Halászat vagy horgászat?
Ki hinné, hogy e két tevékenység elkülönítése, pontos definiálása, különösen törvényi megfogalmazása napjaink legfontosabb feladatává nőtte ki magát? Bizonyára a kedves olvasó képben van, azaz hallott arról az össznépi kezdeményezésről, ami a halászat bizonyos időpontokban való teljes megtiltását javasolja – kellő aláírás esetén – a jogalkotók felé. Mindez igazából eddig nem foglalkoztatott, mert marhaságnak tartom, de miután elolvastam a februári Pontyvilágban Christian Schlott írását, gondolkozóba estem.
Mindenekelőtt fontos leszögezni: Christiannak nagy tisztelője vagyok, írásait mindig igyekszem elolvasni, mert érdeklődést kiváltó módon fogalmaz, történetei nem mindennaposak, és a hajszálelőkés pontyhorgászok népes táborának számomra legszimpatikusabb egyénisége. Nem kritikai éllel vettem górcső alá írását. Kísérletezései a Rainbow-tavon azonban arra késztettek, hogy én is kísérletezzek egy-két gondolat megírásával.
Valószínűleg ebben a nagy elgondolkozásban ludas ez a szomorkásan havas-fagyos időjárás is, különösen így a tél vége felé. Mehetnékje van már az embernek, legszívesebben a téli keszegek felé, amik tényleg karnyújtásnyira tőlem, az öböl még jég fedte vizében várják az ébresztő tavaszt, hozzám hasonlóan.
Szóval, e cikkben olvasott néhány mondat azon gondolkoztatott el, hogy bizonyos horgászmódszerek valójában mennyire különböznek a kisszerszámos halászati tevékenységtől. Ízlelgettem mindkét oldalról a felvetést, és számtalan különbözőségük ellenére meglepően sok hasonlóságot is felfedezni véltem köztük.
Ha a kedves olvasó most azonnal a bojlis módszerre gondolna, csak részben van igaza. Itt van például egy történet ennek igazolására. Nyáron, egyik szomszédom reggel bevetette kishallal csalizott horgát az öböl vizébe, majd tíz percnyi bot mellett való ücsörgés után betért a tanyájába egy hideg fröccsre. Ezután valami közbejöhetett, mert legközelebb dél körül jelent meg újra a botjánál, de mivel azon különösebb változást nem észlelt, elballagott ebédelni. Késő délután úgy döntött, hogy befejezi a horgászatot. Felcsévélte a madzagot, és meglepődve vette észre, hogy annak végén egy elpusztult, kiló körüli csuka lóg. Miután odahozta hozzám, és bemutatta, megnyugtattam, nyugodtan elfogyaszthatja, mert még piros a kopoltyúja, nem ázott ki veszélyesen.
Nos, szomszédom aznapi tevékenységét valójában nehéz lenne horgászatnak nevezni, sokkal inkább illik rá a kisszerszámos halászati tevékenység. Erről egyébként már Herman Ottó írt 1887-ben megjelent A magyar halászat könyve című alapművében. Alább a halászat szerszámjárásának horoggal történő változatából idéznék:
„…Szóval mind valóságos "ősi szerszám", hozzá pedig olyan tökéletes, hogy hiába ostromolja az új korszak, mert jobbat, a folyó természetéhez illőbbet nem tud adni. Mikor az a fenekes fölteszi ütött-kopott kalapját, magára veszi hétköznapi, foltos mándliját, beleül a csónikjába s a part alatt tovaevedz, csakúgy eltűnik az ember szeme elől. Úgy össze van az kopva mindenével a Tisza folyó szőkeségével, a part agyagos omlásaival - hogy még a parton kuczorgó vízimadár sem riad meg tőle.
Lássuk immár fő szerszámját, a fenékhorgot, nevezetesen annak "pörgettyűs" faját. Itt K a karó, mely körülbelől másfél méter hosszú s jól ki van hegyezve, - kötővégén van a pörgettyű - egy kis kolomp -; ott egyszersmind a horogderék, pallóvagy ín (J) is meg van kötve.
Az első kő, a nagyobb (PK), pallókő nevet visel; égetett téglából való; ezután következik tiz horog a patonyra (pp) kötve, mire le van hurkolva az első böncső (B) erre ismét tiz horog, reá a második böncső (B1); ismét tiz horog s így tovább nyolczvan, néha százhúsz horogig is, míg végre a mederkő vagy végkő (V) bezárja az egészet.
A kövek behurkolását az N ábra mutatja, hol B2 a hurokra vetett böncső, J az ín, p a patony, h a horog. A mikor a fenekes kiszáll, hogy a fenékhorgot kivesse, szerszáma a csiriptetőbe és fejmadzagra van szedve; a kövek pedig sorrend szerint a tat mellé vannak rakva, hogy a kivetésre való horog-fágyás szaporán és a maga rendje szerint történhessék.
Elképzelhető, hogy ez a tevékenység, mármint a fenékhorgok halfogásra alkalmassá tétele komoly energiát és időt emésztett fel annak idején a halásztól, de ez – ahogy Christian írta – manapság sincs másképpen:
„…Tekintettel arra, hogy a (Rainbow-tavon) öt bottal lehet horgászni személyenként, így Attila és én 10 botot hordtunk be, ami az egész napot igénybe vette…”
A halász, miután beélesítette készségét, a partra evezett, és várt. Esetleg főzött egy hallevest az esti parton, pipára gyújtott, netán megivott néhány pohárka bort. Való igaz, mi sem vágyunk néha másra, mint ezt átélni a vízparton. És ez így van rendjén. De a halász dolgozott, nem szórakozott annak idején, és eljött a pillanat, amikor fel kellett néznie a fenékhorgokat, betakarítani a fogást. Ehhez legtöbbször egyedül szállt a csónakba, de bizonyos esetekben – különösen harcsa- vagy vizahalászatkor – nem ártott, ha mindezt a társával tette.
„…Barátom szép zsákmánya is közös munka gyümölcse. Épp autóval tett meg egy kört a tó körül, hogy a többi helyet megnézze, s – ahogy az ördög akarja – pont akkor lett kapása, amikor a legmesszebb volt. Tudtam, hogy legalább 15 percbe telik, hogy visszaérjen, ezért adóvevőn szóltam neki, hogy kapása van, és elindultam a hal felé. Négy helyen úgy beakadt az előtétzsinór az akadóba, hogy el kellett vágnom, és ismét összekötnöm – négyszer. Mindenesetre a halat egyszer sem láttam, nem is éreztem, csak annyit, hogy 1,5 méter mélységben pont egy fánál volt a végállomás. Valahol alattam akadt be a szerelék. A karom kb. fél méterrel a víz alatt matatott és el is ért a leadcore végéig. Ám ekkor hirtelen nagyot csobbant mögöttem valami, bevallom, meg is ijedtem. Nos, Attila visszaért, s mivel látott engem a vízen harcolni az akadókkal, úgy döntött, hogy utánamered…”
Kérem, továbbra se tévedjen el az olvasó: nem a bojlis módszer ellen, vagy az évente ötször pecabotot kezébe vevő nyaraló horgász ellen emeltem fentebb szót. Ez ügyben történt már éppen elég felszólamlás és példabeszéd, pro és kontra. Elvégre a halász, ha kifogta a halát, piacra vitte, esetleg a családja elfogyasztotta. A hajszálelőkés horgászok azonban elveik szerint ilyent nem tesznek: a kifogott hallal kíméletesen bánnak, és visszahelyezik a…, na, majdnem éltető elemet írtam, de azért sem: a vízbe. A halásznak tevékenysége a megélhetésről szólt, a hajszálelőkés horgász pedig aktívan pihenni, élményt gyűjteni, barátkozni, nagy halat fogni érkezik a vízpartra, s mindezekért cserébe sok pénzétől válik meg. Ez lenne a legalapvetőbb különbség a kisszerszámos halászat és a hajszálelőkés horgászat között, ami – valljuk be – igen markáns eltérés. Ha innét nézzük, a Balatonon horgászbotot hagyományosan kézbe vevő pecások egy részének tevékenysége sokkal inkább hasonlít az egykori halászember életmódjához.
Tehát most, amikor a halászat (és a horgászat?) több havi betiltására igyekeznek aláírást gyűjteni, nem árt meggondolnunk, aláírjuk-e a papírt, vagy sem. Ámbár lehet, tök mindegy. Köztársasági elnökünk szenvedélyes horgász, korábban sokat tett a horgászatért, és azt a bizonyos törvényt neki is ratifikálni kell majd.
Alig várom már, hogy tavasz legyen…
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
godzikka 2013.02.15. 11:55:22
Első olyan cikked, aminek a tartalmával, illetve inkább az összehasonlítás alapjával nem tudok azonosulni. Az említett Rainbow tó Franciaországban található, de ha Magyarországon is lenne ilyen, akkor az valszeg magánkézben lévő, szigorúan C&R tó lenne, speciális helyi szabályokkal. Az ilyen helyeken alkalmazható - akár 5 boton bevetett - készségek valóban hasonlítanak a halászati módszerre, de ha ebből valakinek kára származik, az csakis a tógazda, mert nem hiszem, hogy a Rainbow tavon folytatnak halászatot is. A partról csak egy fröccsre betérő, aztán pedig készségét órákig őrizetlenül hagyó horgász pedig egyszerűen vétett a szabályok ellen (horgászrend 14.pont). Félreértések elkerülése végett nem maga a szabályszegés a gáz (1 fröccsre beugrik a nyaralóba, az nekem OK), de az órákra ott hagyott készségen döglődő csukesz, az nem OK. Összegezve: magántavi speckó horgászrendet és szabálysértő horgász magatartást azzal összefüggésbe hozni, hogy valamilyen szintem halász és horgász egy tőről fakad, ezért ne szavazzon valaki a tavaszi halászat betiltása mellett, nekem távoli összefüggésnek tűnik.
Görbüljön helyett olvadjon :)
Üdv,
godzikka
horogasz 2013.02.15. 15:44:01
láttam én már bojlizni úgy horgászt, hogy ott ült a stégen, ébren, a borjai mögött. kapáskor bevágott, majd fárasztott. és fogott. huszonkilós halakat is. szóval az ötbotos peca, mégha engedik is a szabályok, az egy vicc.
Clogfly 2013.02.15. 15:51:40
Főleg akkor bicskanyitogató, ha ezt az illető le is írja és a nagyközönség elé tárja.
Willyfog67 2013.02.15. 16:20:44
Régen rossz lenne, ha mindenben egyetértenénk, de igazad van, a felvázolt horgász-életszerűségek és a halászat összehasonlítása ebben a formájában valóban sántíthat, ha többféleképpen értelmezzük.
Az azonban érdekes, hogy a szabályokat mi, emberek hozzuk, és ami szabad és megszokott dolog egy horgászvízen, az tiltott, erkölcsileg elítélendő a másikon, függően attól, ki a víz tulajdonosa (nem pedig attól, ki viszi véghez...). Egyébként igazából nem erre szerettem volna rávilágítani, hanem arra, hogy a halászatnak, mint jogalkotási területnek része a horgászat, s nem fordítva, tehát az eredeti szövegkörnyezetében a népszavazási kezdeményezés bizony a horgászatra is vonatkozik.
De vajon mi eredménye lenne a tavaszi időszakban törvénybe iktatott halászati tilalomnak, feltételezve, hogy ez a horgászatot nem érinti? Erre csak az adott vizek és az ott alkalmazott halászattechnológiák ismeretében érdemes válaszolni. Nyilván igenis fontos lehet ez például a nagy folyóinkon, ahol a szaporodási időszakban alkalmazott kisszerszámos halászeszközökkel könnyen megtizedelhető az ívási tropizmust folytató hal (a hal útja jól kiszámítható, az ívóterületek bizonyos szerszámokkal – varsa, állított háló – kíméletlenül zárhatóak). De mondjuk a Balaton esetében ez csak részben igaz, ugyanis kisszerszámos halászmódszert csak az angolna fogására alkalmaznak ebben az időszakban. A Balatonon használt technológiák egyike sem irányul a szaporodó, vagy szaporodásra vándorló hal megfogására, ez alól egyedül a Sió-zsilipnél, csapdásan fogott angolna a kivétel. A balatoni halászmódszerek közül híg vízen az állított háló működhet a legeredményesebben, a nagyhálós halászat sikere április-október hónapok között nagyon ingadozó, és legtöbbször sikertelen. Ezzel nem a halászat mellett érvelek! Azzal viszont igen, hogy a május-június a busahalászat szempontjából sikeres időszak, tehát ha a joggyakorló csak és valóban csak busára halászik, ezt ne tiltsuk. Ha a többség mégis azt gondolja, hogy igen, tiltsuk csak, mert..., akkor én azt mondom, hogy a horgászatot is korlátozzuk teljesen például a süllő szaporodási időszakában, mert... :-( Szóval, két élű dolog ez, és ismét hangsúlyozom, a felhívás eredeti formájában ránk is vonatkozik.
jójo 2013.02.15. 17:51:08
Teljesen feleslegesnek találom ezt a márc 01-júni 01 közötti halászati tilalmat.Több szempontból.
Valószínű,hogy lennének kivételek( pl invazív fajok és ,tenyész anyag fogására) amelyre a kevésbé jóhiszemű halász is indokot kreálhat.
A másik,hogy minden természetes víz egyedi sajátosságokkal rendelkezik,mint Pl a Balaton,ahol a busa kérdés ,komoly kérdés....
Igazából a kíméleti területek meghatározása,behatárolása vízterületenként, és ezeken a területeken a halászati-horgászati tevékenységek korlátozása,-vagy tiltása- nagyobb eredményt produkálna.
Lenne még mit módosítani halászati kérdésben.A Balaton esetében pl: a befolyók teljes lerekesztésének a lehetősége busa vonulás esetén,ami lehet hogy már működik,csak én vagyok tájékozatlan.
"A Balatonon használt technológiák egyike sem irányul a szaporodó, vagy szaporodásra vándorló hal megfogására, "--azért a húzó háló sok mindenre alkalmas, az állított hálóval egyetemben.Sajnos a múltból akadt rá példa.Leginkább a húzott formáció alkalmas a vermelő nemes hal állomány kimozdítására,szét ugratására, ami az ívásra is kihatással lehet a későbbiekben.
horogasz 2013.02.15. 20:17:07
de azért ez se rossz:
"Barátom szép zsákmánya is közös munka gyümölcse. Épp autóval tett meg egy kört a tó körül, hogy a többi helyet megnézze, s – ahogy az ördög akarja – pont akkor lett kapása, amikor a legmesszebb volt."
de bizonyos helyzetekben a botok számától is függetlenül félelmetes az, amit modern nagypongyhorgászatnak csúfolnak.
a klasszikus értelemben vett horgászat odáig tart, hogy felszereli a botot. aztán szünet, mivel be nem dob, éberen kapást nem vár, kapásnál be nem vág, fárasztani nem fáraszt.
aztán jön a fénykép, ekkor megint horgász lesz: halat tart, majd visszaenged.
(hangsúlyozom: bizonyos helyzetekben)
Clogfly 2013.02.15. 20:22:22
Viszont: hol nevezhető horgászatnak az, amikor az ember autóval a tavat kerülgeti, a bevetett készségek pedig csak úgy vannak. És "adóvevőn odaszóltam neki"...beszarok!
A tartalomnál egyébként csak a delikvens stílusa szánalmasabb....
godzikka 2013.02.16. 16:53:26
Idézet a horgászat rendjéből: 14. A horgász bevetett készségeitől csak annyira távolodhat el, hogy kapás esetén azonnal bevághasson. Ez a sportszerűség elve. Kivéve, ha a víz hasznosítója a helyi horgászrendben másként nem rendelkezik. Aki horgászhelyét elhagyja, készségeit köteles a vízből kivenni.
Valószínűleg nem pontosan fogalmaztam, amikor az első kommentet írtam, vagy nem hangsúlyoztam eléggé: abszolút egyetértek azzal, hogy a cikkben említett horgászat nagyban hasonlít az említett halászati módszerekhez. Szerintem is sportszerűtlen. Én csak annyit kifogásoltam, hogy egyetlen tó helyi szabályai alapján számomra nem feltétlenül lehet egyenlőségjelet tenni halász ill. horgász közé. Arra meg nem is vállalkoznék, hogy megítéljem, hogy milyen hatása lenne az általános ívási tilalomnak, hiszen ez Willy szakmája. Annyit szerettem volna megjegyezni, hogy ha azt a verziót lehetne aláírni, hogy lehet-e csak a halászatra nemet mondani az ívási időszakban, arra bizony odatenném a szignót (persze úgy lenne elegáns, ahogy Willy írja, ha eleve olyan vizekre írnák ki, ahol értelme van). Eleve nonszensz, hogy a Duna szakaszok közül csak kettő van horgászkezelésben, és a halászkezelésű vízeken több helyen a halőrzéssel megbízott személy adott szakaszon egy halász. Az általam horgászott óbudai feletti szakaszon korábban magam is láttam, és másoktól is hallottam, hogy rendszeresen jön a motorcsónak éjjel is pl. a visegrádi öbölbe, ívási időszakban. Hát ezért.
Nagyon olvad!
Üdv
Godzikka
Willyfog67 2013.02.16. 17:22:37
www.mohosz.hu/cikk70.html
Hozzáteszem, nagyon friss hír.
Erről az a véleményem, hogy..., inkább nem írom le, mert átmennénk politikai vitafórumba. Csak annyit: mintha már hallottam volna ilyen ígéreteket és terveket...:-)))
Olvad bizony, holnap már talán tudok lógatni a móló végéről :)
Koli 2013.02.17. 11:59:14
tartsd is távol magad a politikától, de egy hozzászóló sokkal több mindent megengedhet magának, mint a szerkesztő :-)
A fiúk amit kimondanak, az úgy is, megvan a felhatalmazásuk rá. Szerintem nem, de szerintük igen (még egy jó évig).
Ha a kettes számú vezér azt mondja, hogy “a természetes vizeken pedig a horgászok szempontjának kell érvényesülni, első, másod és harmadsorban" , akkor úgy lesz.
Ez azon nagyon kevés számú megnyilatkozás a mostani kormánypárt részéről, amivel egyet tudok érteni.
Csak a Balatonról tudok véleményt alkotni, az egyén halászott vizekre nincs rálátásom.
Ha a gazdasági oldalt nézzük, akkor egy büdös nagy nulla, amit a halászati cég az engedélyekért ad (kérem nem keverni, az intenzíven telepített műanyag tavak napijegy árait, de nincs nagyságrendnyi különbség ezek és a Balaton között).
A telepítés elhanyagolható a vízfelületre nézve.
Amit keszeg, süllő vagy éppen garda, balin, ponty (a felsorolás folytatható) frontos tesznek, minősíthetetlen.
A legfontosabb a természetes ívóhelyek rehabilitációja, de ez ügyben semmi sem történik! Persze, hogy nem, mert nem érdeke a halászati cégnek! Így az halbeszerzés és a telepítés során nem lehetne ügyeskedni.
Egy pozitív változás van, az az ellenőrzés (de még ez is harmatos).
Hány százmillió forintot fizetünk be a cégnek évente?
Mit kapunk ezért? Mennyi halőr van, mennyi fizuért? Kik ülnek az irodákban? Mennyiért? Két nap alatt lehetne bőven faragni a költségekből...
Azt hiszem, egy horgász összefogás sokkal hatékonyabban használná ki az erőforrásokat.
Ha én így irányítanám a saját cégemet, mint a mosatni és az ezelőtti halászati maganement, régen csődbe mentem volna.
HA stílszerű lennék, azt mondanám, hogy ismét a zavarosban halásznak, és nincs okuk arra, hogy ezen változtassanak!
Ha más nem lesz, és van rá törvényi akarat, akkor el kell zavarni Őket.
Tudom, majd jön a busaveszély, keszegszelektálás, meg honnét vesznek a balatoni vendéglők süllőt meg keszeget, de ezen lépjünk túl.
Senki sem tud tudományos érveket sem pro sem kontra felhozni!!!
Koli
AtyafiPeca · http://atyafipeca.wordpress.com/ 2013.02.17. 13:05:43
Karácsonyra végre veszek az asszonynak egy dögös alsóneműt, mert már nem áll rendesen a pálcám. POLITIKA. Jajj, ne politizáájááá már annyira, hallod, mer elvisz az ördög! :-) Nem ajánlom magamat! :-)
horogasz 2013.02.17. 13:56:16
"egy horgász összefogás sokkal hatékonyabban használná ki az erőforrásokat." ez így van. de itt senki nem mondta, hogy horgászösszefogás(ok) kezébe adnák a természetes vizeket, csak annyiról volt szó, hogy "horgászkezelésbe" kell kerülniük. bármi lehet.
szeretném kérni a belga együttestől a politikus című dalt (18-as karikával!)
www.youtube.com/watch?v=D4-Mli0G4ZI
@AtyafiPeca:
erről meg ez jutott eszembe: :)
www.youtube.com/watch?v=9xTdZPbE2b8
horogasz 2013.02.17. 14:51:27
akkor most az illetékes épp a szabad kezét nyújtotta a horgászok felé...
Willyfog67 2013.02.17. 17:50:57
De miket beszélek: a Balatonon most van először, 1899 óta, hogy a joggyakorló cég menedzsmentjében két, hozzáértő horgász tevékenykedik.
jójo 2013.02.17. 18:30:40
Elnézést,nem szeretnék okvetetlenkedni,DE....egy kicsit tovább szaladok Willy gondolat menetén.
És ki lenne az a szervezet?-a MOHOSZ,vagy a BBHSZ?
Nem kis aggályaim vannak.A mohosz-nak ott a Velencei-tó (is),RSD stb-olyanok amilyenek-.
A bbhsz sunyi módon kezd kihátrálni a mohosztól,mert "szagot" kapott, a nagy falat reményébe és egyesületi tagjait is-nem leszek finom úgy döntöttem-önkéntes kilépésre biztatja.
A balatoni egyesületeknek, már rég egy húron pendülve,egy saját szervezete kellene ,hogy legyen.Most erre a témára rátelepedett a bbhsz,mert mint mondottam "szagot" kaptak-"""valahonnan"""
Willyfog67 2013.02.17. 19:07:38
Na de jójo...
Miket nem mondasz itten.
Az a valahonnan azért nem lehet olyan távoli hely...:-(
fonyod 2013.02.17. 19:34:58
jójo 2013.02.17. 19:41:55
Igen van egy nagyon-nagyon közeli, és egy kicsit távolabbi is....-(
Csöbörből vödörbe..-(
..ha a cukorgyártást támogatják a bal zsebük lesz teli,ha a szaharóz gyártást a jobb duzzad....
Csak a két szék között van egy asztal-egy jó nagy hellyel-:)
jójo 2013.02.17. 19:48:35
Most nem a lóra kellene köpjél,és biztosíthatlak róla, hogy nem patkó van rajtuk.:-(
fonyod 2013.02.17. 19:52:38
jójo 2013.02.17. 20:23:27
..de jó vagy..
jójo 2013.02.17. 20:28:07
