Miért nem szaporodik a balatoni ponty?

pontyok.JPG

Ígéretemnek megfelelően ezennel szeretnék választ keresni egy korábbi posztban nyitva maradt kérdésre: vajon miért nem szexel a Balatonban a ponty? Sokak szerint azért nem, mert a Balatonba helyezett pontyállomány eleve szaporodásképtelen. Azért szaporodásképtelen – állítják –, mert mesterségesen előállított, lombik pontyok adják a népesítő anyagot (a lombik ez esetben a Zuger-üveg). Természetesen az ilyen nemzőképtelen pikkelyeseket direkt – hogy teljes legyen a rémképünk – dobálja be a halászati társaság a tóba, csak azért, hogy tovább telepíthessen a horgászok pénzén. Elismerem, lehet benne valami, ugyanis nunikás pontyot már sokat fogtam, ám pöcsöset még egyet sem. Ez lenne hát a hiba?

De ne bagatellizáljuk el a dolgot: nagyon is komoly témáról van itt szó! Egy természetes víz esetében első hallásra nonszensznek tűnik, hogy nem újul meg évről-évre a halállománya. Keszegféléket, küszt, gardát, kősüllőt, süllőt, harcsát, balint bizony a természetes szaporulat útján, telepítés nélkül termel ki és nevel fel a Balaton, és tényleg furcsa, hogy éppen a pontyállomány nem képes a megújulásra. Járjuk tehát körbe, mik lehetnek a pontyszaporulat elmaradásának valós okai.

halkelteto.jpg

Működésben a Zuger-üvegek

A mérsékelt égöv alatt élő édesvízi halak szaporodási ciklusát több együttes tényező határozza meg. Vannak abiotikus, azaz élettelen környezeti hatások, és biotikus, vagyis az élő környezet által okozott hatások. A halak szaporodása csak akkor lehet sikeres, ha ezek a tényezők egy ideális együttállásban jelennek meg. Az kevés, hogy a fiúponty és kislányponty egymásra lel egy szép májusi hajnalon, mert nem biztos, hogy szerelmesek is lesznek egymásba. Talán azért, mert nem „találnak egy padot”, ahol leülve kellemesen elbeszélgethetnének; esetleg „hideg idő” van, és pikkelyeiket inkább magukra húzzák, mintsem levetkőznek.

Az abiotikus környezeti tényezők közé tartozik mérsékelt égövünkön az évszakok szabályozó szerepe. Ez első hallásra talán teljesen természetesnek tűnik, hiszen ki hallott már decemberi pontyívásról. Megemlíteni mindössze a teljesség kedvéért muszáj, mert élnek pontyok a forró égöv alatt is, ahol az ívás történhet akár decemberben is. Sőt, egy évben akár kétszer is. Ez a tényező azért fontos, mert a halak szaporodását egy viszonylag szűk időintervallumba skatulyázza, ellentétben az egyenlítő környéki területekkel. Ettől függetlenül elmondhatjuk, hogy a tavaszi-kora nyári, április végétől június végéig tartó időszak elég kellene, hogy legyen a balatoni pontyok sikeres szaporodásához, tehát ezen a tényezőn semmi sem múlik.

Sokkal fontosabb tényező a fény, a hőmérséklet és az időjárás együttes hatása. Általában április végére melegszenek fel vizeink először olyan hőmérsékletűre (18 Celsius fok) amiben már kedvet kaphatnak pontyaink az ívásra. Ez az időszak azonban még bizonytalan, legalábbis – eredményes ívás esetén – az ikra érlelődésére és a kikelt lárva életben maradására nézve. Ekkor még gyakran lehetnek nagy viharok, amik a növényzetre tapadt lárvákat letéphetik, és drasztikus hőmérséklet-csökkenés állhat be. Továbbá minél melegebb a víz, annál nagyobb esély van megfelelő zooplankton állomány kialakulására, mert a kis halak első természetes táplálékát az apró kerekesférgek fiatal egyedei adják. A fény és a hőmérséklet egyébként szerepet játszik az ikraérlelődés-, valamint a hormontermelődés bonyolult élettani és kémiai folyamataiban is. A szaporodásbiológia hormonális fejezetére nem térnék ki, részben, mert unalmas lenne, de azért annyit érdemes megjegyeznünk, hogy az abiotikus tényezők is fontos szerepet kapnak annak megfelelő szabályozásában.

Ezek a tényezők azonban csak az ívás időbeni eloszlását határozzák meg (rossz az idő, hideg van: majd ívik akkor a hal, ha mindez kedvezőre fordul). Talán banálisnak hangzik, és égövünkön kevésbé lehet meghatározó az ionkoncentráció felemlegetése, pedig szintén fontos, ívást kiváltó vagy éppen késleltető tényező. Az ionkoncentráció csökkenése, a víz hígulása bizony igen erős, ívást aktiváló tényező, persze csak akkor, ha ez az ívási időszakban következik be. E környezeti tényező kiemelkedő szerephez a forró égövben jut. Itt a halak gyakorlatilag az év minden pillanatában szaporodásra képesek, és a szaporodást kiváltó fő ok az, amikor megáradnak a folyók. Ez a folyamat nálunk is megfigyelhető: a folyók tavaszi zöldárja mindig kitűnő ívási lehetőségeket, bőséges ivadéktermést eredményez, különösen a lágyszárú növényzetre ívó pontyféléknél. Ebből azonban azt is leszűrhetjük, hogy a kevésbé szélsőséges vízjárású területeken (elsősorban az állóvizeken), mint amilyen a Balaton is, sokkal kisebb a befolyásoló szerepe.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az abiotikus környezeti tényezők sem külön-külön, sem együttesen nem lehetnek okozói a balatoni pontyok szaporodásának elmaradásában. Ez legfeljebb akkor következhet be, ha a klíma jelentős lehűléses szakaszba kerül, ahogy erre legutóbb nagyjából 10-12 ezer éve volt példa, az utolsó jégkorszak idején.

A biotikus környezeti tényezők, azaz az élő környezet által okozott hatások közül elsőként tekintsük át a társ lehetséges befolyásoló szerepét. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Balatonban egyaránt megtalálhatóak nő- és hímivarú példányok. Hallottam olyan feltételezést is, hogy direkt ivarilag szelektált pontyállományt helyeznek ki a tóba, csak azért, hogy ott ne tudjanak szaporodni. Ez a módszer, mármint a szexálás mindennaposan alkalmazott technológia a baromfitenyésztésben, több ok miatt is, de a haltermelésben, különösen a tógazdasági haltermelésben még nem terjedt el. Egyébként pedig, vajon mi oka lenne a joggyakorlónak szaporodásképtelen állományt kihelyezni? A területi engedélyekből befolyt összeg egy részét kell állománypótlásra fordítani; nyilvánvaló, ha a ponty elképesztő módon szaporodna a Balatonban, sokkal kevesebb mesterséges pótlásra lenne szükség. Erről az oldalról tekintve tehát a joggyakorlónak kifejezetten az az érdeke, hogy a balatoni pontyok minél jobban szaporodhassanak.

Tehát a társ megvan, most már csak időben kell halainknak egymásra találniuk, valamint nagyon fontos, hogy a tejes és ikrás pontyok ivari szinkronizációja is megfelelő legyen. Egyaránt kellően érett ivarszervekkel kell, hogy rendelkezzenek az eltérő ivarú egyedek, s ha ez megvan, már szinte alig van szükség egy apróságra. Nem nagy dologról van szó, ám mégis…

Bármennyire is szomorú, ez a kevéske igény, az ívási környezet a limitáló környezeti tényező a balatoni pontyok szaporodásában. A ponty ugyanis elsősorban lágyszárú vízi növényzetre, a különféle hínártársulásokban ívik, ennek hiányában, kényszerűen ívhat gyékényes, nádas területrészeken is. Megállapíthatjuk, hogy ezzel szemben a többi pontyféle (balin, dévérkeszeg, karikakeszeg, szélhajtó küsz) könnyedén leívik a partszél mohás köveire is, sőt, e balatoni halfajok utódlása jobbára itt történik.

Ismeretes, hogy a tavon kiterjedt hínármezők már egyáltalán nem találhatóak. Ennek okát most ne vizsgáljuk (tápanyagszegény víz, amur, stb.). Megcsappant, különösen a déli part mentén a nádasok területe is, egybefüggő nád- és gyékényes társulásokat csak az északi part egyes részein lelhetünk fel. Azonban ezek nem ideális pontyívó területek; az itt horgászók tavaszonként tapasztalhatnak kisebb-nagyobb pontyívásokat, de ezek eredményességéről nincs érdemi információnk.

gyekeny_22[1].jpg

Északi parti gyékényes (Fotó: Kocika)

A déli parti kikötők partszéli hínárosaiban is láthatunk alkalomszerűen ívást. A kikötők azonban túlságosan zaklatott területek ehhez, így az ívás általában az éjszakai órákban történik. A zavartsághoz igazodva az itt ívó pontyok meglepő „csendességgel” teszik ezt, látványos összecsapások nélkül. Ezen elszigetelt, néhány egyedet megmozgató ívások eredménye gyakorlatilag a nullával egyenlő.

kikötő.JPG

Vékony hínárcsík a kikötőben. Sovány ívóhely.

Amennyiben a tavaszi vízállás és a bőséges csapadékellátottság lehetővé teszi a déli parti befolyók (pl. Fonyódi árok) vízhozamának javulását és azok átjárhatóságát, szinte minden alkalommal tapasztalhatunk jelentős tömegű pontyfelúszást. Elsősorban a nagytestű, kapitális egyedek keresik fel a befolyókat, ívási céllal. Ennek a szaporodási tropizmusnak jobbára az ionkoncentráció-csökkenés a fő kiváltó oka, ugyanakkor a csatornákban gazdagon található hínár is, ami már tökéletes ívási környezetet nyújt. Sajnos, ezek a halak azonban alig-alig tudnak leívni a folyamatos emberi zaklatás miatt (horgászat, rabsickodás), ráadásul többségüknek már visszatérni sem marad lehetősége a Balatonba…

árok.JPG

A Fonyódi árok alsó szakasza

Nem került még említésre, de a fentiek összegzéseként most meg kell említenünk az antropogén hatásokat. Egyértelműen emberi tevékenységek hatására szűkültek be az ívóterületek (déli vasútvonal kialakítása, a vízszint állandó szinten tartása, a partvonal kibetonozása, tájidegen halfajok betelepítése), melyek elsősorban közvetlenül, de néha közvetetten hatva, gyakorlatilag ellehetetlenítik a pontyok szaporodását. El lehet képzelni, micsoda paradicsomi állapotok voltak, amikor a víznek még szabad kijárása volt a berekterületek felé. Nem kell csodálni, ha a balatoni halállomány mesterséges utánpótlásra szorul.

A Balatonba telepített pontyok döntő többsége valóban mesterséges úton előállított „lombikhal”. Jómagam híve voltam az ún. Dubics-tavas természetes ívatásnak (kisméretű ívató tavak, ahonnét az ivadékot előnevelt (tökmag) méretben lehalásszák és kihelyezik az egynyarast nevelő tavakba), de megfelelő feltételekkel rendelkező, nagyobb méretű tavakban hektáronként egy kistörzs (1 ikrás, 2 tejes) kihelyezéssel is remek eredményeket lehet elérni. A természetes ívatás azonban kockázatos dolog. A kihelyezett anyahalak ívása elhúzódhat, még akkor is, ha igyekszünk hormonkezeléssel (kihelyezés előtt, érettségtől függő adagú hipofizálás) szinkronizálni azt. Az elhúzódó ívás szórt méretű egynyaras állományt eredményez, ami kerülendő. Az ívás, a lárvafejlődés, a kikelt zsenge hal kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett (hirtelen lehűlés, nagy vihar) itt jelentősen sérülhet, ami mesterséges körülmények között (keltetőház) szinte teljes védelmet élvez – különösen, ha a víz temperálható. A nevelő tó előkészítése, vízfeltöltése, a kishalak kihelyezése napra pontosan tervezhető, ami nagyban növeli az eredményességet. A természetes ívatás éppen ezért manapság háttérbe szorult. De nem azért, mert a tenyésztésben tartott anyahalak nem ívnak le önmaguktól! Igenis leívnak, ahogy utódaik is, hiszen ivarterméket fognak termelni az utódok is. Természetes körülmények között azonban a fentebb tárgyalt tényezők együttes állásának köszönhetően valósul meg az ívás; ellenkező esetben elmarad!

Gyakran hallom, amikor mondja horgásztársam augusztusban fogott pontya bontásakor, hogy, na, ez sem tudott leívni, tele van ikrával. Ez így helyes (hiszen szemmel látható) következtetés, de a legtöbbször elhangzó magyarázat, miszerint genetikai okok miatt képtelen leívni, már nem az. És itt felvetődik a kérdés: mi lesz azoknak a halaknak az ivartermékével, amelyek nem ívtak le? Tulajdonképpen ugyanaz, mint a forró égövi társaiknál: folyamatosan olyan állapotban maradnak, hogy kedvezővé váló körülmények esetén azonnal megtörténhessen a szaporodás. Az ivartermékeknek van egy rendszeresen megújuló és ezzel párhuzamosan mindig leépülő része, azaz a hal mindig készen áll arra – amennyiben a körülmények lehetővé teszik –, hogy leívhasson.  

Ajánlott irodalom 1.

Ajánlott irodalom 2.

Címkék: ponty halászat halszaporodás 

A bejegyzés trackback címe:

https://pelsologia.blog.hu/api/trackback/id/tr485038899

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

godzikka 2013.01.23. 17:41:15

Szia Willy,

Ha jól értem, akkor a lényeg, hogy azért nincs természtes szaporulat, mert nincs hol ívni. A déli vasútvonalat visszacsinálni nem lehet. Lehetne viszont tilalommal és halőrzéssel védeni a csatornákat, ahová felúszhatnak íváskor.
Ill. érdemes lenne kitérni annak az okaira, hogy a hínár miért ritkul (mint másik talán visszafordítható folyamat). Nekem gyerekkori emlékként a 80-as évekből jóval több hínár ugrik be. Hattyúk nem lehetnek - részben - felelősek?
És még egy laikus kérdés: ha a süllő nem tud ívni a parti kövekre, akkor hová? Neki nem gond a ritkás növényzet?

Üdv!

Willyfog67 2013.01.23. 18:52:33

@godzikka: Valóban ez az ok. Viszont tilalommal és halőrzéssel nem tudsz elérni eredményt a déli parti befolyók sok-sok km-én keresztül (lehetetlen vállalkozás), ráadásul bő vízellátású évre is szükség van (a legutóbbi kettő nem ilyen volt)ahhoz, hogy a pontyok felvándoroljanak. De az itteni szűkös ívóterület, sikeres ívás és ivadéknevelődés esetében is csak "cseppnyi" szaporulatot eredményezhetne a Balatonnak.
A hínár megritkulása szerintem elsősorban a víz tápanyag-ellátottságának drasztikus csökkenésére (nem csak az átlátszóság, hanem a kémai szempontok miatti tiszta víz)vezethető vissza. Továbbá kétségtelenül nem hasznos az amur balatoni jelenléte, és valamennyi hínárt a hattyúk is elfogyaszthatnak, ám ez nem lehet számottevő.
A süllő a nyílt vizeken megtalálható kemény, márgás, köves, homokos területek ívik a Balatonban, viszont a már éppen ragadozásra áttérni készülő kis süllők táplálék-ellátásában fontos szerep jutott a hínárnak. Ugyanis itt élt a Pontusi tanúrák (Limnomysís benedeni), melyet ugyan az 1950-es években telepített be Woynárovich professzor a Balatonba, de attól fogva a kis süllők fontos táplálékává vált. Ebből is látszik, a hínármezők hiánya az egész balatoni életközösség szempontjából káros állapot.

godzikka 2013.01.23. 19:45:00

@Willyfog67: Akkor tehát sakk-matt, és nem visszafordítható a dolog? Elég kutyául hangzik...

fonyod 2013.01.23. 19:48:35

Nálunk -az Árpád parton -a hattyúk rettenetesen pusztítják a leveles hínárt, nincs ivóhely, nincsenek kagylók a hínáron. Alig van ponty. A hattyú a moszatot is leeszik a kövezésről, nincs sneci és dévér ívás, amig volt az ikrával együtt ette le a moszatot. Mivel csatornáztak mindent nincs ,,tápanyagbeáramlás,, a vízbe. Hogy megoldást is kínáljak a hínár visszatérésére, szarjunk a vízbe...

Kenyeres László 2013.01.23. 21:34:46

Szia Willy!
Mesterségesen kialakított ívóhelyek kihelyezése nem hozna érdemi javulást?
Üdv.: Kenyeres Laci

Brinning 2013.01.23. 22:56:26

@Willyfog67: csak egy adalék: az 1600 kormorán évi halfogyasztása 1600x0.75kgx365= alsóhangon 400 tonna.Mennyit is telepített a BHG? A kormoránoknak telepítettünk nem a horgászoknak a területi jegyek árából. A leírtakkal egyetértek, kivéve, hogy nem lehetne szigorúbban ellenörizni pl az öszi telepítések után azon az 5-6 helyen két hétig-esetleg horgászati tilalommal az adott helyeken, a rendőrség bevoásával. Az már nem túristaszezon rá kell hogy érjenek! talán az akarat sincs meg. Üdv. Erik

Brinning 2013.01.23. 23:03:51

400 tonna ponty ára 500ft/kg -valszámolva 200 millió ft. Nem lenne olcsóbb akár fizetni is vadásztársaságoknak a gyérítésért, egyedi engedély kapható rá főleg megfelelően megindokolva.

Koli 2013.01.24. 12:03:51

Szia Willy,

korábban egy kárászos posztban írtam pár sort erről a témáról.
Nagyon felértékelődhet a tó északi partján, a néhány kilométerenként található, pár méter széles patakocskák szerepe.
Magam is láttam tavaly nyár végén olyan horgászt, aki 10-15 szűk tenyeres (azévi születésű) pikkelyes kispontyot fogott.
Rá is kellett szólnom, hogy jobb, ha visszadobja, mert nem kárász az...

Ezek a kis patakok optimális ívóhelyek adnak nemcsak a pontynak, de az összes keszegfélének is. A jelentőségük nemcsak az, hogy leívnak a halak, hanem, hogy a kikelő ivadék megfelelő táplálékot is talál bennük.

Remek ívóhelyek, de sajnos nagyon sérülékenyek is.
Egypár rapsic, ha keresztben lerekeszti (kifogva a szaporodni felúszó halakat), akkor oda az egész éves potenciális szaporulat.

Jó lenne megoldani ezeknek a zegzugos, nehezen megközelíthető helyeknek a hatékony ellenőrzését.

Koli

steveolson · http://steveolsonhun.wordpress.com/ 2013.01.24. 13:48:44

Az a fránya ember az ront el mindent, utána meg csodálkozik, hogy nem úgy működik minden, ahogy kellene!

jójo 2013.01.24. 15:41:46

Willyfog!
Egyet tudok érteni a cikk tartalmával,és lényeg látásával!
Rendkívül fontos lenne az ívó helyek rekultivációja,és megfelelő védelme."Baromi" módon nem szeretem a fejlett nyugattal való példálózást,de a jelen helyzetben első lépésben lenne mit tanulnunk/átvennünk.Egyáltalán nem ördöngös dolog vízjárási -és ezáltal hal átjárhatósági- szempontból a hajdani berek összeköttetése a Balatonnal.Nem csatornákra és kanálisokra gondolok,meg ilyen -olyan egyesített övcsatornákra,különböző árkokra.Persze mint minden ,ez is pénzbe kerül,de jelen helyzetben a kecske is jól lakna ,és a káposzta is megmaradna.A külföldi hal és vadvédelem ezen a területen elég jelentősen bizonyította a különböző megoldások hatékonyságát.Mindenképpen növelni kell(ene) a szélvizek területi arányát.A lapos, vizes élőhelyek egyéb más fajoknak is élettér növekedést biztosítana,növelve ezzel a biodiverzitást. Vízjárási szempontból a természet-közelibb állapotra törekedni.(tavaszi,nyár eleji víz kiszaladások).És miért tartom fontosnak a rekultivációt?:
A ponty szaporodásához csak egy apró,ámbár fontos tényezőt megemlítenék én is.Az pedig az ívóhelyek védettsége a hullámzástól.Hiába van meg a megfelelő genetikai törzsállomány ,és körülmény(időjárás, vízhő,napfok,mederfenék hő!,vízszint stb), a jelenlegi jogi medren belül, ismerve a balatoni szél viszonyokat,ritka az az "együttállás" mikor minden "klaffol" . Ponty ívásokat lehet észlelni az északi-parton-ahogy Te is megjegyezted-, ennek sikertelenségét én a habitás nádon áttörő hullámzásban látom.
A vizes -lápos élőhelyek rehabilitációját az unió is preferálja,támogatja...:)

horogasz 2013.01.24. 17:12:30

ezúttal elmarad a gyors válasz a kommentekre. úgy látszik a szerző még regenerálódik a tegnapi vereség után :). ja nem, az :(.

kevés neuralgikusabb pontot tudok elképzelni a balaton életében, mint a parti területeket. sekély víz - valami gazzal - viszont csak a partszélben várható egyelőre. a csatornák, patakok jó alternatívák, de utóbbiaknál a vízellátottság a bizonytalan, előbbieknél pedig az ívás zavartalansága, illetve a halak épsége.
ezt már elcseszte az ember. berek nincs. visszacsinálni nem lehet. az idegenforgalom és a vízgazdálkodás (belvíz-, árvízvédelem) felülírt mindent. kád lett a tóból, lefolyódugóval, meg egy olyan csappal, amit nem mi kezelünk jellemzően. szóval itt jön be, hogy mennyire kicseszett az ember magával, mert ha már egyszer beavatkozik, és elvárásai vannak - pl. ne apadjon le, de ne is csorduljon ki -, akkor további beavatkozásokra is szükség van - ld. dunai duzzasztógátak.
ilyen körülmények között pedig az lesz az utolsó, hogy marad-e (lesz-e) ívóhelye a pontyoknak.

a balaton esetében úgy érzem, a méretének köszönhető, hogy a főmeder diverzitása még olyan, amilyen. és az is csoda lenne, ha a jelenlegi természeti és természetközeli állapotokat meg lehetne őrizni.

Willyfog67 2013.01.24. 18:37:07

Nem sok komment igényel esetleges választ...:-)

Fonyódé például egyáltalán nem, különösen, hogy a vietnámi (pontosabban távol-keleti) haltenyésztésben kommentjének utolsó mondatát szigorúan betartják a haltermelők és családtagjaik. Uraim, ott tényleg belekakkantanak a vízbe, és ami vele együtt jön...:-) Na de az ott tógazdaság, ez meg itt a Balaton...:-)

@Brinning: Tanár úr, lesz még szó a kormoránokról is, de az egy másik aspektusa a balatoni hal(hol?)állományt apasztó kérdéskörnek. Azért annyit hozzáfűznék, hogy a kihelyezett pontyok már legalább 40-50 dekásak, de inkább nagyobbak, azaz ezekben a halakban már a káró nem tud kárt tenni.

@Koli: Ezek szerint csak-csak születik megéri néhány kishal a őszt... Örömteli, de ahogy írtam is, ezeknek a befolyóknak az ívási időszakban (kb. 1,5 hónap) védelme teljességgel megoldhatatlan.

@steveolson: Így igaz. Mi rontottuk el, habár immár 130 éve, de akkor is mi voltunk a bűnösök. Eljátszottam néha a gondolattal, különösen, amikor nem volt kapásom, milyen frankó lenne, ha körbe tudnám evezni a fonyódi hegyet, vagy Somogyváron kiköthetnék a csónakommal....-)

@jójo: Tegnap este kaptam egy e-mailt éppen ebben a tárgyban, éppen ilyen okfejtéssel. Nem tőled kaptam :-), de abban szinte szóról-szóra ez volt leírva. Belelátsz a leveleimbe? :-)))
Nos, bizony nem olyan ördöngösség a recept. Szépen összefoglaltad, köszönöm.

@horogasz: Uram, most már ideje lenne találkoznunk személyesen is. Nem gondolja? :-)))

fonyod 2013.01.24. 20:13:53

@Willyfog67: Remélem érzékelhető volt a kommentemben a szándék, hogy ne a régi világot sírjuk vissza, hanem a mostaniból hozzuk ki a maximumot. Te is gondolkozhatsz arról, hogy körbeevezed a Fonyódi hegyet, de akkor nem a Szúnyogszigetről indulsz, mert kb. 40 m-rel a vízalatt lesz. A vasutat is azért építették ide, mert akkor sem volt rentábilis a mocsárba építkezni és mit ér a vasút a településektől 5 km távolságban, amikor csak lovaskocsid van? Semmit.
És igen is jó a kisvíz, jó a nádnak jó az ívásnak is és jó a fürdőzőknek is. Több kollégám is nyaralt nálunk és MINDENKI elégedett volt a térdi-bokáig érő vízzel, a kisgyerekeket gond nélkül lehetett beengedni.
És azért több a fürdőző mint a horgász...
Pont a változó vízmagasság biztosítja az élővilág változatosságát
UFF!

jójo 2013.01.24. 20:53:14

Willyfog!
Nem tudom az e-mail címed sem.:),így sajnos nem láthatok bele.Pedig biztos találnék benne egy-két "csemegét", természetesen szigorúan balatoni témára gondolok.)Ahogy a szavak,úgy az elméleti dolgok sem érnek túl a mólón..:)

Willyfog67 2013.01.24. 21:38:46

@fonyod: Abszolút. A távol-keleties példát csak azért dobtam be, hogy lássuk: nincs új a nap alatt. A 40 m. kicsit sok egyébként, -2 és +8 m. között ingadozott a vízszint, ámbár a + 8 m. is bőven sok lenne...:)
A vízszint-ingadozás értékelésével is egyet értek, az nem indok, hogy leér a csónakom alja a kikötőben. Baromság. Sőt, ez a legnagyobb baromság: aztán nekem mindig 110-en álljon ám a mérce...:-)))

@jójo: Na mindegy. Azért üvöltözzünk csak, más lehetőségünk úgy sincs :-)))

jójo 2013.01.24. 21:41:22

@Willyfog67: Elnézést a csemege félreérthető azzal a macsek körömmel.)

Willyfog67 2013.01.24. 21:48:10

@jójo: Nem értettem félre :-), pont a macskakörmök miatt...:-)))

jójo 2013.01.24. 22:01:56

@Willyfog67:
A vízszint ingadozások értékelése/bírálása puszta emberi önös érdekek mentén történik egy-két vélemény megfogalmazásban.Túl kellene lépni az ego centrikus látásmódon.Kellenek a vízszint ingadozások a Balaton életében,még ha el kell viselni néhány kellemetlenséget.Bizony jót tesz a nádnak,halnak...:)
üvöltözzünk.-)))

jójo 2013.01.24. 22:04:55

@Willyfog67: Köszönöm!-akkor megnyugodtam-

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.01.25. 00:55:14

Üdvözlöm a Horgásztársakat az élet kegyetlen hullámverésében!
Fogadni mertem volna, hogy már megen szélesvásznon reszelitek a fingot, de télvíz idején én mind a tíz ujjamat megnyalom egy ilyen erotikus írás olvasása után. Emléxem régen alig tudtunk menni a vízben a rengeteg sok hínármezőtől és akkoriban arról cikkeztek az újságok, hogy jaj istenem most mi lesz. Sajnos érdemben semmit sem tudok hozzátenni az értekezéshez, elvenni meg nem akarok belőle. Fonyód kolléga irónikusan érti azokat a gondolatokat, amiket leír, mert néha zavarba lyövök a mondatai láttán. Lyó élyt! Azért jó lenne idén egy macsó kanpontyot akasztani, amelyiknek, akkora lenne a ..., hogy pöcsösnek aligha lehetne nevezni.

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.01.25. 01:02:34

Fonyód: Régen én rengeteg szerves anyagot raktam bele. :—)
Azóta már nem Eu konform a Balatonba pisilni és a kaki megbocsáthatatlan bűnné korcsosult.

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.01.25. 01:10:02

Végezetül engedjétek meg, hogy egy kiváló írást linkeljek ide egy nagyon frankó és egy rendkívül érdekes és egy felettébb szórakoztató és egy állati nívós horgászblogról, ha már szóba jött a szerves anyagok hiánya.
atyafipeca.wordpress.com/2012/07/16/a-kutyasok/

Koli 2013.01.25. 08:42:37

A hínárról jut eszembe.
Tavaly vettem észre, év végén a kisvíznél.
Hajóról fürödvén, Szigliget és Lábdi között rendes hínármezők vannak a parttól 2-300 méterre, a nádas előtt. A vízmélység 1,4-1,5 méter, a víz alja lágy iszap.
Annyi a hínár, hogy a felső hajtások, már kiértek a víz tetejére is.

Nem a tüskés átokhínár, hanem a "rendes" balatoni hínár... Talán ez majd a tavasszal felizgatja a pontyokat.

A neten keresve, 2002-es origós cikket is találtam, ami azt taglalta, hova tűnt a balatoni hínár.
Nincs új a nap alatt.

Koli

Willyfog67 2013.01.25. 15:22:59

@AtyafiPeca: Való igaz, gyermekkoromban olyan hínarasok voltak itt nálunk is, hogy nem tudtunk benne elmenni. Mondanom sem kell, folyamatosan tele volt hallal, és május végén szétdöntötték az ívó pontyok...
Az "Eu komfort" egy szép dolog, de a kényszer az úr... Volt egy ilyen sztorim nekem is, igaz, nem én voltam benne a "szenvedő" fél.Már megírtam, kiadásra vár :-) Na jó, neked azért átküldöm lektorálásra...:-)))
Azért van, amivel nem értek egyet veled. Mert van egy legyes blog, ami még a tiedénél is látogatottabb :D

@Koli: Ez örvendetes. De a hínárnak akkor kell ott lennie, amikor az ívási időszak van. Gondolom nem májusban fürödtél ott, ellenben meg van a lehetőség idén, hogy ugyanott már korán előjöjjön a hínár. Hacsak nem a drága amurok, amikből felétek több van, mint felénk, le nem legelik.

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.01.25. 16:16:01

WillyFog vigyázz, vigyázz, mert a Nevető Fűrészhal" gyomrába bármikor be tudok csörlőzni vízibombákat és a szonárnak köszönhetően... Nem is folytatom... :-) Nehogy a Balatonalattjáró után csak egy olajfolt maradjon és ellepjék a kompótok a Balatont! :-O

Willyfog67 2013.01.25. 17:25:44

@AtyafiPeca: :-))) Azt hittem, azt fogod megkérdezni, melyik a kedvenc borom...:D

Willyfog67 2013.01.26. 12:09:30

@AtyafiPeca: Az Irsai. Na jó, az Olivér :-)

AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.01.26. 18:45:46

Lehet ám az is, hogy a nagy liberalizáció, meg a másság favorizálása kihatással van a pontyok nemi életére is. Mi van, ha egyszerűen csak lezbikussá és homokossá váltak? Abba pedig mi nem szólhatunk bele. Hiszen joguk van hozzá!

Willyfog67 2013.01.27. 11:59:23

@AtyafiPeca: Ilyen esetben sem szaporodásképtelen, legfeljebb menet közben azzá vált...:-)

jójo 2013.01.27. 16:37:08

Lehet ,hogy tüntetést is szerveznek..-ahhoz is van joguk-)
De legalább pontos adatokkal rendelkeznénk az állomány nagyságáról, ha tüntetnének.:)

fonyod 2013.01.27. 17:59:13

MOCSKOS BUZIK! -Hallatszott szürkületben, még kora nyáron a part felől, mikor a maráson mártogattam. Azt hittem MTK és Vasas drukkerek csaptak össze a strandröplabda pályán, kissé bemákolva. Akkor a halaknak szólt..?

Willyfog67 2013.01.27. 21:31:06

@jójo: De csak akkor, ha lesz ellentüntetés is....-)

@fonyod: Szólhatott nekik is, de az is lehet, hogy a parti horgászok kiabáltak be a csónakosoknak :-))))

jójo 2013.01.28. 11:03:27

El viccelgetünk a ponty szaporodási erélyével, és az ivari arányával,összetételével ,pedig valós probléma is lehet a jövőre nézve,az őshonos állomány genetika diverzítása.A genetikai "szennyezettség" már évtizedekkel ezelőtt elérte hazánkat,az import halakkal,és ez bekerült a balatoni életközösségbe is.A fajták minősítésénél a genetikai "vonalkódnak" is szerepelnie kellene a minősítő intézeteknél,nem csak a külső morfológiai jegyeknek,testtömeg indexnek.Nyilván újra kellene gondolni a minősítési szempontokat aminek a fő ,és egyetlen irányvonala az adott térségre jellemző genetikai vérvonal,és nem a növekedési erély.Nem tudom ,hogy ez irányú kutató munka folyt-e a Balaton és vízrendszerén valaha.Bízom benne,hogy még létezik olyan izolált populáció a vízrendszerben,amely e kritériumoknak megfelel,és felállítható egy olyan törzs állomány(genetikailag),amely csak erre a tájegységre jellemző.
Sajnos a szennyezettség megszüntetése hosszú folyamat,de a horgászat jelentős partner a szennyező anyag "kitakarításában"-ismerve a ponty centrikus horgász kultúrát-.Ugyan akkor veszélyes is lehet az őshonos állományok megerősödésére. Szerencse a szerencsétlenségben,hogy a ponty produkciója a Balatonban gyakorlatilag 0.A másik szerencse tényező a ponty genetikájában keresendő.Az ősi formára való "visszaütés".Csak hogy már az ősi forma sem tiszta.Gondolok itt ismét a külföldi import halak térnyerésére.(pl koi) mely egy Ázsiában őshonos ponty, emberi mellékterméke.(egy genetikai hulladék)
Tulajdonképpen, a most negatív dolgokat,a balatoni őshonos ponty javára fordíthatjuk.Szelekciós előnnyel bír.De ezt fel kell ismerni.Jelentős kezdő telepítésekkel kijátszható,fel hígítható, meg is szüntethető az idegen vérvonal.Esetleg beépül olyan genetikai elem, amely javítja az őshonos állomány alkalmaszkodó képességét.
Ezen tisztaság eléréséhez nagyon sok más tennivaló is akad bőven.Emberi tényezőkre gondolok.A vízrendszert használó "szennyező"halastavakra, a tradícionális ívóhelyek rekultivációjára,újak létesítésére, ,önmérsékletre stb.

horogasz 2013.01.28. 16:58:51

tök őszintén kérdezem: milyen őshonos állományról beszéltek?
mi az, hogy őshonos állomány, meg genetikai szennyezés?
ha lett is volna őshonos állomány az utóbbi évtizedekben, csak jót tett volna neki egy kis vérfrissítés.
de azért szögezzük le, hogy nem volt ilyen, mivel:
1, évről évre telepített állományok - azaz nem őshonosak - kerülnek a balatonba
2, elhanyagolható a természetes szaporulat, vagyis tök mindegy, hogy van-e hozott gén, vagy nincs
3, eleve szénnéhibridizált változatokról beszélünk, vagyis az "ősi" jegyeket hordozó példányok sem biztos, hogy köthetőek genetikailag a balatonhoz - lehet, hogy csak megjelenésükben. ami nem volna meglepő, mivel maga a tó elég jellegzetes élőhely, jellegzetes vízszínnel, táplálékkal, pH-val, aljzattal, mindennel.

de nem is ez e lényeg, hanem az, hogy a ponty esetében ősi formákról beszélgetni meglehetős könnyelműség manapság. hiszen több ezer éve szaporítják, sőt tenyésztik, kiragadva az ember számára fontos tulajdonságokat - felhalmozva egy olyan tömegű állományt idővel, ami a valóban "ősi" forma rovására terjedt el már az európai vizekben.

Willyfog67 2013.01.28. 17:45:21

@horogasz: bármennyire hihetetlen, a szarvasi génparkban van még igazi balatoni nyurga ponty. de ha ez nem jó, megfelel a tiszai nyurga is, sőt, a kis-balatoni is :-))) egy példány eredetiségét kényelmesen be lehet azonosítani a génállományából.
egyébiránt az első telepítésekig (1940-es évek) szinte csak nyurga ponty létezett a balatonban. ilyen, "az ősi géneket még tisztán hordozó álomhal" (valahol olvastam...:-), nyilván létezik még, de a kérdés: van-e szükségünk rá?
gyakorlatilag néhány mondatban erre kitértem a citált cikkben, amiben egyébiránt igazán magas szintű grafikai elemeket tudtam betenni...:-)))

Willyfog67 2013.01.28. 17:48:46

@horogasz: és még annyit. a nyurga pontyok ívási ideje többnyire későbbre datálódik (június), ezért is tudták megőrizni formájukat, mert a tógazdasági formák már nekiállnak április végén, május elején az ívásnak.egyébként természetes körülmények között ebből is adódik a faj sérülékenysége.

jójo 2013.01.28. 19:54:37

Értem a felvetésed horogász.A 80-as években még volt részem -talán kissé "hamis"(?)-nyurga ponty fogásában. Akkor "fertőződtem" meg.Az nyári iskola szünetben pedig-akkori szemmel-óriási ponty ívásokat tapasztaltam a védett nád öblökben.És bizony nyurgák voltak.Meg is szóltak az öregek,hogy mit bámiszkodok, legyeskedek a kis vízen.
Azt én sem tudom mennyire lehet tiszta a vérvonal,de ha volna egy referencia genetikai kód, akkor beljebb vagyunk.Szerintem a kis-balatoni-ahogy Willyfog is említi- megfelelő volna szaporításra,ahogy ezt a kezelő teszi most is-részben-.Az minden esetre örvendetes ,hogy létezik egy genetikai bank.:)
Willy : a grafikai elemek lenyűgözőek,már-már a gyerekkoromat idézi,..D.D.-viszont az érthetősége vitathatatlan..:-)

Willyfog67 2013.01.28. 20:11:55

@horogasz:

"...szénnéhibridizált..." Papa. Ezen szénné röhögtem magam:D

fonyod 2013.01.28. 22:18:06

Hagy írjak be egyszer és utoljára komolyan.

Gyönyörűen ki lett elemezve minden baj, nyomor stb.
De.
A sok művelt hozzászóló, szakértő, kibic, rabsic és önjelölt megváltó a balatoni/balatonon horgászó emberek hány százalékát teszi ki? A balatoni horgászok hány százalékát érdekli CSAK a hal elvitele, a mindenek előtti zsákmányolás?
Tenne valaki ténylegesen valamit vagy csak a szokásos téli ,,rugózásról,, van szó. Lehet-e tenni bármit is a jelenlegi helyzetben?
Szerintem NEM.

horogasz 2013.01.28. 22:48:41

persze lehetne szarvason találni olyan génállományt, ami jellemző volt a régi megjelenési formákra. és onnan, abból a populációból be lehetne népesíteni a tavat? az sem lenne sokkal egészségesebb dolog.
na de tényleg ez már csak a hab lenne a tortán.

itt valóban hiányzik egy összhorgásztársadalmi igény. pláne áldozatvállalás. innen indulna minden.
de ha ez nincs meg, akkor tényleg csak a fing reszelése jut még azoknak is, akik tenni akarnának.

de talán sokkal pragmatikusabb kérdés, hogy valós probléma-e egyáltalán az, amiről a poszt szól. mármint a döntéshozók, hivatalos szervek, illetékes hatóságok és joggyakorlók szerint is probléma-e az, hogy nem ívik le a ponty. ha az, bizonyára tennének ellene... vagy mégsem?

horogasz 2013.01.28. 22:55:55

@Willyfog67: na de hát te csak tudhatod, hogy milyen tájváltozatok vannak, azok miben különböznek egymástól, illetve mennyi időbe telik egy új formát, tulajdonságot kialakítani...
persze a szép nyurgatestű halak a konyhai pontyozók között osztatlan sikert aratnának. méret, fél kiló.

Brinning 2013.01.28. 23:49:41

@Willyfog67: Szia Willy , lehet azt tudni hogy az 1800-as években és az 1900-as évek elején melyik ponytfajta volt uralkodó? mert akkor alig vagy nem volt nád és a valószinüleg a hinár is kevesebb volt, hisz az eutrofizáció a 20.század második felének "köszönheti" amegugrást pl intenzív mezőgazdaság,megemelkedett emberszám csatorna nélkül stb. Tehát az akkor élt fajták talán a mostani körülményekhez is jól alkalmazkodnának.

Brinning 2013.01.28. 23:52:16

@Willyfog67: mármint a 60-80-as évekhez képest volt kevesebb hinár

jójo 2013.01.29. 08:35:04

horogasz!
Beszélgetünk/írogatunk.Nem hinném,hogy a blog üzemeltetője(Willyfog) a megváltás szellemében fejti ki saját véleményét,meglátását,mint ahogy a hozzászólok sem. Tudom nem túl etikus mások nevében nyilatkoznom...-de ez az én meglátásom-.:)

jójo 2013.01.29. 09:55:11

Elnézést,a hozzászólásom "fonyód"-nak szólt

Willyfog67 2013.01.29. 20:37:57

@fonyod: Ez a téma, mármint miért nem szaporodik a Balatonban a ponty, igazából nem vár megoldásra, mármint olyanra, hogy fogjunk össze, menjünk el 5 nap társadalmi munkára, ássunk, hínárt telepítsünk, hanem éppen arról szól, hogy ez a déli vasútvonal kiépítésével és a vízszint lehetőség szerinti állandó szinten tartásával egyszer s mindenkorra elúszott. Ezen lehet tépelődni, okokat és miérteket keresni, de mi sem juthatunk jobb megállapításra, mint korai elődeink: a balatoni népesítő anyagot máshol kell szaporítani és felnevelni, majd egyszerűen áttelepíteni a tóba. Ez működik most, és fog is, előreláthatólag addig, amíg lesz a tóban víz.
@horogasz: a poszt témája valós probléma, hiszen nem szaporodik a Balatonban a ponty. Hogy ezt ki hogy éli meg, az más kérdés. Igen, ez is megérne egy posztot, de politikai jellegű írásokat nem vagyok hajlandó publikálni...:-)
@Brinning: Tanár Úr, erre nem tudok pontos választ adni. Valószínű magyarázat lehet az, hogy a régmúlt időkben sem volt sok ponty a Balatonban, fogtak a halászok, amennyit fogtak, annyi bizonyos, hogy sosem volt meghatározó halfaj a halászfogásokban (keszeg, garda, süllő adta mindig a halászfogás döntő többségét akkoriban) A kérdés akkor kezdett élesedni, amikor megjelent a horgász (háború után), sőt, sokasodni kezdett (70-es évek). Egyébként, ha nem lenne horgász a Balatonon, illetve csak annyi lenne, mint az ötvenes években, nem lenne kérdés mindez, mert annyi ponty "magától" is lenne a vízben, amennyi az ő igényeiket kielégítené.

fonyod 2013.01.30. 08:49:25

@Willyfog67: Félreértessz.
Általánosságban írtam.
Mennyi a balatoni horgász és mennyi az ,,aktív,, hozzászólás. Haldorado, peca.hu a te blogod és néhány (elhanyagolható)látogatottságú oldal. Összesen átfedéssel talán 50 ember kommentel.
Reprezentálja a balatoni véleményeket?

Willyfog67 2013.01.30. 17:49:03

@fonyod: Így már érthető. Természetesen nem reprezentál semmit, annál inkább sem, mert a balatoni horgászok 95 %-át a minél több hazahordható hal érdekli. A többség meggyőződéssel állítja, hogy a halászat "teszi tönkre" a vizet, ezért nem tud ő halat fogni. Az a baj, ők nem látnak át például a Velencei tóra, ahol már nagyon régóta nincs halászat, de a horgászok helyzete nemhogy javult volna, sőt...:-(((
De ez már megint a téli rugózás :-))
Az a szerencse, hogy azért nem teljes az átfedés...:-)))

duggongg 2013.02.20. 03:33:04

Nem tudom hogy miert annyira abszurd az a feltetelezes hogy a magyarorszagi pontyok
mar elvesztettek a kepesseguket az onmaguktol valo szaporodasra. Eleg kezenfekvo
hogy ha egy fajt mestersegesen szaporitanak generaciokon keresztul akkor megszunik a
szaporodasi kepessegre iranyulo szelekcios nyomas. Kicsit ahhoz hasonloan ahogyan a
magyar tehen sem kepes mar allatorvosi segitseg nelkul elleni, mig a ridegen tartott
amerikai marha gond nelkul. Ahogyan irtam mar korabban is, soha nem fogtam meg
nehany dekas pontyot. 40 evvel ezelott sem, amikor meg hatalmas hinarmezok voltak a
Balatonban es joval tobb nadas mint manapsag, vagyis a korulmenyek optimalisak
voltak. Hosszu ideig eltem Japanban es Amerikaban. Ebben a ket orszagban a ponty
szemethalnak szamit. Japanban csak siman nem torodnek vele, Amerikaban viszont
vannak helyek ahol tuzzel/vassal irtjak mint invasive species. Ennek ellenere
mindket helyen szo szoros ertelmeben meg az esolevezeto csatornak is tele vannak
ponttyal. Japanban, nem messze attol a helytol ahol laktunk, a rizsfold kozepen
folyt egy szennycsatorna. Szine-szaga semmi ketseget nem hagyott effelol. 30-40 cm
mely volt es hemzsegtek benne a hatalmas pontyok. Az alacsonyabb reszeken kilatszott
a hatuk a vizbol ahogy probaltak atevickelni. A pontyhorgaszat ugy nezett ki hogy az
ember lement vasarnap delutan a gyerekekkel, egy horgaszbottal meg fel kilo
kenyerrel. 2-3 percig kellett kenyer darabokat dobalni a vizbe, majd amikor mar eleg
hal odagyult akkor egy darab kenyeret a horogra tenni es olom, uszo, barmi nelkul
ugyanoda bedobni es masodpercekkel kesobb mar lehetett is farasztani a tobb kilos
pontyot. Megenni persze nem lehetett, sot ajanlatos volt alaposan kezet mosni miutan
megfogta az ember, olyan volt a viz amiben elt. Vagyis a japan ponty ilyen
korulmenyek kozott is jol erzi magat es gond nelkul szaporodik. Mi meg a segget is
kinyaljuk, mar elnezest, es az istennek se. Nekem eleg valoszinunek tunik hogy itt
megiscsak a hallal magaval van a problema. Ha raadasul ivni azert ivik a togazdasagi
hal csak utodok nem lesznek belole akkor meg rosszabb a helyzet mert kihigitja a
termeszetes vadponty populaciot, ugyanugy ahogyan a kartevo rovarok egyedszamat
lehet drasztikusan lecsokkenteni nagy mennyisegu sterilizalt egyed szabadon
engedesevel. A szaporodasra meg kepes him vadponty ugyanis togazdasagi nostennyel
fog nagy valoszinuseggel ivni es forditva de utodok egyik esetben sem lesznek.
Ugyanigy problema lehet amit a blog gazda is irt, ha az ivararany jelentosen
eltolodik. Nem tudom, hogy miert elsosorban nosteny pontyok kerulnek ki a
togazdasagokbol, de ugy latszik hogy ez a helyzet. Megintcsak, ha a kisszamu, meg
szaporodni kepes him ponty csak steril togazdasagi nostenyekkel talalkozik akikkel
ivni ugyan tud de utodok nem lesznek belole, ugyanoda jutunk, nem lesz termeszetes
ponty szaporulat a magyar vizekben.

Willyfog67 2013.02.20. 19:41:28

@duggongg:

Minden elismerésem "posztnyi" karaktert felölelő kommentedért!

Japán megfigyelésed érdekes és egyúttal szomorú tanulság is: ej, mi lenne itt, ha a Balaton ismét kiléphetne a rizsföldhöz hasonlatos berki területeire, ahol annak idején az utódlás történt! A víz biológiai szennyezettsége ott is megvolt (erősen kénes szagú, huminsavas berki víz), ráadásul a haltenyésztő is mesterségesen eutrofizálja (szervest trágyázza: hektáronként akár 5-10 tonnával!)a vizeit a produkció mind magasabb foka érdekében. Ezt mindaddig teheti, amíg a kémiai viszonyok (pH, oxigénszint) ideálisak maradnak.
Írod, negyven éve sem fogtál kispontyot. Kérdezem: mikor fogtál például küsznyi méretű, vagy 6-8 dekás gardát? Ez a halfaj csak természetes szaporodás útján leledzik a Balatonban, ráadásul nem kis tömeget képvisel a populációja.
Még néhány gondolat a felvetéseiddel kapcsolatosan.
Jómagam - ahogy írtam is - a természetes szaporítás híve voltam. Tógazdasági anyahalaim remekül teljesítettek, máig emlékezetes élmények, amikor az irmapusztai 25 hektáros kettes tóban május elején, hajnalban a 75 db. nagy testű anyahal egymásnak csapott. Voltak évek, amikor eredményes volt a munkánk, voltak, amikor kevésbé, de ahhoz, hogy ősszel szép 2-5 deka körüli ivadékot halászhassunk, az ívást követően még sok mindennek passzolnia kellett őszig. Volt olyan eset is, amikor az ívás után egy héttel elengedtük a vizet a Dubics-féle tavunkról, mert ugyan remekül ívtak az anyák, ikra is volt, zsenge kishal is, de olyan táplálékszervezet, ami a kishal felcseperedéséhez szükséges lett volna, sajnos nem... Új vízfogás, újbóli trágyázás, tartalék állomány bevetése...
Ezeknek az ívatásoknak a tenyészanyagából, azaz a tógazdasági anyahalak utódaiból aztán (90-es évek) több vagonnal volt módom a Balatonba telepíteni.
Az ivararánnyal szerény tapasztalataim alapján nincs gond a Balatonban, 60-40%-ban kerül konyhára tejes és ikrás ponty (a tejet jobban szeretem....-) Ez azonban a kisszámú minta miatt valószínűleg nem ad pontos képet a valós ivararányról.
A Balatonban élő nyurga nem ívhat össze a tógazdasági pontyokkal, mert a nyurga későn, általában júniusban ívik, amire a pacni tükrös már rég elívott (volna, ha lenne hol...)
Egyébként az elmúlt időszakban (1970-2005) a Balatonba népesített tenyészanyag döntő többsége azokról a telepekről származott (Varászló, Móriczhely, Irmapuszta), ahol csak és kizárólag természetes módon szaporították a pontyot (nagytavas ívatással).
Ennyit még szükségesnek tartottam a témához hozzáfűzni.

duggongg 2013.02.21. 06:10:42

@Willyfog67: Koszonom a dicseretet! Nem volt az olyan hosszu csak egy open office file-t masoltam be es valamiert megtordelte a server.
Azt mondod hogy a tapanyagdus viz kedvezett a pontyok szaporodasanak. Akkor egy masik pelda. Kolorado folyo a Hover dam alatt. Jeghideg, kristalytiszta viz, 5-6m melyen latszanak a kovek az aljan. Teljesen oligotroph viz, pont az ellentete a rizsfoldi csatornanak. Csak az a kozos hogy ott is volt egy halom ponty. Jo, nem annyi mint a rizsfoldon, de azert eppen eleg. Lehetett szigonyozni oket (ott szabad). Vagyis van ket teljesen ellentetes eletter, a pontyok megis mindkettoben gond nelkul szaporodnak. Csak a Balatonban (meg a tobbi termeszetes magyar vizben) nem. Meg mindig nem vagyok meggyozve hogy ezert a korulmenyek hibaztathatok es nem maga a hal.

jójo 2013.02.21. 08:25:51

@duggongg:
Tisztelt duggongg!

Teljesen igazat adok az észrevételeidben.Egy fontos dolgot kiemelnék ezzel kapcsolatban.
Az "újvilág" és Ausztrália ponty állománya közel sincs akkora nyommás alatt mint a Balatonon.Ezért a relatív kedvezőtlen viszonyok között is, jelentős populáció tud kialakulni.Erre egy kis párhuzamként a balatoni busaállományt tudnám említeni,mely ugyan nem szaporodik(?) ,de igen jól érzi magát a tóban,sőt nagyobb méretet ér el "itthon",és jobb a fejlődési üteme, mint őshazájában.A nyomás e halfajon gyakorlatilag 0.

Willyfog67 2013.02.21. 20:33:52

@duggongg: Amit írni akartam, Jójo kivégezte:-)
Szóval, ha a Balatonban annyian kergetnék a pontyot, mint a Colorado folyón, valószínűleg itt is hemzsegnének a természetes ívásból származó egyedek.
Még egyszer: ha a hal képes szaporodni tógazdasági körülmények között, a Balatonban pedig nem, akkor bizony nem a halban kell keresni a hibát.

duggongg 2013.02.22. 19:56:14

@Willyfog67: Elismerem hogy logikusan hangzik amit mondasz. Akkor ugy modositanam hogy a togazdasagi ponty optimalisabb korulmenyeket igenyel a szaporodashoz mint a vadponty. Ugyanakkor viszont csokkenti is a vadponty populaciot, akkor is ha az osszeivas kockazata nem is all fennt, mert vegulis ugyanazt az okologiai niche-t foglaljak el.

horogasz 2013.02.22. 20:41:14

@duggongg: az a helyzet, hogy európában már alig-alig lehet beszélni vadponty vs tógazdasági ponty küzdelemről: 1, mindenféle vízbe évtizedek óta tógazdaságit telepítenek (és az ezer éve tartó nemesítésről nem is beszéltünk), 2, olyan helyeken (természetes vizek, folyók), ahol jelentősége lenne a konkurenciából fakadó hátrányoknak, nem pont ugyanazt az "ökológiai fülkét" foglalják el: a vadponty egészen máshogy működik, mint a pacniponty. mást eszik, máshogy hasznosít, szinte máshol is él.

megint más a helyzet azokkal régi fajtákkal, amiknek a rovására idegen, "oda nem való" változatokat kezdtek telepíteni.

Willyfog67 2013.02.22. 20:48:28

@duggongg: A logika nagy úr, milyen könnyen bedőlünk neki nap mint nap:-)
Nos, az ökológiai niche-vel kapcsolatos megállapításod szintén logikus, és így is igaz. Egyet azonban nem szabad elfelejteni, ami részben módosítja a középső mondatodat.
Szerintem, tapasztalataim alapján (ezt fontos hangsúlyozni) a ponty vad formája, ami gyakorlatilag mára a Balatonban már nem létezik, természetesvízi környezetében tökéletesen alkalmazkodott a szaporodási körülményekhez. Tógazdasági környezetben viszont a nemesített fajták jobban teljesítenek. A nyurga ivadéka igénytelen, sokkal jobban elvan a természetes táplálékon, mint nemesített társai, de lassú növekedése és tömeggyarapodása megpecsételte a sorsát. A Balatonba telepített fajták immár 60 éve uralják a vizet, az őshonos állomány ez idő alatt kikopott, eltűnt... Ma újraéleszteni képtelenség, ámbár az újabban telepített nyurgaszerű szarvasi hibrid szerintem jól teljesít. És itt jön képbe egy újabb "kedvezőtlen" tulajdonsága: mivel előnyben részesíti a természetes táplálékot, sokkal nehezebben horogra kapható, mint nemesített társai. Tavaly rácsodálkoztam a néhány tükrösre, amit a sok pikkelyes között fogtam, és remélem, idén sem lesz ez másként.

Willyfog67 2013.02.22. 20:52:24

@horogasz: Mondom, hogy kihúzod a gyufát. Belebeszélsz itt a mondandómba...:-)))))))))
Sajnos nem vettem észre, míg írtam, hogy megelőztél, mert így feleslegesen koptattam a klaviatúrát. Lehet, kimoderálom magam...:-))

jójo 2013.02.22. 21:53:16

@Willyfog67: Tudnál képet prezentálni egy igazi vadpontyról?Esetleg egy cikket a vad ponty témában.(?).Tavaly egy darab nyurgát fogtam összesen,mely 3kg volt,és egy 120-as szennyvízcsövön átfért./majdnem...némi túlzással/
Akkor az telepített is lehetett, és nem is biztos ,hogy nyurga?.:-(
Elég sok pikkelyes pontyot telepítenek.Viszont mikor fogok egy tükröst(bár mekkorát) sokkal komolyabban küzd,mint egy hasonló méretű pikkelyes.

Willyfog67 2013.02.24. 20:59:53

@jójo: Igyekszem képet szervírozni, régi fotók közt kell kutakodni. Egy hasonlatos halat fogtam, amiről készült fénykép.
pelsologia.blog.hu/2012/01/19/buszkeseg_nelkul
Igaz, a kissé magasan induló hát árulkodik, hogy ez sem az eredeti nyurga, sokkal inkább a szarvasi hibrid. Na de a fene sem bánja, ha időnként ilyenek jönnek.
Mihelyt lesz kép, írok pár sort.
Ezt a tükrös-erőlködést nem értem. Nekem az a tapasztalatom, hogy a védekezés erőssége egyedtől, s nem a fajtától függ. Például az a tükrös (majdnem 18 kilós volt), amit a fenti linken találsz a nyurga alatt, 5 perc alatt a szákba került. Ellenben hat éve fogtam egy nyúlánk, régi sebhelyekkel tarkított, szórt pikkelyzetű tükröst, ami a hét kilóját meghazudtolva, fél órás meccsre kényszerített (ha elment volna, meggyőződéssel állítanám most, hogy az eddigi legnagyobb ponty volt a horgomon - pedig csak a legerősebb...:-)

jójo 2013.02.24. 23:03:51

@Willyfog67:
A tükrös erősebb küzdelmét ,az elmúlt néhány évben vettem észre,mióta hangsúlyosabb a pikkelyes telepítés.Persze ez erősen függ a hal kondíciójától-ahogy említed-és talán a táplálékfogyasztástól, és sok mástól.Az észrevételem kizárólag a nádi pontyok elejtésére korlátozódik,hagyományos feltolós úszózás alkalmazásával-számomra ez adja az izgalmat,az adrenalint, a tésztás horgászat unalmas mivoltával szemben.-Jobban örülök a pikkelyes jelenlétnek....sok más szempont miatt is.A nyurgák kapása pedig a feltolóson hihetetlen.....:-)