Halpikkelyek ellenfényben (Augusztusi morzsák)

süllő10.JPG

Lepergett Kisasszony hava is. Talán nem szép ilyent mondani, de a hó végére elegünk lett a fiatalasszony hisztijeiből. Hol ragyogott a kedve, hol búslakodott, hol sírva fakadt, s mire válaszolhatott volna kérdésünkre: mégis mi bajod, már egy másik szem, egy más tekintet nézett vissza ránk. Mit tehettünk? Nadrágot húztunk a glottgatyára, pulóvert a pólóra, majd fordítva, s lestük a vizet: kedves kisasszony, mikor fújod ki már a mérged?

De ne panaszkodjunk. Az időjárás itt áldás, amott harag és veszteség. Azért ha ritkán is, de vízre szállhatott a horgász, s ezen ritka alkalmakkor nem maradt üres a ... (majdnem szákot írtam, pedig újabban bilincs az...). Most pedig lássuk csak, milyen morzsákat hagyott maga után a változatos hangulatú, szeszélyes augusztus. A néhány sornyi betét pedig legyen ízelítő a Halpikkelyek ellenfényben című írásomból, mely a következő kötetben lesz teljes terjedelmében olvasható...

Karika is, keszeg is…

Horgászmaraton, Töröcskei-tó. Hamarosan vége a versenynek. Most minden más értelmezést félretéve, valóban a huszonnegyedik órában járunk. Néhány csapat már pakolódik, de van, aki még az árnyékban horkol.

Gödöny Imi azonban tökéletes koncentrációval, szinte tudat alatt fogja a pár dekás karikakeszegeket. Mert más hal nincs. Ilyenkor, a verseny végéhez közeledve ezeket is meg kell becsülni. Különösen, hogy a legutóbbi mérlegelés után is megtartották vezető pozíciójukat. Ez már nem horgászat – gondolja –, ez már önsanyargatás. És igaza van…

Társa, Kolip Peti, ha lehet, még üvegesebb szemekkel néz a rakós bot spicce felé. Szinte hihetetlen, hogy ebben a tekintetben benne van a látás képessége. Petinél újabb kapás, és a horgon ismét egy apró „karika” ficánkol. A több századik immár a sorban, ezen a délutánon. Monotonitás felsőfokon.

A kis karika szinte nem is csobban, ahogy a szákban vizet ér. Peti megjegyzi:

– Most már jöhetne egy négyzet is…

Imi pedig olyat billen a ládáján, hogy a szemközti partról úgy látom, rögvest belefejel a vízbe. Nyilván fáradt szegény. Vagy talán már akkor tudta, hogy a finist elbukják?

  süllő1.JPG

 - Zoli bácsi kérem, miiii jez? - Zsoltika, kősellő, faroktőig 42 centi... (Zsoltika süvegel és gratulál, mert ekkora kősellő, ilyen pompában balatoni unikalitás... :-)

süllő2.JPG

Első kísértésem a Kárásszal :-) Edina és Zsolt a sárga színű orkát evő, öt és feles nyurgával.

süllő7.jpg

Kenyeres Lacikával is pergettem. Pedig pontyozni jobban szeretünk, de Lacika még nem fogott süllőt. Hát most fogott! Ráadásul nem aprózta el. Azt mondta búcsúzóul: jobb volt ez, mint egy dunai paducozás (itt erősen köhécseltem egyet...) :-)

süllő11.JPG

Második kísértésem a Kárásszal. Azaz, ismét Kárásszal süllőztem... Kárász bácsi ránézett az idei első balatoni süllőjére, és azt mondta: Vilikém, ebből pálinkát főzünk... :-)

süllő18.JPG

Persze csak viccelt: irány hazafelé!

süllő9.JPG

Nem ritka pillanat: Kárász barátkozik kősüllővel :-)

süllő16.JPG

Na de kérem, mi van itt? tegnap ponty, ma pedig krokogyil? Hallatlan! Még a végén teljesen széttépnek! (A sárga orka double tail kifakadása)

Könyvet vegyenek!

HIT Csarnok, horgászsport kiállítás és vásár. Állok a könyveim mögött, szépen kiöltözve, ahogy – szerintem – illik. A szomszédból Serman Laci „érettségis öltönynek” titulálja ruházatomat, míg a többiek rákontráznak: sikerült az írásbelid? Visszakérdezek: miféle hal az a kopasz bucó?

Aranyos fiúk. Jó kedv, ugratás. Nem véletlenül hiányzik a versenyzés…

Álldogálok, és figyelem a forgatagot. Jönnek-mennek az emberek, némelyikről szinte elképzelhetetlen, hogy valaha is pecabotot fogott a kezében. Fürkésző tekintet nagyritkán akad meg a könyveimen; legtöbbször csak simán átcsúszik rajtuk a pillantás, mint holmi partra dobott törpeharcsán. Az pedig végképp ritkaságszámba megy, ha valaki kézbe veszi és belelapoz.

No persze, azért vannak kivételek. Az imént például Pásztor Pista tornyosult fölém, de éppen csak üdvözölni tudtuk egymást, mert – végre! – három érdeklődő löki félre lakli alakját. A legbátrabb rábök a borítóra, és már mondja is:

– Azt szeretném megkérdezni, hogy ilyen csónakot hol lehet venni? Kis tóra kellene. Ugye jó ez oda?

Míg felfogom a kérdést, tekintetem végigfut a másik kettő emberen is. Ezredmásodpercek alatt kell döntenem: ugratnak, vagy komoly a kérdés? A másik kettő azonban olyan mélyről jövő figyelemmel várja válaszomat, hogy kénytelen vagyok komolyra venni a helyzetet. Kétségtelen: könyvemet katalógusnak nézik…

Pista köhint egyet (talán prüszköl, nem tudom, mindenesetre elfordul), és odébb lép. Őszintén bevallom, lépnék utána én is – de nem lehet.

– Balatoni dióhéj, kétpárevezős – veszem kézbe a kötetet, és kis híján ki is nyitom. De hirtelen rájövök: odabent nincsenek képek különféle csónakokról.

– Kis tóra bőven elegendő egy kisebb is, vagy amolyan lapos fenekű ladik… – és itt ismét megakadok, mert hirtelen nem tudom, hogyan írhatnám le érthetőbben az „amolyan lapos fenekű ladikot”.

Embereim csupa fülek. Egyikőjük kutakodva néz a hátam mögé, ahol Rive ládák és botok tömkelege. Ám még szapuly sincs, nemhogy csónak.

– Itt a szomszédban – jön a hirtelen felismerés – van csónak. És kérdezze azt az embert… – bökök Serman Laci felé, aki éppen egy rakós botot próbálgató horgász mellett álldogál. – Ő a csónakárus…

Embereim köszönik az infót. Kissé leizzadva nézem, ahogy Laci felé furakodnak.

Pista közben felszívódott. Hogy miért, másnap telefonon bemondta. Nem akarta zavarni a formálódó üzletmenetet…

Már ritkásabb a tömeg, amikor ismét hárman közelítenek. Külső megjelenésre civil ruhás örző-védőknek tűnnek, ezért igencsak elcsodálkozom, amikor egyikőjük odalép a pulthoz, és kézbe veszi a könyvet. A másik kettő egészen lassan araszol tovább, és vigyorogva néznek társukra.

– Basszus, csak nem csónakot akarsz venni? – kérdezi a legmosolygósabb.

– Na, gyertek csak ide – lapoz a könyvbe –, úgyis rátok férne egy kis kultúrálódás!

– Vedd csak meg. Jó lesz majd tábortűzgyújtáshoz, ami a rod-podot is megvilágítja! – és harsányan röhögnek, hamiskásan rám kacsintva.

– Másnak úgyis kemény – mosolygok vissza kényszeredetten, mert mi mást is tehetnék.

A forgatag pedig tovább folyik előttem.

HIT Csarnok, horgászsport kiállítás és vásár. Tényleg bazári a hangulat!

süllő3.JPG

 Megértek a vargányák! Két kapás között gombásztunk egy kicsit. A meleg és a sok eső nem csak a peronoszpórának kedvezett; annyi volt a vargánya, hogy néhol kaszálni lehetett...

süllő5.JPG

Családi programnak sem volt utolsó a gombászás. Na és frissen rántva, tartárral a kiadós erdei séta után: korona felhelyezve! (Süllőfilé leülhet, egyes...)

süllő4.JPG

Aki vargányázott már, tudja: éppolyan élmény, mint egy jó horgászat!

süllő14.JPG

No de szálljunk ismét csónakba. Fogtam én is kősüllőt, kéket...

süllő13.JPG

 ...alig csíkos kékeszöldet...,

süllő8.jpg

... napsütötte, világos süllőt...,

süllő17.JPG

...majd palaszürke hátút...,

süllő6.JPG

... s mindegyik milyen dühösen meregette tüskéit! Alig hiszem, de a pontyok egyáltalán nem érdekeltek. Hiába, öregszik az ember...

Önköltségi ár

Pista bácsira rámosolygott a szerencse. Kissé váratlanul. A nyár nagy részét ugyan vitorlázással töltötte, de a hajózás szüneteiben jutott idő a horgászatra is. Süllő azonban nem akadt, sőt: még kapás sem. Most szeptember vége van, és – láss csodát! – sikerült megfognia az első süllőt. A kikötőben boldogan lengette a kilósforma halat, a bevonulás így diadalmenetté érett a Sekli büfé elé érve, ahol vitorlázók és horgászó vitorlázók fogadták nagy üdvrivalgással. Egy újabb fröccs került az asztalra, s míg a gyerekek kíváncsian vizsgálgatták a ritka halat, vallatóra lett fogva a horgász.

A szokásos kérdések záporoztak Pista bácsira, aki büszkén fürdőzött a süllőfogás dicsfényében. Ödi és Bíró doktor éppen a „süllőbánya” GPS koordinátáit próbálta megszerezni, amikor a háttérből egy „pesti ember” feltette a legfontosabb kérdést:

– Aztán eladó-e a hal, Pista bátyám?

Az öreget szemmel láthatóan nem lepte meg a vételi szándék.

– Eladó.

– És mennyi az ára?

– Neked, öcsém, önköltségi áron megszámolom.

Néhány másodpercig kérdő némaság ereszkedett az asztalok közé. Részben azért, mert mégiscsak a szezon első süllőjét tette mérlegre a horgász, másrészt pedig az önköltségi ár kalkulálása többeknél gondot okozott. A „pesti ember” nem is számolgatott sokáig:

– Aztán mennyi lenne az önköltségi ár?

– Harmincnyolcezer forint. Ennyibe került az éves engedélyem…

Zsuzsi, a Sekli büfé főnökasszonya újabb fröccsöket hozott, és mosolyogva terítette szét az asztalon.

süllő26.JPG

Kirándultam a Tihany előtti vizekre is. Izgultam kissé, s vártam az ismeretlen vízen való horgászatot, hiszen egy csónakba szállni egy igazi balatoni pergető mesterrel, mégiscsak megtiszteltetés! (Előtérben egy kősüllő, jobbra egy 7 cm-es "défin", háttérben Tihany panorámája és kísérőm, Gábor. Fenséges társaság!)

süllő19.JPG

 Első halam kősüllő volt...

süllő21.JPG

...ahogy a második és sokadik is...,

süllő22.JPG

...mígnem... Ejnye, kishallal tetszett csalizni, vagy mi van itt? És mi ez a kacsacsőr? :-)

süllő15.JPG

 Remek akadás (tartja egy bőrhártya), s mindez egy néhai kősüllővel álcázva

süllő23.JPG

Bevallom: ha csuka lennék, én is körülnéznék a kősüllők tanyáján, majd miután valami ellenséges alakok rám ijesztenének...

süllő24.JPG

...igyekeznék mielőbb megszabadulni a korábbi finom falatoktól...

süllő25.JPG

Még hogy nagy csali, nagy hal! (Tihanyig kísértenek a csukák)

süllő20.JPG

Persze Gábor sem tétlenkedett. Előbb kősüllőket fogott, majd miután eltakarítottam a csukát,...

süllő27.JPG

...süllőket is. Persze, udvarias vendéglátóként az összeset kifogta előlem :-). Énekeljünk egyet?

süllő29.JPG

"Fahajó, fakötél, Fa Nándor,

Kézben pihen már a balatoni vándor..."

süllő28.JPG

Nagyon szép horgászat volt, csodálatos közegben, alighanem a Balaton legszebb pontján!

süllő30.JPG

Viszontlátásra augusztus,

süllő31.JPG

...viszontlátásra Tihany! És ne feledjük: Ave, Pelso!

 

Címkék: süllő csuka pergetés kősüllő Tihany 

A bejegyzés trackback címe:

https://pelsologia.blog.hu/api/trackback/id/tr906660177

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

paksica 2014.09.03. 06:55:08

Gratulálok a szép halakhoz, és kedvcsináló morzsákhoz. Látom beindult a verseny edzés! :)

steveolson · steveolures.com 2014.09.03. 08:34:51

Reggel 5-kor a buszon olvastam. Akkor még tudtam, hogy mit szeretnék ide írni.
Tán csak annyi, hogy brutális a második képen látható kősüllő, vagy ahogy az egyik írásomhoz írta egy hozzászóló: "Szép halak, ronda emberek!" :P.

Tenka 2014.09.03. 08:56:56

Jó lesz a tábortűzhöz!!!! Ááááá, mindjárt sikítok!
Magyar horgászkultúra, ámen...

fonyod 2014.09.03. 09:16:13

Szép összeállítás az elmúlt 6 év halaiból.

horgaszvidek.wordpress.com 2014.09.03. 10:05:06

Ehhez nagyon nincs mit hozzátenni! Csak sóvárogva nézi ezeket a gyönyörű halakat. és azok a kövesek.
Steve a hozzászólása végén igen frappáns idézete betalált! ;)
"Szép halak, ronda emberek!" :D

Willyfog67 2014.09.03. 19:16:18

Godzikka:nekem a második fotó jobban tetszik (nagyon kerülöd idén a Balatont... :-)

Tutajos: úgy ám! Egyébként sajnálattal közlöm, a szigetet ma villámcsapás érte, tönkrementek a dzsípíeszek, felesleges mindenféle kunyerálás, az öreg horgászoknak új fogsor ígérgetése, ingyenes protkócsere felemlegetése... :P

paksica: rosszul látod. Spontán örömpecák. A versenyen teljesen más lesz a helyzet... Valószínűleg Orka őrmestert Toki százados fogja váltani a szolgálati helyen... :-)

Sztííív: Kihívlak egy versenyre, bízzuk a végeredményt a horgásztársak szavazataira! :-) :-)

Tenka: És milyen igaza van! :D

fonyod:15 év az. Van olyan fogás is, amikor te még a csattogós lepkét toltad... :-)

vidéki horgász: Atyáék jönnek a hó végén. Mondtam neki, téged hagyjanak otthon... :))

paksica 2014.09.08. 11:51:27

Na jól van, csak irigykedtem. Látom én az örömpecát a történetben, csak sóvárogtam egy kicsit. Sajnos Márnafalván 3 méterrel magasabb a víz mint tavaly ilyenkor, egyenlőre kitolódni látszik idehaza a fenékjáró aljzattisztítók ideje.