Süllőnyitány

Sokan várták, hogy véget érjen. Ki ezért, ki azért, Gábor barátommal mi azon egyszerű oknál fogva, hogy ezt a hétvégét egymással, és a régen gyakorolt pergetéssel tölthessük. Tegnap vízre került a csónakom, ma hajnalban pedig – fittyet hányva az élénk keleti szélnek – kihajóztunk az akadóra.

 A történet akkor jó, ha kalandos. Na de az ilyen kalandokat nem biztos, hogy kedveli az ember. Induláskor ugyanis kiderült, hogy az egyik meghajtó akkumulátor zárlatos lett. Sebaj, átkötöttük a villanymotor vezetékét a tartalék akksira, mely – Murphy törvényéhez igazodva – hasonlóan nulla elektromossággal rendelkezett. Éppen annyi energiát vett fel az elmúlt napi töltéssel, amivel az aljzatvizsgáló és fenékmérő műszerünket még életre tudtuk kelteni.

Legyünk hát sportosak – bíztattuk egymást, és munkába álltak az evezők…

Ezzel természetes feladtuk korábbi tervünket, mely az akadó távoli, ilyenkor eredményes részeinek elérését célozta meg. A keleti szél derekasan muzsikált, az oldalról érkező, olykor-olykor tarajos hullámok rendesen megmozgattak bennünket, így a kikötő előtti, mólóhoz egészen közeli akadókon ejtettünk horgonyt.

Gábor kiváló pergető horgász, sokaknak talán nem mondok újat, ha azt állítom, hogy a hazai UL pergetés elindulása személyéhez kapcsolható. Most azonban kicsit keményebb, igazi gumis pálcákkal készült, jómagam pedig a kedvenc, sportex blankból épített Gampel-roddal vágtam neki a Balatonnak.

Helyzeti előnyömet (készre szerelt készség) azonnal kihasználtam. Mire Gabi botjába befűzte a zsinórt, én már két süllőt tudtam felmutatni. Szinte hihetetlen, de az első két dobás után alig kellett mozdítanom a műcsalin, máris halat kaptam! A süllők nem voltak nagyok, átlagos balatoni méretűek, de kit érdekelt mindez?

Kezdésként a „béka ketyerét” kötöttem zsinórvégre, mely műcsalit még tavaly kaptam Gilitől egy bugaszegi verseny után. Eljött hát a teszt ideje, de gyanítom, bármi más lett volna a hajnali fényváltáskor megúsztatva, arra is élénken reagáltak volna a süllők.

Mondanom sem kell, egészséges versenyszellemben teltek körülöttünk a percek, és a klasszikus angol-magyar állásnál már egészen nagy mellénnyel dobáltam a különféle csalikat. Gabit azonban nem kellett félteni. Lassan ledolgozta hátrányát, majd alaposan átvéve az irányítást, végül tucatnyi hallal zárta a horgászatot.

Néhány felvétel talán beszédes, de azért leírom: 4-6 gr-os fejekre fűztük a különféle gumikat. Nyolc óra után már sok rontott kapásunk volt, sőt, az utolsó fél órában nem tudtunk megfogni egyet sem. Gabi szinte minden csalivariációval fogott halat, én elsősorban a „béka ketyere” két formátumával. Később csatlakozott mellénk Zoli is, ő egy manns variációval fogott halat akkor, amikor mi már csak csipkelődésig jutottunk.

A kvótán felüli halakat természetesen elengedtük. Jóleső érzés volt szabadságot adni a fiúknak (mert mind tejes volt), akik közül néhány hirtelen meg is lepődött, amikor újból akadálymentesen vette körül a víz.

Ebéd után szereztem Pergettyűs Tomitól egy kölcsön akkumulátort, így holnap hajnalban, ha az idő is engedi, a szakadt part környéki akadókat látogatjuk meg.

Majd elfelejtettem: tegnapelőtt este első rakós botos horgászatomon betliztem. Nem sikerült pontyot fogni, sőt, keszeget is csak mutatóba, de jól tudom: a horgászélethez ezek a napok, ezek a próbálkozások is hozzátartoznak.   

Címkék: süllő 

A bejegyzés trackback címe:

https://pelsologia.blog.hu/api/trackback/id/tr204478210

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nenono 2012.04.28. 19:19:54

Szevasz szigetlakó! :))

Gratulálok a "mérkőzéshez"! Ne búslakodj, engem még így is elvertél! Reggel 4-7h között engem is lent evett a penész, de csak 3db-ig jutottam. :( Bár én más "focival" játszottam. Nálunk 6h-ig sima volt a víz. Viszont én adtam még egy esélyt a kutyafogúaknak, amnesztiát hirdettem, amit nem fogadott a környezetem nagy ovációval. Volt aki valami orvost is emlegetett. :-))

Na de majd holnap!!! Üdv.!

steveolson · http://steveolsonhun.wordpress.com/ 2012.04.28. 20:51:28

Gratulálok igen szép süllőket fogtatok!
nekem is akadt már apró gumira UL motyóra sügérezés közben, még tilalomban. Abba is hagytam aznap a pecát. Kedden, ha az idő is úgy akarja én is kihajózok, hátha akad nekem is egy - két szépség.

ex-leprás 2012.04.28. 21:58:23

dögöljön meg mind a kettő...
holnap is.
;)

Willyfog67 2012.04.28. 22:25:16

Köszönjük szépen a jókívánságokat, megyünk aludni, mert reggel fél ötkor kelés!
ex-leprás: mondanám, hogy küldünk néhány szeletet orly-módon, na de mire odaérne a szállítmány... :-)))