Márnafalván horgásztam

marci13.JPG

Ez a kirándulás már az elmúlt esztendőről húzódott, de Csabi szeptember végén rám parancsolt: se tovább! Azaz, ha törik, ha szakad, el kell látogatnom hozzá Márnafalvára, mintegy viszonzásképpen az ő balatoni kiruccanásaiért.

Azt azonban nem gondoltam, hogy törni is fog, és szakadni is. Valahol mélyen bujkált bennem a félelem, mert Csabi idén mindannyiszor csaknem betlizett nálunk, leszámítva egy balint és egy szebb sárgadolmányost, de mindezekért mennyit horgászott… Szóval, féltem a törlesztéstől, ám nem azért, mert Csabi szándékosan c-vágányra tenne; egyszerűen a Duna emel minduntalan valami fölényes tekintélyt fölém, ha leülök a partjára. Ez viszont nem csoda, ha a Balatonra és szerény folyóvízi horgászismereteimre tekintünk.

Márnafalva. A Duna jobb medrében fekszik, lakói békés, igazán dolgos halak. Ők a folyó napszámosai. Ilyenkor ősszel különösen tevékenyek. Hiába, készülni kell a télre, a lehető legtöbb energiát kell felhalmozni, és ez még túlórát is igényel tőlük. Mi ezt úgy csináljuk, hogy egy véndőbe raktározzuk a szükséges zsiradékot (szerencsés esetben mangalicáét), de őnekik a tápcsatornájuk a véndő; tömni kell ezt álló nap mindenféle emészthető anyaggal, amit a folyó eléjük sodor.

A kialkudott napra rossz időt jósoltak. Nem volt mit tenni, elvégre nem vagyunk cukorból, vannak remek vízhatlan ruháink, csak a szél ne fújjon szemből! A széllel aztán nem is volt dolgunk, de az eső – különösen a horgászat utolsó órájában – úgy szakadt, ahogy korábban a zsinórjaink. A törést sem tudtam elkerülni: első bedobásom a remek rezgőspicces pálcámmal olyan balul sikerült (fonott dobóelőkéből készült speciális hurok a bothegyre), hogy az elveszített, értékes végszerelék (:-)) mellett a botom mindjárt három centivel megrövidült. Igaz, ettől sokkal „gerincesebb” lett, ami húsz dekák hajigálása, a víz sodra és a halak ereje okán tán még előnyös is volt.

A peca megkezdése előtt Csabi nagyon előzékeny vendéglátónak bizonyult. Kezembe nyomott egy decis poharat, és ha nem figyelek, tán még tele is töltötte volna jófajta sárgabarack párlattal. Ennyi pálinkától azonban leszédültem volna a ládámról, elragadott volna a Duna, megevett volna egy fűrészhal, hogy aztán jól kiröhöghessen…, de nem is sorolom tovább, hiszen horgászni jöttem, a márnákkal való randevún pedig mégsem jelenhet meg spiccesen az ember. Nem, a bothegy törés e pálinkának nem tudható be, hiszen az olyan gyorsan bekövetkezett, hogy csak éppen melegíteni volt ideje annak a bizonyos párlatnak… Különben is csak két nyelet volt.

Csabi előzékenyen „maga alá” ültetett. Persze nem úgy, ahogy a kedves olvasó gondolja: folyóvízen a folyásirány szerint alul elhelyezkedő horgász van előnyösebb helyzetben (Az eredeti szennyes gondolatmenet szerint, ez korántsem biztos, hogy így van…). Sokkal előnyösebb helyzetben! A hal alulról érkezik, az etetőanyag lefelé sodródik, a felcsalizott horgokból pedig – értelemszerűen – az alsóval találkozhat előbb a hal.

Elméletben.

Minderre a gyakorlat aztán hamar rácáfolt. Csabi hét kapást és néhány szép márnát is elkönyvelt, míg én csak kosarat tömtem, dobtam, ültem, újból kosarat tömtem, dobtam…, és figyeltem barátom szakavatott mozdulatait. Sebaj, valakinek fel kell vállalni a krónikás szerepét is!

marci11.JPG

Megállj, jössz te még a Balatonra! :-)

marci4.JPG

Márnafalva lakójának...

marci16.JPG

...Márnafalvában a helye!

Pedig mindent úgy csináltam, ahogy a nagy kék könyvben meg vagyon írva: klipszbe akasztott zsinór, a kosárban pedig mindenféle márnafinomság, a horgon csonticsokor. Ugyanaz, mint Csabinál. Csakhogy…, és ezek a csakhogyok általában meghatározzák eredményességünket: az én kosaram – megtalpalva – 180 grammot nyomott üresen, míg Csabié 115 grammos (4 unciás) volt. Az enyém szinte azonnal megállt ott, ahova dobtam, míg Csabié kilépegetett a padka közelébe, ahol pedig a halak tartózkodtak.

A hetedik kapás után átjött hozzám, és a kezembe nyomott egy 4 unciás kosarat. Átszereltem, és milyen érdekes: hamarosan egy szép marci tekerte meg a feszesebbre”stabilizált” bothegyet, amit rövidesen nyakon ragadhattam. Nem is emlékszem, mikor fogtam utoljára márnát; alighanem tizenéves koromban, egy nemzetközi horgászversenyen Revnice-ben, a Berounka folyón…

marci9.JPG

Az első...,

marci10.JPG

... a második...,

marci2.JPG

...és a sokadik marci

Ezután már működött az alsó hely nyújtotta előny, és délre befogtam Csabit – legalábbis a kapások számát illetően. Érdekes, de a délelőtti órákban csak és kizárólag márnák jöttek, keszegféle még mutatóba sem. Barátom néhány szép gébet is kipirgált, de szerencsére nem zavarták a horgászatunkat. Olyannyira, hogy én egy darabot sem tudtam fogni.

Dél körül némileg javult az idő, hiszen kisütött a nap, ezzel együtt a kapások is megszaporodtak. Sajnos sok halat veszítettünk a kagylók dezertőrködése miatt; az elgyengült előke legtöbbször a fárasztás vége felé adta meg magát. Volt félbe maradt kapás is, s lám: kicsévélve a végszereléket, azon horoghiány mutatkozott. Mire bevághatott volna a horgász, a kagylók elintézték az előkét.

Hamarosan újból beborult, ám ez nem zavarta a keszegek megjelenését. Jobbára kiló alatti dévérek csipkedték a csonticsokrot, csak én ügyetlenkedtem el testesebb példányt. Csabi viszont szákba kényszerített egy igazán remek darabot. Nem mértük, de a két kilót biztosan elkerülte. Fogott egy sérült, s ettől kissé amorf, már-már ponty jellegű testet formázó marcit is. A hal rövidsége ellenére éppen háromezer grammal mérlegelt. Hozzáteszem, a partra tessékelt közel húsz darab bajszos közül csak három volt két kiló alatti, a legnagyobb pedig 3,5 kilót nyomott (Természetesen Csabi fogta. Hiába kérem, a hazai pálya előnye…).

marci15.JPG

marci7.JPG

dévér az apróbbak közül

marci1.JPG

Kivételes kondíció, remek egészség!

marci8.JPG

marci14.JPG

Az utolsó órában rendesen elvert bennünket az eső, kicsit átáztunk, kissé összesaraztuk magunkat a Duna felpuhult hordalékával, de a kedvünk megmaradt. Én már pakolgattam, amikor Csabi egy újításra szánta el magát: fonott zsinórból kötött előkét. S lám, eztán mind a négy marcit, amit megakasztatott, szépen szákba is terelt. A fonott előkezsinór nekem is ott lapult a ládámban, de eszembe nem jutott hadrendbe fogni. Pedig elkerülhettük volna azt a mérvű haljelölést, amit aznap végeztünk. Tehát, ha olyan márnát fogtok, aminek a szája sarkában egy x-es méretű xy márkájú horog fityeg rövid 16-os húron, kérjük, azt a Pelsológia e-mail címén (pelsologia@freemail.hu) jelentsétek be a méret és horogtípus pontos megjelölésével. Az első tíz bejelentő értékes könyvjutalomban részesül! :-)

marci5.JPG

A legnagyobb dévér Csabi merítőjébe került

marci3.JPG

Ponty alkat, márnabőr alatt

Régen pörgött el ilyen gyorsan horgásznap. Ez is azt mutatja, milyen jól éreztem magam Márnafalván, amiért elsősorban Jantner Csabit illeti a köszönet. Valahol úgy voltam aznap a Dunával, mint az én kedves, agyonhalászott, lerabolt, túlhorgászott Balatonommal…

Címkék: márna Duna jantnercsabi 

A bejegyzés trackback címe:

https://pelsologia.blog.hu/api/trackback/id/tr205563777

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

March Brown 2013.10.12. 12:39:24

Zsolti, én nem ismerek rád! A múltkor a balin, most a márnák. Mi lesz Veled? Még elhívnak ötször a Dunára, oszt elkezded böngészni az ingatlanos hirdetéseket.:)))))
Azé' ne izgujjá, majd mi kiokosítunk Dunából, haza sem akarsz majd menni a partjáról... :)))

Üdv,

Levente

nenono 2013.10.12. 14:30:33

Hát nemtom, ..... nem biztos,hogy összekoszolnám a kezem holmi folyóvízi selejt halakkal. :-))))
Jó, tudom neked mindegy csak hal legyen. Azért gratula ám! ;-)

70vr70 2013.10.12. 15:18:19

Látod, a Dunának nincsen párja :)

Willyfog67 2013.10.12. 17:13:29

@March Brown: Jó nekem ez a lehorgászott, lehalászott Balaton is, de néha nem árt kiruccanni, mert besavanyodik az ember a pontyaival együtt... :-)
Az okosítást örömmel veszem, jó pap is holtig tanul!

Willyfog67 2013.10.12. 17:14:31

@nenono: Köszi, nyugati alvégi, és iparkodj, mert most van a rabruhások időszaka!

Willyfog67 2013.10.12. 17:15:32

@70vr70: Van párja, csak kissé messze van tőle! De tény és való, az efféle pecák megunhatatlanok!

Fishraptor 2013.10.12. 18:41:40

Nem megy itthon, elmész Dunára idegen vezetővel! :)
Gratulálok,,,sok szép halat fogtatok! :)

Willyfog67 2013.10.12. 19:06:45

@Fishraptor: Ez az őszinte igazság...:-) De azért köszi, emlékezetes peca volt!

nenono 2013.10.12. 21:29:40

@Willyfog67: Köszönöm a felhomályosítást! Ha nem mondod........... :-))

Kenyeres László 2013.10.13. 10:26:05

Látom erőszakkal el lehet csalni! :D

Tegnap én is kint voltam. Sok hal jött, köztük 11 márna, de én nem ilyen óriásokat fogtam. :-) Zárójelben (kb. 1 hónapja már csak 0,15 fonott előkével horgászok és a paducot sem zavarja)

Willy, Csabi gratulálok a szép fogáshoz!

tinca72 2013.10.13. 12:13:32

Kedvenc folyóm meg a márnák igencsak megemelték bejegyzésed színvonalát Willykém, bár te a dunai
gébezésről is mesterfokon tudnál írni....:))

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.10.13. 15:03:44

Bitang nagy halak!
Balin nem jött? :-O
Nekem most a horgász nagrágja gyanús. :-O

Willyfog67 2013.10.13. 18:34:19

@Kenyeres László: Szia Lacika, na ez volt a te pályád, itt valószínűleg jobban érezted volna magad, mint a Balatonon...:-)
Annyira pecáztam, hogy ez a fonott előke eszembe sem jutott. Nem lett volna ez baj, ha mindennapos lehetne egy ilyen peca!
Köszönjük!

Willyfog67 2013.10.13. 18:37:18

@tinca72: Hívj meg egy gébezésre, szívesen cirkálnék arról is! :-)))) De az Imit otthon hagyjuk, mert csak elhibázná a csalivezetést... :O

Willyfog67 2013.10.13. 18:39:39

@AtyafiPeca: Nem olyan nagyok ám, csak beletoltuk a kamerába!
Kábé csak dupla akkorák, mint a te háton tartott balingóid...:-))))
A nadrág nekem is gyanús, olyan, mintha az enyém lenne! :O Csak az sokkal nyálkásabb szokott lenni!

Szigetközi Pecás · http://szigetkozpeca.blogspot.com 2013.10.14. 10:13:59

Azt a mindenit! Micsoda halbőség, mekkora márnák, kivételes napban volt részed :)) Bőkezűen osztogatott a Duna, respekt a sok halhoz!

segalapa 2013.10.14. 18:40:00

Gratulálok, szép fogások:)

Willyfog67 2013.10.14. 21:52:14

@Szigetközi Csónakos Pecás: Nekem úgy tűnt, ilyentájt - a megfelelő helyen - mindennapos lehet egy ilyen peca. Kár, hogy túl messze van tőlünk minden, erre alkalmas folyóvíz...:-(
Köszi!

Willyfog67 2013.10.14. 21:55:45

@segalapa: Köszi Mester, a gratulációt pedig továbbítom a gájdomnak!

godzikka 2013.10.15. 14:54:21

SZia Willy,

Kimaradt a szép halak okozta másodlagos élmény, pedig az legalább olyan jó volt, mint amilyen a peca lehetett!!
Visegrád kicsit kárpótolt a szombati haltalanságért, átmenetileg megint sikerült fogylul ejteni egy másfeles balint, ami elindította a képzeletemet a balin gasztronómia felhasználhatóságának irányába.

Üdv,
godzikka

Willyfog67 2013.10.15. 23:05:09

@godzikka: Üdv Zoli,
valóban nem tettem említést a márna gasztronómiai értékéről, de ez nem volt véletlen.
Egy biztos: legutóbbi emlékem (kb. 4 éve) kissé felülíródott, ami sokak szerint a Duna látványos tisztulásának is köszönhető.
Szombaton többet kellett volna pergetnünk, kint a vízen... :-)

horogasz 2013.10.15. 23:38:25

az a baj, hogy messze vannak a jó folyóvizek, mi?
találd már ki, hogy amúgy szar helyen laksz! :))))

ha az apróbbak közüli dévérre azt írod, hogy karika, azt is elhittem vóna.

Willyfog67 2013.10.16. 20:25:38

@horogasz: Ahogy nézem, lehet karika vót az. Esetleg kör, de négyzet semmiképp :-)
Előszóra fel!

paksica 2013.10.31. 12:15:20

Milyen szép halak, ha én ilyet foghatnék! :)
Mármint most azonnal!
Jelentem, hogy a szükséges módosításokat a szereléken 24-én elvégeztem, fogási arányt 17:3-ra javítottam, lécet 4,2kg-ra emeltem.
Testékszeres példány azóta sem került elő.

Willyfog67 2013.10.31. 12:31:25

@paksica: Na, majd legközelebb elhívlak magammal! :-)
Tuti helyet tudok, a koordinátákat e-mailben küldöm :O
Sajnos a harmadik bekezdéstől már nem olvasható a komment, ezért üzenem: csak gyakorolni, gyakorolni! :-)