Az Öreg Hölgy adománya

paduc2.jpg

Ma este levelet hozott a drótposta a Dunáról. Jantner Csabi írt, s míg kibontottam az elektronikus csomagot, azt tippelgettem, miféle képek lesznek benne. Ködbe vesző Duna, három kilós dévérek, öt kilós márnák. Igen, idén is tervbe volt véve márnafalvi látogatásom, de a vízállás keresztbe húzta a kirándulást. Nyilván hirtelen lett jó a víz, és Csabi bepróbált, ami nyilván sikerült is, és most invitál, hogy azonnal csomagoljak, holnap reggel találka az atomvárosban... S míg bomlik a levél, már a válaszon töröm a fejem: nem, sajnos bármennyire is mennék, nem lehet, ez a hét vasárnap estig betáblázva, de talán, jövő héten...

Levél kibomolva, olvasni kezdem:

Címkék: paduc Duna jantnercsabi 

Isten veled, Zoli!

pélizo.bmp

November eleje volt, amikor először találkoztunk. Akkor sütött a nap és szikrázott az ég, és hétvégéről lévén szó, éppen a téli keszegek keresgélésén törtem a fejem, amikor kipillantva a tanyából, különleges kép tárult elém.

Horgász állt a parton, éppen velem szemben. Kezében rövid bot, vállán kis oldaltáska. Apró, zöldes színű műcsalit repített az öböl vizébe, majd néhány pillanattal később meghajlott a pálca, és rövidesen egy szép – no csak! – vörösszárnyú keszeget vett kézbe. Miután kiakasztotta belőle a horgot, óvatosan visszatette a vízbe, megigazította a műcsalit, majd újból dobott.

Címkék: Péli Zoltán 

Mindenszentek napján

msz16.jpg

A Reggel köddel ébredt, és csendesen dőlt a móló köveinek. Ha nem pirkadt volna meg, talán észre sem vesszük őt, és a mellette ülő Öregembert sem, aki páraködmönét magára húzva üldögélt a nyirkos köveken. Az öreg moccanástalanul nézett a semmibe, mert most nem volt vége sem partnak, sem víznek, de ebben a nagy semmiben ma kiváltképpen jólesett kissé megpihennie.

Az Öregember ült a köveken, és a semmibe nézett, ahol jól látta az eltelt időt. Könnyű neki: ő csak az elmúlással foglalkozik, lepergett éveket, elmosódott arcokat elevenít fel és rajzol ismét piros pozsgássá.

Körülötte a párától nyúlós kövek, a szomorúan zizegő, leveleit hullatni kezdő nádas, és a hűvösen ringatózó Balaton. Csend van, csak a Nagy Víz beszélget halkan a móló köveivel:

– Eljött ismét, eljöttél ismét! – suttogja minduntalan.

– Enyészetet hoz, meglásd! – kontráz rá a keleti szél, bebújva nádasba, felszaladva a vízparti fák lombjai közé, ahol szomorúan veszik tudomásul a visszafordíthatatlant.

A Reggelnek ma nincs kedve rászólni sem vízre, sem szélre, mert ha feleslegesen is, de igazat beszélnek. Átkarolja az Öregembert, aki erre felriad, és megigazítja aranyvirágból szőtt kalapját.

– Induljunk hát – kapja össze magát elmosolyodva –, elvégre ma sok gyertyát kell meggyújtanom!

A Reggel komoran segíti fel az Öregembert, aki nem más, mint Szent András hava, ki fényt hoz és emlékeket rajzol az elmúlt idők örök palettájára...

Címkék: ponty csuka Mindenszentek 

Két őn között

őn15.JPG

Halásszy nem így képzelte el Mindszent havának beköszöntét. Hányszor, de hányszor megálmodta, ahogy a kalyiba mellé telepített muskotályos szőlőn ekkorra már duzzadnak a szemek, részeg darazsak zsongják körbe a két öreg fűzt, s ő unottan heverészik a tűz mellett, ahol pirulnak az első balin szeletek, és úgy véli, azok a szálkás halpatkók akár az őszi naptól is pirulhatnának, oly nyárias az idő. A sziget ezennel már nem is a béke, hanem a jól megérdemelt jutalom apró szeletkéje, amit szinte habzsol az ember, s tömi magába mindazt, amit ráadásként itt kap.

Címkék: novella ponty őn Halásszy 

Hétköznapi c(s)ukiság

csuk.JPG 

Pergettyűs Tomi szépen eligazított a Salmo kupa után. – Vilikém – kezdte, miközben kitöltött két kupica pálinkát –, nem kellene neked ezt erőltetni. Hagyd a pergettyűzést másra, foglalkozz csak a pontyaiddal. Az való neked, az a kuka horgászat, amikor csak ülsz, és lesed órákon át a mozdulatlan úszókat. Na, béküljünk ki – és alacsony ívben felém hajította a teli kupicát.

Nem mondom, jófajta párlat a Pergettyűs-féle, ami csak annyiban az ő pálinkája, amennyiben az általam kínált pálinkák az enyémek. A párláshoz semmi közünk, különféle úton-módon kerülnek birtokunkba ezek a pálinkák, és most nem láttam célszerűnek, hogy félreugorjak a kupica elől. Már csak azért sem, mert Pergettyűs Tomi megbántott, béküljünk hát – pedig mennyire igaza volt!

Címkék: ponty csuka akadó 

Tisztaság fél egészség

a.JPG

Ismét címezzük mondandónkat egy közmondással, de most hagyjuk Halásszyt. Különösen, hogy a tegnapi pergettyűs bajnokságon, felvértezve a hazai pálya előnyével, totális betlit produkált a rendelkezésre álló hat óra időtartam alatt. Hogy társa sem fogott, az is egyértelműen Halásszy hibája, elvégre rossz helyeken adta ki a horgony le! utasítást. Ebből is látszik, Halásszy csak akkor tud halat fogni pergettyűssel, amikor a süllők nyilván egymás hegyén-hátán tolongnak a leglátványosabb akadók tetején, s rajta kívül ember fia nem járja a nagy vizet.

Címkék: ősz ponty akadó 

Az ígéret szép szó

 

ígéret5.JPG

„…Halásszy már alig foglalkozik a nyílt víz pontyaival, mert rövid az idő, mert a pontyok szanaszét ugrálnak, mert kagylót böfögnek, és különben is, idén valahogy nincs szerencséje velük. Eddig. De majd szeptemberben, majd akkor lesz nemulass! Most csak mulassanak – gondolja –, s az utolsó három alkalommal már pontyozó botot sem visz magával…”

Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó – szól a közmondás, s valóban: Halásszy ígért valamit még a nyár közepén, amit illett megtartani. Idő: szép és ráérő, e kettő kell még nekem – morogta az orra alá, amikor a süllők elfogyni látszottak az akadókról, és az a bizonyos, alig három kilós nyurga behörpintette a legnagyobb Orkát. Igen. Hét grammos fejjel (olykor emelgetni is lusták ennyi súlyt az úszó alatt), emelés közben, akár valami felajzott fenekeszeg, ami éppen eleget futkározik a snecik után, s így érthető, ha felpörög a meglódított Orkára. Na de egy ponty? Egy ponty csak ne szaladgáljon mindenféle műizék után! Legyen szorgalmas, törje a kagylót, és szedegesse a bedobott kukoricaszemeket…

Címkék: ősz ponty akadó 

Halpikkelyek ellenfényben (Augusztusi morzsák)

süllő10.JPG

Lepergett Kisasszony hava is. Talán nem szép ilyent mondani, de a hó végére elegünk lett a fiatalasszony hisztijeiből. Hol ragyogott a kedve, hol búslakodott, hol sírva fakadt, s mire válaszolhatott volna kérdésünkre: mégis mi bajod, már egy másik szem, egy más tekintet nézett vissza ránk. Mit tehettünk? Nadrágot húztunk a glottgatyára, pulóvert a pólóra, majd fordítva, s lestük a vizet: kedves kisasszony, mikor fújod ki már a mérged?

De ne panaszkodjunk. Az időjárás itt áldás, amott harag és veszteség. Azért ha ritkán is, de vízre szállhatott a horgász, s ezen ritka alkalmakkor nem maradt üres a ... (majdnem szákot írtam, pedig újabban bilincs az...). Most pedig lássuk csak, milyen morzsákat hagyott maga után a változatos hangulatú, szeszélyes augusztus. A néhány sornyi betét pedig legyen ízelítő a Halpikkelyek ellenfényben című írásomból, mely a következő kötetben lesz teljes terjedelmében olvasható...

Címkék: süllő csuka pergetés kősüllő Tihany 

Záporeső, zivatar

zápor5.JPG

Régen volt ilyen szép, hosszan tartó, egyforma időjárás – nyugtázza Halásszy, amikor délután menetrendszerűen leszakad az ég, s körös-körül a Balaton mentén, mint valami sűrűn felvillanó vakuk, úgy pislognak a másodfokot jelző viharlámpák (helyesen: viharjelző lámpák...). Szép ez így. Reggel paplanszerű köd szeli ketté a Badacsonyt, majd feltámad a keleti szél (hiába nincs viharjelzés, horgászni csónakból nem lehet), és fúj addig, amíg délután meg nem érkezik az újabb zivatar.

Címkék: süllő pergetés kősüllő 

Ave, Pelso! - Shogun mester dícsérete

zanderos0.JPG

Viharos délnyugati szél hozza a változást, melyet Halásszy egyáltalán nem kíván, elvégre nyár van, a nagy melegek és hajnali parti szelek ideje, amikor már reggel kilenckor árnyékba húzódnak a békák, s a pontyok is csak unottan, amolyan megszokásszerűen bukóznak az unásig fosztogatott vándorkagyló-telepek felett. Változásra pedig szükség volna, mert a pontyok nagyon tartózkodóak, kéretik magukat, incselkednek gyakori fordulásaikkal, és a horgász csak a feje búbját vakargatja, mit is tegyen a sok kipróbált finomság után – a horog elé.

Címkék: novella ponty süllő pergetés kősüllő