkor eltűnik az asszony,Örökre.Ugyhogy maradt a várakozás és figyelés.Nagyon fogyott az idő mert délután jelenésem volt a munkahelyen,egyáltalán nem voltam ideges:)).Végülis kivártam és a megfigyelt területre engedtem a csalit.A kapás nem váratott magára.Az úszó úgy süllyedt a víz alá mintha valami a felszín alatt rátehénkedett volna a horogra.Nem vágtam be mert azt már rég tudom hogy ezek a nagy halak képesek a beleúszásra.Úgyhogy a megfeszítettem a zsinórt mintha nyeletnék és vártam.Ha kivülről van akkor az egész szerelék lecsúszik a halról.És nem csúszott.Már a bot végét is lehúszta amikor bevágtam.Elszabadut a pokol.Summa-summárum,sikerült a halat 25perc alatt pányváznom.Láttam hogy az asszonysággal van dolgom.Fárasztás közben láttam az uraságot is ahogy követi a párját,látványos volt.Közben megérkezett barátom kiabál a tulsó partról bent van a tejes is.Azzal a lendülettel visszamentem,és belógattam.Azonnali agresszív kapás,talán megharagudott az uraság hogy elcsábítottam a nejét.20perc fárasztás után ő is pányvára került az asszonya mellé.
Aztán az otthoni vizsgálatok bebizonyították számomra hogy ez a méret már nem igazán alkalmas a szaporításra.Hiszen csak 40dk ikra és 20dk tej volt a halakban.Ezt mondom azért is mert a megfogásuk után bemásztam a fészekben kézzel-lábbal kerestem az ikrát,hátha már valamennyit leívott a gyökérzetre.De meglepetésemre nem találtam semmit.Különben sokszor bemásztam már a fészkekbe,mert így átfogobb képet kaptam a szokásaikról.
Sokan hitetlenkedve nézték a fogásomat.hogy hogyan kerülhettek oda azok a halak.Főleg amikor megmutattam hogy mekkora vizben fogtam őket.(80cm).Pihenésként felhívtam a munkahelyemet,hogy aznap nem megyek dolgozni,mivel biciklivel voltam és nem értem volna be dolgozni.Meglepetésemre kaptam még 2 nap szabit.Jól jött mert 2nap múlva fogtam egy 57és egy 8kilós harit.Egyébként ahogy a megfogott nagy harcsák fészkénél pihentem ki a csata fáradalmait látom hogy egy uj lakó költözött be a nagyharcsák helyére.Mindössze a megfogást követően 5 órával.Nosza elő a pecácal.Úgy 1 órás bújócskát követöen sikerült egy gyönyörű 28kilós halat fognom.Ilyent már többször is láttam.Ezek főleg akkor következnek be amikor a csatorna vize tartósan 20fok vagy a feletti és nagyon folyatják a vizet.Úgy gondolom hogy ezeknek a dolgoknak a kivesézése is hozzásegítene az eddig meg nem értett történésekhez.

Endre!
Szerintem az üres harcsák pedig szerintem azért is usznak fel a csatornákba mert a kisvizen kialakult táplálék bőség miatt több harcsa tartózkódik a parti zónában.(keszeg küszívás)Amikor pedig friss víz érkezik a balcsiba akkor ezekre ráfordulnak a keszegek meg a többi halak is mert ugye ezáltal kialakul egy nyomás külömbség amire a halak nagyon gyorsan reagálnak.De hát ezt neked magyarázom:))Már részese voltam ilyennek.A nagy mennyiségű busákkal egyetemben jönnek felfelé.Meg ezek a halak nagyon jól tudják hogy hol születtek épp mint a lazacok:)))

ÜDV:HT

Willyfog67 2013.11.18. 16:32:31

@Hajdú Marcsi: Ha erre jársz keszegezni, hívj előtte, sofőrt hozz (ha csak nem bringával érkezel:-), a fröccsöt behűtöm. De lehet, forralt bort kell már addigra készíteni:-)
Az utolsó mondatodat én is régóta vallom...:-)