Halat a Balatonba! - 2.

Az előző részben nyitva maradt a kérdés: miért haszontalan dolog azonnal kifogható, 1,5-2,5 kg-os pontyokat telepíteni a Balatonba? Előre szeretném jelezni, az okfejtésben rejlő hibalehetőség jelentős, éppen ezért az alábbi számokat ne tényként kezeljük, sokkal inkább egyfajta iránymutatásként.  

Kétnyarast kérünk!

Tézisünk alappillére a Balaton, mint természetes víz halnevelő képessége. Itt van tér, és kell lennie időnek is ahhoz, hogy a népesítő anyag számunkra kedvező módon alakuljon át horgászzsákmánnyá.

A 80-as - 90-es évek gyakorlatának megfelelően ismét fontos lenne áttérni a kétnyaras ponty kihelyezésére. Ezt az álláspontot kell nekünk, horgászoknak is képviselnünk, elszakadva a Balatonba kerülő sokkilós egyedsúlyú pontyok örömteli képétől. Mivel a telepítés főszezonja az ősz, ezért meggondolás tárgyát csak a kitelepítésre kerülő másodnyaras állomány fajtája, de legfőképpen egyedi testtömege képezheti. Nyilván a leghasznosabb méret a 25-30 dkg-os átlagtömegű hal lenne, de ez az állomány csak a következő év májusában nőne ki a kárókatona „csőréből”, és tekintve a tó természetes táplálékkészletének összetételét, körülbelül ekkorra érne fel a vándorkagylóval terített asztalhoz is. Éppen ezért a legideálisabb mérettartományt a 40-70 dkg-os tömeg képviseli, az ún. nagy kétnyaras. A fenti okfejtést a mellékelt ábrasoron szeretném bemutatni úgy, hogy a biológiai törvényszerűségek, és a matematika könnyen áttekinthető legyen. Hozzáteszem, a feltüntetett számadatok csak a különböző népesítések várható eredményének összefüggéseit modellezi, semmiképpen sem konkrét számokról van szó! A növendékpontyok tömeggyarapodása, „hozamolódása” olyan alternatíva a balatoni pontyállomány növelésére, amit súlyos hiba lenne kihasználatlanul hagyni!

Bámulatos növekedés 

Mielőtt átbeszélnénk az ábrasort, szeretnék egy konkrét példával szolgálni a fenti gondolatok igazolására. 2010. szeptember 3.-án, a fonyódi akadón fogtam egy 1420 gr-os, jelölt pikkelyes pontyot. Hamarosan kiderült, hogy ezt a halat július 22.-én, Zamárdinál helyezték a Balatonba, 660 gr-os tömeggel. A hal tehát 1,5 hónap leforgása alatt megduplázta testtömegét, miközben tekintélyes távot megúszott a tóban! Hozzáteszem, nem egyedi esetről van szó: a jelölt halak adatainak visszaküldéséből készített statisztika hasonló növekedési sebességről tanúskodik.

Ábra-ka – dabra! 

Most pedig lássuk, egyszerű kis rajzunk miről tájékoztat bennünket. (Itt szeretném megköszönni Pip kollégám segítségét, aki az ábrákat készítette).

Példánkban kiindulásként (1. ábra) azonos tömegben telepítünk a Balatonba 45 dekás kétnyaras halat, és horogérett, 1,5-2 kg közötti pontyot. Mindezért szinte ugyanannyit fizetünk, holott a kisebb halakból 3-4-szer több kerül a vízbe, legalábbis darabszámilag. Ekkor ősz – október vége – van, és az utolsó horgászatok alkalmával fogott szép pontyoknak nagyon örülünk, míg a méret alatti halak jelentkezésekor inkább mérgelődünk. A kifogott friss, méretes telepítés haszontalanul kerül ki a tó trófikus rendszeréből.

 

Aztán eljön a tavasz  (2. ábra), s tavasszal ismét boldogan fogdossuk a szép méretes halakat, míg a méret alattiak nagyobb része visszakerül a vízbe. Sajnos nem mind, és ezt igyekeztem érzékeltetni a kallódást leíró ábrasorral, ahol a méretesen telepített halakból illegális módon kevesebb veszik el, mint a kisebb halakból, amikből esetleg néhány százaléknyi vámot még a kárókatonák is képesek szedni.

A 3. ábra a szezon során kifogott halak tömegét mutatja. A 1,5-2 kg-osan kihelyezett halak nagy része ősszel és tavasszal „szárazra kerül”, s mire növekedhetne (április közepétől), már nincs is a tóban! Természetesen az utolsó szálig nem lesz kifogva a telepítés, ám a szezonban már csak kevesüknek adatik meg, hogy kihelyezéskori testtömegüket két-, esetleg háromszorozzák, és őszre elérjék a 3,5-5,0 kg-os méretet. Ellenben a fél kilóval kihelyezett hal már június közepére bőven méretessé, 1,5 kg-os pecsenyeponttyá növekszik, őszre pedig nem szégyelli elérni a 2,5-3,0 kg-os méretet. Ez a növekedésbeli különbség egyébiránt a korosztálytól függ, azaz a kétnyaras ponty növekedési erélye értelemszerűen többszöröse a három- és többnyaras pontyénak.

A 4. ábrán igyekeztem érzékeltetni, hogy amikor elérkezik az ősz, az újabb telepítések ideje, hozzávetőlegesen mennyi hal maradt meg az előző ősz alapanyagából. Ezek alapján talán nem meglepő, hogy a rendszeres kétnyaras telepítés nagyon hatékonyan szolgálja pontyos érdekeinket. Láthatjuk, szinte ugyanannyiért jóval többet kapunk, mert a Balaton, mint természetes víz jótékonyan hozzájárul ahhoz, hogy minél több ponty jusson a szákjainkba. A következő év tavaszán tehát az elmúlt évi telepítésből benőtt 2-3 kg-os halakat foghatnánk a frissen telepített méretesek helyett. Aki megteheti, visszaemlékezhet a korábbi időszakok pontybőségére, amikor igazi kétnyaras állomány volt telepítve. Az akkori pontybőség oka ez volt, noha akkoriban gyakran 15-30 dkg-os egyedek lettek kihelyezve (még nagyobb darabszám), ami miatt nagyobb volt az „átfedés” a szezon derekán is fogható méret alatti halakból. Ha a fenti ábrasor több éven keresztül megvalósul (a benne rejlő hibalehetőséggel is számolva), reménykedhetünk, hogy kedvenc halunk gyakoribbá válik a part menti horgászok között – külön ráfordítás nélkül…

Végezetül ejtsünk néhány gondolatot a kihelyezett ponty ideális fajtájáról is. Olyan halra van szükségünk, amelyik a legjobb hatásfokkal hasznosítja a természetes táplálékkészletet, és gyors növekedésű. Szigorúan nézve erre a célra megfelelőek a nagy növekedési erélyű tükrös vonalak is (hajdúT1, szegedi-, szarvasi-, dinnyési tükrös), de sokkal mutatósabbak a pikkelyes pontyok, melyek között találhatunk kiválóan alkalmas vonalakat (szarvasi P.31 és P.33, tatai palaszürke, ráckevei pikkelyes) a népesítésre. Különösen a szarvasi P.31-es, háromvonalas hibrid, mely nyurga-szerű, elsőrendű alkalmazkodóképessége okán lehet sikeres a Balatonban. Természetesen fontos lenne a tiszta vérvonalú balatoni sudár szaporítása és népesítése is. Aki látott már ilyen halat, talán a többi fajtát szóra érdemesnek sem tartja, még akkor is, ha növekedési erélye jóval elmarad a fentiekben említett fajták mögött.

 Csiki-csuka

Üzemterv szerint kötelessége a joggyakorlónak a csuka kihelyezése is. Évente tavasszal, előnevelt (2-4 cm/db) méretben szokott megtörténni a népesítés, 250.000 db-os mennyiségben. Ez bizony nem sok. A csuka esetében is eredményesebb lenne egynyaras állományt telepíteni, de a problémák itt is hasonlóak, mint a süllő esetében. A csukaivadék drága hal. Állományának megújulása a Balatonban a pontyhoz hasonló okok miatt akadályoztatott. El lehet képzelni, hogy a régi időkben, amikor a víznek szabad kijárása volt a berekterületek felé, mennyi csukaivadék került évről-évre vissza a főmederbe. Szerencsére a csuka is keresi a partszéli vizeket, ahol időnként még manapság is jól fogható.

Ökológia fontosság

Végezetül az egyéb halak között említsük meg a compót és a széles kárászt, mint sérülékeny, őshonos fajokat. Szerencsére az utóbbi időben történtek e halfajokból népesítések, melyeknek jótékony hatását már érzékelhettük is. Sajnos, kevesen kímélik e halakat, pedig teljes elviteli tilalmat érdemelnének. Túl azon, hogy szívmelengetően színesíthetik a balatoni horgászzsákmányt, ökológia szerepük is elévülhetetlen. Reméljük, további népesítésekkel igyekeznek gyarapítani állományukat, és megfelelő szabálymódosítással hamarosan védelmet is élvezhetnek.

 Utoljára hagytam a kősüllőt. E faj is őshonosnak tekinthető, sőt, nyugat-európai elterjedésének határa a Balatonnál húzható meg. A valamikori legendás kősüllő-állomány mára nagyon megcsappant, ami elsősorban a túlzott horgászati kihasználtságnak, valamint az angolnának és a kárókatonáknak köszönhető. Nem véletlen, hogy a korábbi, szabályosan fogható 3 kg-os mennyiség ma napi 3 db-ban van korlátozva. A kősüllő mesterséges szaporításának megoldása, a lárva tógazdasági körülmények között egynyarassá nevelése napjaink egyik legérdekesebb kutatási feladata. Reméljük, hamarosan Balatonba kerülhet az első mesterségesen szaporított kősüllő állomány is. 

Címkék: telepítés ponty pip 

A bejegyzés trackback címe:

https://pelsologia.blog.hu/api/trackback/id/tr334439960

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ex-leprás 2012.04.15. 12:54:54

én csak egyet nem értek: ha a ponty esetében ilyen szembetűnő a különbség a telepítési szisztémák között, akkor miért nem jobb oldali gyakorlatot követik. miért nem a több halat eredményező megoldást választják?

Adrian Mole 2012.04.15. 12:58:17

A ponty részhez nem nagyon tudok hozzátenni. Egyik lehetséges téma a vízinövény kérdés, a másik az árvaszúnyoglárva.
A csuka, compó, kárász vonalon viszont fontosabb a messzire vezető hínár-nád kérdés. Mellékesen ponty szempontból sem megkerülhető ez, igaz, a vándorkagyló a maráson-márgásban is tenyész.
Szóval az ördög a részletekben is van.

Koli 2012.04.17. 21:25:29

@ex-leprás:
Hát azért nem azt telepítenek, mert a sok okos nekiesik a vezetőknek, hogy "mááá megin reútrt fogtam, mérnem kétkilóssat telepíttetek..."

Ismét egy olyan kötelező olvasnivaló Willytől, amit a közgyűlések előtt kellene sokszorosítva kiosztani az embereknek.
Azt hiszem, hogy a fejekben kellene rendet tenni, és az értelmesebbje gyorsan megértené, hogy az ő érdekében történik az, hogy nem háromkilós halat telepítenek.

Az általad írt másfél hónapos hihetetlen tömegnövekedés engem is meglepett.
Ez meg kell, hogy győzzön minden kétkedőt.

Én egy dologban lennék szkeptikus: a 15-25%-os kallódással.
Ez sztem sokkal több.
Willy, tudsz adatot, hogy a telepítésből mennyit fognak vissza a horgászok a fogási naplók alapján?

Bár gyanítom, hogy a betelepített hal sem mindig annyi, mint amit a számok mutatnak (khm. illetve régebben nem volt talán annyi...), meg hiányzik az a mennyiség is, amit a telepítés után nemsokkal megjelenő halászhajók húznak le.

De bízzuk a mostani főnökségben és az új konzultációs bizottságban :-)

Koli

ex-leprás 2012.04.17. 22:57:28

@Koli:
kicsit költői volt a kérdésem persze...
de ez a vezetőség kontra tagság dolog ezért kétélű szerintem. még egy mezei egyesületnél is az, ahol lehet szava a tagságnak, de sok dologban a vezetőség dönt. ám a balaton esetén még csak klasszikus tagságról sem beszélhetünk, hiszen a vízkezelő nem egy horgászegyesület, hanem egy állami szerv...

ugyanakkor a cikk egyik mondata előtt tényleg értetlenül állna "a horgászok" jelentős része, nevezetesen:
"A kifogott friss, méretes telepítés haszontalanul kerül ki a tó trófikus rendszeréből."
már hogy kerülne ki haszontalanul, amikor megfogtam, hazavittem, megettem - kérdezhetnék sokan... :)

Willyfog67 2012.04.18. 20:46:58

@Adrian Mole: "...szóval az ördög a részletekben is van..." Mondhatjuk, bizony csak az egész biotóp, a teljes tápláléklánc figyelembevételével lehet némileg valós képet alkotni a felvetett témában. Nyilván egy poszt terjedelme erre nem elég. Itt mindössze arra próbáltam rávilágítani, mi a pazarlás (enyhe jelző), és mi lenne a célravezető. A vízi növényzet is posztot érdemel (miért fogy a nád és a hínár), de ez ismét sokfelé ágazó (szaporodás, ivadéknevelés, sérülékeny faj élőhely, táplálkozás) kérdéskör. @ex-leprás,@Koli: a költői kérdés jó, de véleményem szerint nem a horgász oldalról lenne elsősorban ellenzés. Ez már szintén ökonómia ( a joggyakorló részéről mi mennyibe kerül, ha érthető így. Ha nem, kérdezzetek rá :-) )
A kallódás egy megfoghatatlan dolog, mint tógazda jómagam is elsősorban lehalászatkor szembesülök vele, addig csak kapisgálom, pedig egy halastó esetében sokkal több kézfogó van ennek mind pontosabb megbecslésére. Az általam jelzettnél lehet több, lehet jóval több, sőt, lehet, hogy fordított az arány (akkor még nagyobb baj van...), de a példa alátámasztására, igazolására ez is bőven elég.
Koli, a visszafogásról nincs ismeretem, de szerintem senkinek sincs, max. olyan megközelítése, mint nekem volt a kallódás megjelölésekor....:-((( Egy biztos, a ponty jól visszafogható, és abban száz százalékig biztos vagyok, horoggal jobban, mint hálóval.
egykori pöttyös bácsi: a méretesen telepített ponty haszontalanul való kikerülése (hazavittem, megettem) nagyon tetszett (elolvastam, megnevettetett)... :D

70vr70 2012.04.18. 20:51:49

Világos Zsolt levezetése, de arra mindenképp választ kell találni, hogy mit tegyen a horgász, aki a telepítés után tucatszám fogja a retúr pontyot. Emlékszem, gimnazista koromban minden évben az általános tilalom után Lellén horgásztunk egy hosszú hétvégét a mólón. Kimondottan keszegezni mentünk, spiccbot, kaja, csonti. Imádtam, dévért, néha karikát, bodorkát, gardát lehetett fogni, rengeteget. Ez egészen addig ment így, míg a keszegek helyét át nem vették ezeken a túrákon a kispontyok. 15-20 darabra jutott egy méretes - akkor még nem voltam elkötelezett c&r :) . Keszeget nem is igen tudtunk fogni, ezért a második ilyen év után elmaradtak ezek a túrák...
No mindegy, kicsit hosszú lére eresztettem, a lényeg, hogy bizonyos időszakban nem lehetett mást fogni, csak a frissen telepített aprókat. Nem tudom, most is így van-e, de ha igen, az eléggé frusztráló lehet sokaknak.
Talán nyíltvízi telepítéssel lehet ezen segíteni?

Willyfog67 2012.04.18. 21:36:53

@70vr70: Na de ki az a Világos Zsolt? :D
Rudi, jogos a kérdés, illetve a bosszankodás. Hozzáteszem, szeretnék ismét bosszankodni, mert az elmúlt öt évben annyi retúrt fogtam, amennyit a két kezemen meg tudnék számolni.
No, de majd felelevenítjük ezeket a régi-régi túrákat, és örülni fogunk, amikor a sok keszeg között fogunk néhány szép pontyot is. Ha retúrt, pezsgőt bontunk...:-)
Azt hiszem, meghívjuk az Imit is, hogy ne legyen gondunk a csalivezetéssel... :))

70vr70 2012.04.19. 20:54:51

@Willyfog67: :D. Gondolom azokon a szakaszokon van(volt) a retúr invázió, ahol a hal bekerült a vízbe. Azok a kölyökhalak biztos nem a Te kagylós töréseidet lakják, jobb nekik a strand/móló környéke.
Azokon a régi mólós horgászatokon elképesztő mennyiségű gyönyörű keszeget lehetett fogni, és remek hangulata volt annak a pár napnak mindig. Apám ült a két fenekezőjével, az egyiken gilisztával horgászott a kisvízbe, a másik be volt dobva mögötte a móló öblébe a hinaras mögé kukoricával. Én suhogtattam a spiccbotot, öcsém meg egész nap a balint hajkurászta.

kingfisher60 2012.04.27. 13:18:21

Tisztelt kommentezők, kedves Sz. Zsolt!
Nagyon nagy örömmel olvastam a fentieket, az alapgondolatot magam is megfogalmaztam, szinte szó szerint ugyanígy (kisebb halak telepítése, a természetes tápanyag fel-, ill. kihasználása, stb.), különösen, amióta az utóbbi években nagyon erős vándorkagylószaporodást észlelek a Balaton déli partján, Szemes térségében.
Hadd szolgáljak még egy adalékkal, ami Sz. Zsolt fenti javaslatát támasztja alá: nem vagyok c&r horgász, a kifogott halakat el szoktam fogyasztani. Az elmúlt 2 évben elég jól fogtam pontyo(cská)kat, egytől két kilóig a szemesi térségben, s bizony az ízük messze nem volt olyan jó, mint a "klasszikus balatoni ponty"-oké... Valószínűleg nem volt idejük "kifürdeni" magukból a nevelő tógazdaságokban felszedett alapízt... Hát ez is Sz.Zsolt mellett szól! Megítélésem szerint, ha az általa levezetett elmélet számszakilag akár csak 2/3 részben igaz, akkor már nagyon mérlegelni kellene a kétnyarasok telepítésének visszaállítását... Persze, ehhez nem ártana emelni az átlaghorgász etikai szintjét, ami viszont lehet, hogy ábránd marad...
Még egy megfigyelésem volt tavaly: a könnyű úszós szerelékkel fogott 20 pontyom közül 16 darab pikkelyes, sudár volt, feltehetőleg valamelyik, a cikkben fentebb említett fajta, 1,5-2 kg közöttiek. Ezek meglehetősen jól védekeztek a horgon, a kifogásuk élvezetesnek volt mondható. Jött viszont 5 db tükrös, ezek 1,1 - 1,3 kg köztiek voltak, de úgy húztak, mint a gőzmozdony (kis túlzásssal:))! A kapást követően, a fárasztás első perceiben sokkal komolyabb halakra gondoltam, s a szákolásuk némi csalódást is keltett, meglepően kis méretüket tekintve... Minden esetre, az a fajta (nem tudom, milyenek lehettek) rendkívüli horgászati élvezetet nyújtott, célszerűnek tartanám abból telepíteni minél többet!
Üdv mindenkinek, görbüljön a bot!

Willyfog67 2012.04.28. 16:59:15

@kingfisher60: köszönöm a kommentet. Egy vízen horgászunk, mi legalább hasonlókat tapasztalunk... :-)
A jelenlegi telepítési technológia szerint a tükrös küllemű hal egyre ritkább lesz, ami miatt szerintem kevesen bánkódnak. Minden esetre csodálom, hogy finom szereléssel horgászva nem sikerült valami szebb, öt kiló körüli pontyot fogni, de ami késik, nem múlik...
Frap, a Jantner Csabi nevében köszönöm az ötöst :D

kingfisher60 2012.04.29. 17:13:43

Kedves Zsolt!
Régebben én sem örültem, hogyha tükröst akasztottam, bár 5 kg fölött nem volt rossz... De a kis "pacni"-pontyok nem igazán töltöttek el örömmel...
Éppen ezért írtam a tavalyi tapasztalataimról: azok a viszonylag kisméretű tükrösök kenterbe verték a pikkelyes sudárpontyokat! Nehezen tudom elképzelni, mi történne, ha a finom szerelékkel megakasztanék egy ilyen típusú 5-7 kg-osat! Minimum 30 perc fárasztás (ami nem baj!)... Szóval, nagyon eltértek - kondiciójukat tekintve - a várttól...
Nem baj, ma, vagy holnap megkezdem a Balatonon a szezont, ha igaz! Remélem, beszámolhatok némi szép élményekről!
Görbüljenek a botok!

Willyfog67 2012.05.02. 21:04:52

@kingfisher60: Ha a friss telepítésű nyurga jellegű pontyok megérnek egy-két évet a tóban, más lesz a vélemény. Várjuk a beszámolót!

kingfisher60 2012.05.03. 11:52:29

Kedves Zsolt és Mindenki!
Végre volt némi lehetőségem a gyakorlatban is ellenőrizni szép elméleteinket: 1-én este 1/2 10-től éjjel 1-ig teszteltem a pontyocskákat a szemesi bal móló végén, könnyű szerelékkel. A csali tavaly kibontott és egy évig a mélyhűtőben aszalódott TESCO-s konzervkukorica volt, az etetés ugyanabból, 2 x 1/2 marokkal... Kapás alig, fogni meg csak egyet sikerült, az 29 cm-es volt, tükrös, de NEM magas hátú, pacni... Közepesen húzott, kb. 80 dkg lehetett... Persze (ez nem is kérdés), ment vissza... Másnap d.e. úszóztam pár órát, ugyancsak a szemesi bal mólón, de nem a végén, hanem a hajlatnál kifelé... Kukoricára semennyi kapás, gilisztára sorban a 20 dkg körüli, már leívott dévérek (15 db) + 1 ezüstkárász (70 dkg), tele ikrával (és most ezt tilos csalinak felhasználni... Hmmm...). Mellettem kollegák fenekeztek, kapásuk is alig volt.
1 nappal előtte, délelőtt a szántódi bal mólón (ahova csak pergetni mentem) majdnem minden pecás fogott szépen pontyot, mind pikkelyeseket, sokuknál megvolt a 2-3 db... Nem nagyok, amiket láttam, 1-2 kg-osak voltak...
Ennyit (kókusz)dióhéjban...

kingfisher60 2012.05.03. 11:57:48

U.i.:
Ja, és amit elfelejtettem: 1-én estefelé beálltam a szemesi nádasba 1-1,5 órára, sajnos, a jégzajlás jelentősen átalakította azt is... A nádban (is) zajlott a dévérek ívása, kapás szinte semmi, fogás nulla...
Görbüljenek a botok!

Willyfog67 2012.05.03. 19:08:05

@kingfisher60: Üdv, és köszönjük a beszámolót! Ebből is látszik, hosszabb a nap a kolbásznál...
Szemesen régen voltam, csak kérdezem: a kikötő belső felén nem lenne érdemes pontyozni? Igaz, még a mi kikötőnkben sem nyüzsögnek a pontyok, de hamarosan be kell kopogniuk. Onnantól én is finomkodok rájuk.

kingfisher60 2012.05.04. 12:37:05

Üdv Mindenkinek!
A szemesi mólóval az a helyzet, hogy annak a belső öble régen egy nagyon jó pontyozó hely volt... De aztán valamikor, 2004 körül (?)átépítették a mólót, a hajóállomás átkerült a bal kar belső felére, a hajlattól éppen befelé, a jobb karon kialakítottak egy nagy befogadóképességű vitorláskikötőt, annak majdnem minden kiszolgáló egységével együtt, s egyúttal egy keresztben felállított kerítéssel teljesen lezárták a jobb mólókart a forgalom elől... Ez az áldatlan állapot 2-3 éven át tartott, amikor is a növekvő tiltakozás és nyomás hatására azt a kerítést lebontották és kialakítottak egy hosszantit a jobb karon, ami a mólótestet mintegy megfelezi. Így van lehetőségük a vitorlásoknak is a kikötőben létezni, de (pl. a pecásoknak) ki is lehet menni a mólóra, végig. A móló kövezett végén, az utolsó 150-200 méteren ez a megosztás már nincs... Ami a horgászati lehetőségeket illeti, elvben befelé horgászni tilos, a hajóforgalom zavarása miatt (állítólag komoly kárt okozhat a motorokban a hajócsavarok tengelyére felcsavarodó horgászzsinór)... Az első 1-2 évben ezért rendszeresen szóltak a hajóállomáson dolgozók, mostanában kevésbé tapasztalom ezt. Mind a bal kar belső oldalán, mind a jobb karon, befelé, rendszeresen horgásznak kollegák békés halakra, pontyfogást ritkán látok. Én békés halra évek óta kizárólag a spiccen pecázom, abból kiindulva, hogy ott fordul a hal, ha befelé megy a mólóba, ha kifele jön.. És ha ott talál valami ennivalót, csak felveszi... Nagy(obb) halat sajnos évek óta nem akasztottam, 2 kg-os volt, amit sikerült fognom. Az is igaz, hogy a pontyok inkább a nyár közepén jelennek ott meg, kissé csodálkoztam is, hogy az a kis tükrös a héten beköszönt... Ilyenkor még általában a sekélyebb (melegebb?) vizen vannak. Többet kéne pecázni, de sajnos, dolgozni is kell...:)) Most meg itt a hidegfront is... Persze az esőre nagy szükség van, elindulhatna már fölfelé a vízállás, jan. közepe óta 82 cm... Na, majd meglátjuk!
Görbüljön a bot!