Fotósarok - Utassy György
Annak idején, amikor először találkoztam Gyurival, csendes, megfontolt, kissé tartózkodó embernek ismertem meg. Később, találkozásaink gyakoribbá válásával rájöttem, nemcsak segítőkész és önzetlen, de könnyen kitárulkozó ember is, aki szinte név szerint ismeri vadjait. Hozzá hasonlóan precíz és szakmáját kimagasló szinten gyakorló hivatásos vadásszal csak eggyel találkoztam. Soha, semmilyen döntésében nem kellett csalódnom. A vele töltött vadászidők legszebb emlékeim közé tartoznak.
Gyuri néhány éve fegyverét fényképezőgépre cserélte. Különleges szemléletmódja, kivételes természeti érzékenysége itt is hamar kidomborodott; képei vadászati folyóiratokban, magazinokban jelentek meg.
Önkényes válogatás következik részemről felvételeinek gazdag tárából. Témái változatosak; mégis, egy színes kismadárról többet is beválogattam, de nem véletlenül: 2013-ban a gyurgyalag lett az év madara.
Gyuri Kocséron él családjával, így fő témái az Alföld különleges világából kerülnek ki. Képei közül még itt találhatunk egy gyűjteményt.
Címkék: fotósarok
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
jójo 2013.02.07. 18:56:30
Az a fekete átok valami hasznosat is tud tenni..)
Kár,hogy a busához nem fér hozzá.))
Willyfog67 2013.02.07. 19:16:19
Hát ezért találó a fekete átok elnevezés...
jójo 2013.02.07. 19:53:51
De talán az is valószínűsíthető,hogy abban a tóban jelentős állomány van törpéből.:)
Az angolnát még odaraknám az ügyességi játékához.
Nagy mutatvány mikor a kormorán vs angolna küzd.
Willyfog67 2013.02.08. 22:01:17
Egyszer megfigyeltem egy öreg madarat, amint 20 percig küzdött egy angolnával. Nem semmi mutatvány volt (néha azt hittem, az angolna fogta meg a kárót...)
jójo 2013.02.09. 09:35:16
Az angolna és törpe ha meg ijed,azonnal lefúr az iszapba.Hogy az átok még előtte ,vagy az iszapból kiszedve ejti-e el, ez már rejtély számomra.Minden esetre van érzéke hozzá.
Leg "bénább" halnak ebből a szempontból talán a süllőt nevezném. A "mozgás kultúrája",igen fekszik a bestia számára.
Volt alkalmam leugrasztani egy bestia rajt a pihenő,éjszakázó fáról.Amire a válasz,süllő eső formájában záporozott a "nyakamba",néhány dévér és garda kíséretében.Leokádtak. Időnkét kilátogatok a pihenőhelyre,és a földet vizslatva előkerült még sok kősüllő,néhány bodorka maradvány.Ami a legbosszantóbb az egész zabálásból,hogy félig leemésztett,halakat hánynak vissza úgy,hogy a hal elülső testrésze hiányzik,a hátsó fartáj pedig felismerhető állapotban van.Szinte ép. Valahol a fotó táramban létezik egy kép,amin harminc valahány ilyen süllő maradvány hever.
A másik ami szembeötlő,ahogy a környezet lepusztul ahol megjelennek,és az orrfacsaró bűz.
A haldögöket egyébként sem a róka,sem a vaddisznó nem eszi fel.A dolog érdekessége még ,hogy pontyot eddig nem találtam.Az is elképzelhető,hogy megemészti teljesen,és "más" , mondjuk guanó formájában lát napvilágot.Ebbe még a pikkely szerepét is el tudom képzelni-a vadászat és emésztés szempontjából. Ha így van akkor a tükör ponty ideális táplálék,és lehet,hogy ezért is szeretik látogatni a halastavakat.-na meg az állomány sűrűség miatt.
Willyfog67 2013.02.09. 20:13:45
A kormorán elől egyébként a béna halaknak nincs idejük elbújni vagy megijedni. Az angolna, és különösen a süllő is mozdulatlanul kínálja fel magát az utolsó pillanatig. Lapítanak a fenéken, mintha ott sem lennének, holott a madár kiválóan látja őket...:-( Ez különösen az egyesével halászó madaraknál áll. Az más helyzet, amikor 20-50 madár együtt halászva tereli a halat: ekkor főként a nagy tömeget képviselő halak (mint a ponty, keszeg) a zsákmány. Erről is ígérek egy posztot, valamikor a közeljövőben.
A korminak egyébként tök mindegy, milyen pikkelyzetű halat fogyaszt; annyira erős a gyomorsava, hogy még a rézkilincs sem lenne számára akadály :(
Láttam néhány száz madár begytartalmát. Nem éppen étvágygerjesztő látvány, különösen a sok féreg miatt...:((
fonyod 2013.02.09. 21:06:33
jójo 2013.02.10. 10:05:50
Az a férges téma azért nem veszélytelen az emberre.(?)Lehet,hogy elég csak az ürülékes pályán sétálgatni,és elkaphat az ember is valami nyavalyát?
fonyod: a jó gyomorsav a vasat is "viszi"
Willy! az működne,hogy egy döglött madarat fellógattok egy fára,ami elijeszti a többi élő példányt???
Willyfog67 2013.02.10. 19:34:01
Az elpusztult madár semleges tereptárgy az élőnek, nincs riasztó hatása. Vízen, szétterpesztettel szárnnyal kikötött lőtt madár viszont remekül csalja be az élőt.
A nyavajától nem kell tartani. A többit majd a kormorános posztnál.
Adrian Mole 2013.02.16. 19:10:15
Pontyot azért nem találhattál, mert amelyik pontyot le tudja nyelni (átfér a nyelőcsövén), az le is ér a begyébe, és meg tudja egyben emészteni. A nyúlánkabb halak adott esetben hosszabbak, mint a begye, nem a nyelőcső kapacitása jelenti az akadályt, viszont így részlegesen emészti őket. Repülés előtt az ilyen kilógó dolgokat ki kell köpnie, mert nehezítené a levegővételét, illetve elrontaná a súlypontját.
Willyfog67 2013.02.16. 19:38:49
A beszállófán frissen kihányt hal egyébként jól mutatja, merre járt a madár (keszeg-Balaton, tenyészponty-tógazdaság)
fonyod 2013.02.17. 07:21:52
Akkor már értem Füstös (7balin) Gábor tevékenységét. Kifogni az összes keszeget a Balatonból és éhen hal a kárókatona. Ügyes...
jójo 2013.02.17. 14:24:35
A nyavalyásoknak a súlypontját nehezíthetné néhány fém golyó))).Fej nehézre gondoltam.:)
Adrian Mole 2013.02.19. 10:50:03
Világos. A válaszom a "megfelezett" halakról szólt.
Nagyon várom már a kormorános posztot.